Izraeli–palesztin konfliktus

2023.10.20. 06:07

Elengedett két amerikai túszt a Hamász (videó)

Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Palesztinokat támogató emberek tüntetnek Izrael ellen Algéria fővárosában, Algírban 2023. október 19-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: -

Elengedett két amerikai túszt a Hamász

Két amerikai túszt - egy anyát és lányát - engedett szabadon pénteken a Hamász fegyveres szárnya, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjai "humanitárius okokra" hivatkozva. 

A lépéssel bizonyítani akarják az amerikai nép és a világ számára, hogy "Joe Biden amerikai elnök és fasiszta kormányának vádjai hamisak és alaptalanok" 

- mondta Abu Ubaida, a brigádok szóvivője. 

A túszok elengedése Katar közbenjárására történt - közölte a szóvivő. 

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kabinetje közleményben tudatta, hogy a két nő, Judith Tai Raanan és Natalie Shoshana Raanan "kiszabadult a Hamász terrorszervezet kezei közül", a Gázai övezet határán átadták őket és az ország közepén lévő egyik a katonai támaszpont felé tartanak, ahol a családtagjaik várják őket. 

A két nőt október 7-én rabolták el, amikor látogatást tettek egy kibucban Nahal Ozban. 

Ez volt az első, mindkét fél által megerősített túszszabadítás. 

Dohában Madzsid al-Anszári, a katari külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a két amerikai polgári túszt a Hamász szabadon engedte és a Gázai övezetben átadták őket a Vöröskeresztnek. Ezt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (CICR) is megerősítette. 

A Hamász a két túsz elengedése után közleményben jelezte, hogy "minden érintett közvetővel közösen dolgozik azon, hogy megvalósíthassa a mozgalom azon döntését, hogy lezárja a polgári túszok aktáját, mihelyt azt a biztonsági feltételek lehetővé teszik". 

Joe Biden amerikai elnök a két túsz kiszabadulása után közölte, hogy elmondhatatlanul boldog. 

"Az elmúlt tizennégy napban a honfitársaink rettenetes megpróbáltatáson mentek keresztül, és én elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy rövidesen ismét a családjukkal lesznek" - áll az elnök közleményében. 

A Hamász állítása szerint kétszáz túszt ejtett az október 7-i támadások alatt, további ötven embert pedig más fegyveres csoportok tartanak fogva.

 Állapotukról egyelőre annyit közöltek, hogy 20 személy egy izraeli légicsapás során életét vesztette. 

A Hamász korábban azt hangoztatta, hogy az elrabolt túszokat az izraeli börtönökbe zárt hatezer palesztin rabért cserébe hajlandóak csak elengedni. 

A Hamász által fogvatartottak között nők, gyermekek, idős emberek és más országok állampolgárai is vannak. Ezek az országok az izraeli hadsereggel együttműködve dolgoznak állampolgáraik kiszabadításán.

Több országban is palesztinpárti tüntetéseket tartottak

Jordánia fővárosában több ezren vettek részt pénteken egy Hamász melletti megmozduláson. Ammán belvárosában mintegy hatezer tüntető gyűlt össze az ellenzéki pártok és a törzsi csoportok szervezésében. A demonstrálók légitámadásokra és öngyilkos merényletekre buzdítottak Izrael ellen, és azt kiáltozták, hogy „mi vagyunk a hadseregetek”. „Hamász, lőjétek őket al-Kasszam rakétákkal...Hozzátok el Tel-Avivba az öngyilkos merénylőket” – skandálták a palesztin szervezet fegyveres szárnyára, az Ezzedin al-Kasszam Brigádjaira célozva.

A jordániai fővárosban az izraeli nagykövetségnél is több ezren gyülekeztek pénteken, azt kiáltozva, hogy „arab földön nem lehet zsidó nagykövetség”.

Az ammáni hatóságok a héten több zavargást is feloszlattak az izraeli nagykövetség környékén, majd leszögezték: nem fogják tolerálni az Izrael elleni harag kiaknázására felbujtott „csőcselék” pusztítását. Feltartóztattak továbbá a határ felé tartó több mint kétezer tüntetőt is, akik a hatóság engedélyét követelték a Hamászhoz való csatlakozáshoz.

Egyiptomban tiltakozók ezrei gyűltek össze az al-Azhar mecsetnél és azt skandálták: „hol van az arab hadsereg?”, mások a Tahrír téren gyülekeztek. A demonstrálók egy része katonai fellépést követelt Izrael ellen, más tüntetők pedig azt, hogy az Öböl-menti országok állítsák le az olaj és a gáz izraeli exportját.

Törökországban a kormány a gázai kórházi robbantásban elhunyt áldozatok iránti szolidaritásból háromnapos gyászt hirdetett.

A pénteki ima után Ankarában és Isztambulban is több ezren tüntettek mecsetek előtt. Isztambulban iszlamista csoportokkal szimpatizáló tüntetők török és palesztin zászlókat lengettek, és Izrael gázai légitámadásait elítélő jelszavakat skandáltak.

Irakban tüntetők százai gyűltek össze a Jordánia mellett található Trebil határátkelőnél az Irán által is támogatott Coordination Framework szövetség demonstrációján. A szövetség Bagdadban is tüntetést szervezett a nemzetközi övezet kapuja közelében, az amerikai nagykövetség közelében.

Marokkóban egy kisebb tüntetés keretében több száz ember demonstrált a tuniszi amerikai nagykövetség előtt, az összegyűltek terroristának nevezték Izraelt és a gázai támadásokat „segítő” Egyesült Államokat.

A Dél-Afrikában kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) pénteken palesztinbarát tüntetést szervezett az izraeli nagykövetség elé Pretoriában. A több mint ezer összegyűlt tüntető palesztin zászlókat lengetve Izrael-ellenes transzparenseket tartott a magasba. A tömeget az ANC vezetői irányították, a kormánypárt pedig szolidaritásáról biztosította a palesztin népet.

Malajziában közel ezer muzulmán tüntető vonult végig Kuala Lumpur egyik forgalmas főútján pénteken Izraelt agresszornak nevezve, és a gázai „gyilkosságok” befejezésére szólítottak fel. 

A palesztin zászlókat lengető tömeg az amerikai nagykövetség előtt gyűlt össze. Indonézia fővárosában több mecsetből gyűlt össze egy nagyobb tömeg, amely átvonult a szigorúan őrzött amerikai nagykövetségig. Hasonló demonstrációkat szerveztek az ENSZ-képviselet és az indonéz külügyminisztérium épülete elé.

Megkönnyítik a fegyvertartási engedély beszerzését Izraelben

Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter utasította a lőfegyver-engedélyezési osztályt, hogy sürgősségi akcióban minél több civilnek adják meg a lehetőséget arra, hogy fegyverhez juthassanak. Az ehhez kapcsolódó műveletet egy napon belül el is kezdik – írja a Magyar Nemzet.

A korábbi rendelet alapján eddig mindenkinek személyes meghallgatáson kellett részt vennie, azonban úgy fest, ez változni fog. 

Azok a személyek, akik büntetlen előéletűek, egészségügyi problémával nem rendelkeznek, azoknak már elég, ha telefonon beszélnek egy bizottsággal, ezután pedig egy héten belül fegyvertartásit kaphatnak.

Feltételek közé tartozik még, hogy az engedélyt kiadó hatóság körzetében kell élnie az illetőnek, és rendelkeznie kell hadi kiképzéssel vagy katonai ranggal.

Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter beszédét hallgatják a Gázai övezet határában állomásozó izraeli katonák 2023. október 19-én
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

Minden olyan civil, aki 2023-ban megkapta a fegyvertartási engedélyt, de nem vásárolt lőfegyvert és az engedélye lejárt, mostantól az engedély megújítása nélkül vásárolhat lőfegyvert. Ezzel körülbelül négyezer civilnek nyílik lehetősége arra, hogy fegyvert vásároljon.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!

Jelentősen emelkedett az antiszemita és az iszlámgyűlölő indíttatású incidensek száma

Meredeken emelkedett az elmúlt hetekben Londonban a gyűlölet vezérelte, mindenekelőtt antiszemita és iszlámgyűlölő indíttatású incidensek száma – közölte pénteki tájékoztatásában a Scotland Yard.

A londoni rendőrség összesítése szerint az október 1. és október 12. közötti időszakban – amelybe beleesik a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael ellen indított támadásának időpontja – 218 bejelentés érkezett antiszemita incidensekről.

A rendőrségi beszámoló szerint a tavalyi azonos időszakban 15 antiszemita indíttatású bűncselekmény történt a brit fővárosban, vagyis éves összehasonlításban 1353 százalékkal növekedett a zsidó közösséggel szembeni gyűlöletből eredő támadások száma.

A Scotland Yard a vizsgált időszakban 101 olyan bűncselekményről szerzett tudomást, amelyet iszlámgyűlölet vezérelt. Egy évvel korábban 42 hasonló incidens történt, vagyis az iszlám közösség elleni támadások száma 140 százalékkal nőtt éves összevetésben.

A londoni rendőrség a pénteki beszámoló szerint eddig 21 embert vett őrizetbe gyűlölet vezérelte bűncselekmények gyanújával.

A Scotland Yard közölte azt is pénteki tájékoztatásában, hogy szombaton – az egy héttel korábbihoz hasonlóan – újabb nagyszabású palesztinpárti demonstráció lesz London központjában a Palestine Solidarity Campaign nevű szolidaritási kampánycsoport szervezésében.

Beni Ganz: hosszú és nehéz háború lesz

A nemzeti vészhelyzeti kormány szűk hadikabinetjébe belépő, Nemzeti Tábor nevű centrista párt elnöke szerint hosszú és nehéz háború vár Izraelre – jelentette a helyi média pénteken.

Tudom, hogy a bizalmatlanság és a megtörtség érzése a jellemző. De hiszek az izraeli felébredésben, a hadseregben, a Sin Bet belbiztonsági szolgálatban, a rendőrségben, a Moszadban és az összes vészhelyzeti és segélyszervezetben

– nyilatkozta Ganz a szombati ünnepnap kezdete előtt.

Hiszek a hősökben, akik körülvesznek minket, és akiket lassan felfedeznek. Hiszek az izraeli társadalomban. Azt kérem, gondoljunk magunkra, mert a saját érdekünkben indulunk ebbe a háborúba

– hangsúlyozta a közvélemény-kutatások szerint Izrael jelenlegi legnépszerűbb politikusa.

Történelmünk egyik meghatározó eseményének a kezdetén járunk, melyben feltárul az izraeli szolidaritás nagyszerűsége. Kemény és hosszú háború lesz

 – zárta szavait Beni Ganz.

Joáv Galant védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy Izraelnek egyik célja a gázai háborúval, hogy véget vessen Izrael felelősségének a palesztin tengerparti sávval kapcsolatban.

Füst tör a magasba egy izraeli légitámadás után a Gázai övezet dél részén 2023. október 20-án
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Izrael az iszlamista Hamász 2007-es erőszakos hatalomátvétele után Egyiptommal közösen blokádot hozott létre az övezettel szemben, átfogó korlátozásokat vezetett be az exportra és az importra, valamint szigorúan korlátozta a személyforgalmat.

Galant a parlament külügyi és védelmi bizottságának azt mondta, hogy a Hamász október 7-i, izraeli települések ellen indított terrortámadása után kezdődött háborúnak három szakasza lesz.

Az első szakasz a jelenlegi katonai művelet, amelynek célja a Hamász infrastruktúrájának megsemmisítése. A második szakaszban „alacsonyabb intenzitású hadműveleteket” végeznek, amelyek „az ellenállás fészkeit” iktatják ki, a harmadik szakasz pedig megköveteli „Izrael felelősségének felszámolását a Gázai övezetben élőkért, és egy új biztonsági helyzet megteremtését Izrael állampolgárai számára”.

Franciaország mindent megtesz a túszok kiszabadításáért

Emmanuel Macron francia államfő pénteken megígérte a Hamász iszlamista palesztin szervezet által október 7-én Izraelben elrabolt és a Gázai övezetbe hurcolt francia túszok hozzátartozóinak, hogy Franciaország mindent megtesz „a Franciaországba való biztonságos visszatérésük érdekében” – közölte a francia elnöki hivatal

„Itt mindenkinek elmondom: Franciaország nem hagyja cserben a sajátjait. Mindent megteszünk, amit csak lehet, honfitársaink szabadon bocsátása és hazatérése érdekében. A nemzet mellettük áll” – írta az államfő az X üzenőplatformon az érintett családokkal folytatott videókonferenciát követően.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az elnök „biztosította őket a saját és az állam valamennyi szervének teljes elkötelezettségéről a kiszabadításuk érdekében”.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztonságban visszatérjenek Franciaországba. A köztársasági elnök megerősítette, hogy ő és minden francia támogatja a családokat ebben a szörnyű megpróbáltatásban, és elkötelezett a terrorizmus minden formája elleni szüntelen küzdelemben

– tette hozzá az elnöki forrás.

GUTERRES, António
A Planet Labs PBC amerikai vállalat 2023. október 19-i műholdfelvételén palesztin civileknek szánt segélyszállítmánnyal megrakodva várakozik egy teherautókonvoly az egyiptomi oldalon, a Gázai övezet déli részén levő Rafah határátkelőnél
Forrás: MTI/AP/Planet Labs PBC

A videókonferencián Emmanuel Macron mellett jelen volt Catherine Colonna külügyminiszter, Alexis Kohler, az elnöki hivatal vezetője, valamint az államfő diplomáciai tanácsadója, Emmanuel Bonne.

Catherine Colonna vasárnap Tel-Avivban személyesen találkozott a Hamász Izrael ellen október 7-én elkövetett terrortámadása francia áldozatainak családtagjaival. A merényletsorozatban 28 francia vesztette életét, hét ember eltűnt, egy részüket feltételezhetően a Gázai övezetbe hurcolták.

Emmanuel Macron kedden tiranai sajtótájékoztatóján azt az óvatos kijelentést tette, hogy „intenzív tárgyalások” folynak a Hamász által elrabolt túszok kiszabadítása érdekében, és van haladás ezeken.

„Nagyon óvatos akarok lenni, úgyhogy megérthetik, ha nem mondok többet, először is, hogy ne keltsek olyan reményt, amely után csalódni kell, de mindenekelőtt azért, hogy ne veszélyeztessem az éppen folyó intenzív tárgyalások kimenetelét” – jelentette ki az elnök. „De haladnak, és óráról órára figyelemmel kísérjük ezeket” – mondta, hozzátéve, hogy Franciaország „nyilvánvalóan kapcsolatban áll az izraeli hatóságokkal”, de „olyan baráti hatalmakkal is, amelyek közvetítenek a Hamásszal túszaink, és minden túsz szabadon bocsátása érdekében”.

A német külügyminiszter óva intette az Irán támogatta csoportokat a háborúba való belépéstől

A német külügyminiszter pénteken Jeruzsálemben óva intette az Irán által támogatott csoportokat a gázai háborúba való belépéstől.

Annalena Baerbock a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadása óta másodszor jár szolidaritási látogatáson Izraelben – jelentette a helyi sajtó.

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet értesülése szerint Baerbock és izraeli hivatali kollégája, Eli Cohen ezúttal a Gázai övezetbe elhurcoltak kérdéséről és arról tárgyalt, hogy meg kell akadályozni egy második, északi – a libanoni határ menti – front megnyílását. Ebből kifolyólag mondta Baerbock:

Figyelmeztetem Iránt, a libanoni síita Hezbollaht, az iraki síita milíciákat, a jemeni húszikat, hogy ne fenekedjenek, ne csatlakozzanak a terrorhoz.

A külügyminiszterek tárgyalásán részt vett Beni Ganz ellenzéki izraeli politikus is, aki tagja lett a háború kitörése után megalakult nemzeti vészhelyzeti egységkormánynak.

Füst tör a magasba egy izraeli légitámadás után a Gázai övezet dél részén 2023. október 20-án
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Baerbock azzal vádolta a Hezbollahot, hogy be akarja rántani Libanont a konfliktusba, amelyet a Gázai övezetet uraló Hamász váratlan terrortámadása indított el október 7-én, és amelyben több mint 1400 izraelit gyilkoltak meg iszlamista terroristák.

Baerbock bírálta az övezet izraeli blokádját is, azt, hogy a Gázai övezet nem kap áram-, víz-, élelmiszer- és üzemanyag-utánpótlást, miközben az izraeli hadsereg folyamatosan támadja a Hamász hadállásait, és ezek során már több ezer palesztin vesztette életét.

A gázai civilek szenvedése „nemcsak táptalajt nyújt az új terrorizmusnak, hanem veszélyezteti Izraelnek arab szomszédaival eddig helyreállított kapcsolatait, ugyanis a térség teljes lángba borulásával fenyeget” – mondta Baerbock, és hozzátette hogy a támadások kitervelésekor éppen erre számítottak a terroristák.

A volt izraeli miniszterelnök szerint a hadseregnek folytatnia kell a légitámadásokat

Naftali Bennett szerint az izraeli hadseregnek nem kellene elsietnie a gázai szárazföldi hadműveletet, hanem egyelőre folytatnia kellene a légitámadásokat. A volt miniszterelnök az X-en hozzátette, hogy

Izraelnek ki kell használnia légi előnyét, mivel a Hamász harcosai alagutakban rejtőznek.

Az ENSZ főtitkára a segélyek bejuttatását sürgeti Gázába

Az ENSZ főtitkára, António Guterres pénteken az egyiptomi Sínai-felszigetre utazott, ahol azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi humanitráius segítség minél előbb bejuthasson a Gázai övezetbe.

Az Egyesült Államok közölte, hogy az egyiptomi Sínai-félsziget és a Gázai övezet közötti rafahi átkelőn keresztüli segélyküldésről szóló megállapodás részleteinek tisztázása még mindig folyik.

A háború kitörése előtt naponta 450 teherautó érkezett a Gázai övezetbe. Az ENSZ szerint most vagy 200 teherautó áll készen, hogy a félszigetről az övezetbe jusson.

A külföldi útlevéllel rendelkezők evakuálása és a segélyszállítmány átvizsgálásának metódusáról való egyetértés hiánya csak még bonyolultabbá tette a segélyek bejutását, valamint az utak is megrongálódtak az övezetben folyó harcok miatt. A rafahi átkelő az egyetlen belépési pont a területre, amelyet nem Izrael ellenőriz.

Martin Griffiths, az ENSZ vészhelyzeti koordinátora szerint a segélyek leghamarabb szombaton juthatnak be az övezetbe. A világszervezet humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) szóvivője Genfben azt mondta, hogy mélyreható és előrehaladott tárgyalások folynak a segélyekről.

Izraeli bombázás miatt otthontalanná vált palesztin civilek az ENSZ Fejlesztési Programja által létesített sátortáborban, a Gázai övezetbeli Hán-Júniszban 2023. október 19-én
Fotó: Fatima Sbair / Forrás: MTI/AP

Peking: több mint ezer kínai állampolgár hagyta el Izraelt

Több mint ezer kínai állampolgár hagyta el Izraelt a gázai konfliktus két héttel ezelőtti kezdete óta – közölte pénteken a kínai külügyminisztérium.

Szokásos sajtótájékoztatóján Mao Ning külügyi szóvivő elmondta, hogy

a konfliktus október 7-i kirobbanásakor több mint 280 kínai állampolgár a Gázai övezethez közeli, dél-izraeli Szderot városban rekedt, ahol veszélyben voltak.

„Kína arra kérte Izraelt, hogy minden tőle telhetőt tegyen meg a kínaiak kimenekítéséért, és nemzetközi erőfeszítéssel ez sikerült is” – mondta a szóvivő.

„Az első adatok szerint a konfliktus kitörése óta több mint ezer kínai állampolgár hagyta el már Izraelt” – tette hozzá.

Vang Ji kínai külügyminiszter korábban kijelentette, hogy

Kína támogatja a palesztin nép „igaz ügyét” nemzeti jogaik érvényesítésében, és hangsúlyozta, hogy a történelmi igazságtalanságnak mielőbb véget kell vetni, Kína továbbra is a béke oldalán áll

– szögezte le.

A konfliktus kitörése óta Kína 4 halott és 4 eltűnt állampolgáráról számolt be.

Filippo Grandi: katasztrofális következménye lesz a műveletek folytatásának

Katasztrofális következménye lesz a Gázai övezeti lakosokra nézve, ha az izraeli hadsereg elindítja tervezett szárazföldi hadműveletét az övezet ellen – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Tokióban Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Állíthatom, hogy bármilyen további eszkaláció vagy csak az eddig műveletek folytatása egyszerűen katasztrofális lesz a gázai lakosság számára

– fejtette ki.

Grandi kiemelte, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) nincs hivatalos mandátuma a palesztin területeken vagy Izraelben. Hozzátette viszont, hogy „osztja azokat a rendkívüli aggodalmakat, amelyet sok kollégája, köztük az ENSZ főtitkára hangoztat a konfliktus miatt”.

Azt is mondta, hogy amennyiben a konfliktus Libanonra és más országokra is átterjed, annak következményei „beláthatatlanok lesznek”.

Az Izrael és a Hamász között 14 napja tartó háborúban, amelyet a Gázában hatalmon lévő palesztin iszlamista mozgalom példátlanul véres támadása váltott ki, az ENSZ becslései szerint mostanra a terület mintegy 2,4 millió lakosa – akiknek fele gyerek – „katasztrófa szélére sodródott”.

Palesztinok nézik a pusztítás nyomait, miután izraeli légitámadás érte a Núr es-Samsz palesztin menekülttábort 2023. október 20-án
Fotó: Madzsdi Mohamed / Forrás: MTI/AP

Joáv Galant a Gázai övezet elleni támadásra készítette fel az izraeli katonákat

Joáv Galant izraeli védelmi egy beszédében a Gázai övezet elleni támadásra készítette fel lélekben az izraeli katonákat – jelentette a helyi média pénteken.

A miniszter egy olyan elitalakulat előtt beszélt, amely az övezet határához közel készenlétben áll a tervezett támadásra. Galant – mint mondta – felelősséget vállal az összes akcióért, amelyet az izraeli hadsereg az elmúlt két hétben végrehajtott a Hamász palesztin iszlamista szervezet támadásának megtorlásául, és győzelemig tartó harcra buzdította a katonákat.

Izrael ebben a hadjáratban meg fogja semmisíteni a Hamászt, de ez nem lesz könnyű, nem egy-két napig fog tartani, hanem akár egy hónapig is

– szögezte le.

Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter (j) beszél a Gázai övezet határában állomásozó izraeli katonákhoz 2023. október 19-én
Fotó: Cafrir Abajov / Forrás: MTI/AP

„Ezt a háborút nem mi választottuk. Majdnem két héttel ezelőtt terroristák megtámadtak bennünket, és halomra gyilkoltak szülőket, gyerekeket, feleségeket és barátokat” – emlékeztetett. „Aki ártani akar Izraelnek, az megbánja ezt, mert olyan nagy árat fog fizetni érte” – jelentette ki „Arra kérlek benneteket, hogy öljetek meg minden terroristát. Ez a szabály. Bízunk bennetek és számítunk rátok. Ma még csak messziről látjátok Gázát, de belülről is látni fogjátok” – mondta.

A katonai szóvivő péntek reggeli jelentése szerint az éjszaka az izraeli hadsereg több mint száz célpontot támadott a Gázai övezetben: alagutak bejáratát, lőszerraktárakat és több tucatnyi parancsnoki vezetési pontot lőttek. Az egyik légicsapásban megöltek egy terroristát, aki részt vett az október 7-i izraeli tömeggyilkosságokban, és egy rakétaindításra készülő osztagot is likvidáltak.

A hadsereg az északi határnál, a Libanonból érkező rakétákra válaszul pénteken is támadta a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom hadállásait, és a szóvivő közlése szerint harci helikopterek lecsaptak egy háromtagú terrorista csoportra, amely éppen páncéltörő rakétákkal készült támadni Izraelt.

Hamász: gázai keresztény templomot ért izraeli támadás

Egy gázai templomnál menedéket kereső emberek közül sokan meghaltak, mások pedig megsebesültek, amikor az épületet izraeli támadás érte – közölte csütörtökön a Hamász-kormány belügyminisztériuma.

A tájékoztatás szerint a Szent Porfíriosz görög ortodox templomot ért támadásnak „nagyszámú mártírja és sebesültje" van. Szemtanúk szerint a támadás célpontja egy közelben lévő hely lehetett.

Az izraeli hadsereg pénteken elismerte, hogy előző nap légitámadást hajtott végre a térségben. „Korábban (csütörtökön) az Izraeli Védelmi Erők vadászgépei megtámadták a Hamász egyik parancsnoki és irányító központját” – mondta az izraeli hadsereg szóvivője. Ezt a központot „Izrael elleni támadások végrehajtására használták” – tette hozzá.

Hangsúlyozta viszont, hogy

„a Hamász szándékosan civilek által lakott területeken alakít ki állásokat, és a Gázai övezet lakóit élő pajzsként használja”, megismételte egyúttal Izrael kérését, hogy ürítsék ki a Gázai övezet északi részét.

Szemtanúk szerint a légitámadás megrongálta a templom homlokzatát, és egy szomszédos épület összeomlott. Elmondásuk szerint a sérültek közül sokakat kórházba szállítottak.

A jeruzsálemi ortodox patriarkátus „a lehető leghatározottabban elítéli a gázavárosi templomkomplexumát ért izraeli légicsapást” – olvasható hivatalos egyházi honlapon megjelent közleményében. A patriárkátus hangsúlyozza, hogy olyan támadások, amelyek egyházak és intézményeik, illetve az általuk nyújtott menedékhelyek ellen irányulnak, háborús bűncselekménynek minősülnek, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A Szent Porfíriosz, amely az egyik legrégebbi, még működő templom a palesztin területen, egy minaret mellett, a régi Gáza történelmi negyedében található. A hely nem messze található az al-Ahli kórháztól, ahol kedd este egy robbanás 471 ember halálát okozta a Hamász hatóságai szerint.

A Hamász Izraelt tette felelőssé a kórházba becsapódó rakétáért, amely viszont tagadja ezt, és a Gázai övezetben működő másik fegyveres terrorista csoportot, az Iszlám Dzsihádot vádolja a támadás elkövetésével.

A palesztin egészségügyi minisztérium pénteken közölte, hogy 13 ember meghalt, köztük öt gyermek, miután az izraeli erők előző nap rajtaütöttek egy palesztin menekülttáboron a megszállt Ciszjordániában. A támadás a Núr as-Sámsz településen lévő menekülttáborban történt, Túl-Karm város közelében.

Füst tör a magasba egy izraeli légitámadás után a Gázai övezetben a dél-izraeli Szderótből fotózva 2023. október 20-án
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

Izrael evakuálja a libanoni határvárost

Az izraeli védelmi minisztérium jelentése szerint Izrael evakuálni fogja a lakosokat Kirjat Smona városából, közel a libanoni határához.

A Hamász október 7-i izraeli támadása óta megszaporodtak a libanoni határon átnyúló tűzharcok.

A határkerítéstől alig két kilométerre lévő városban több mint 20 ezren laknak, őket az állam költségére vendégházakban helyezik el.

203 túsz lehet Gázában

Becslések szerint 203 embert, köztük 30 kiskorút és kisgyermeket, valamint 20–60 év feletti embert tartanak túszként Gázában – közölte a Kan izraeli közszolgálati műsorszolgáltató katonai forrásokra hivatkozva. A Hamász 200–250 túszról beszél, állításuk szerint több mint 20 túszt öltek meg izraeli légicsapások, de további részleteket nem közöltek.

Izrael azt állítja, hogy a túszokat Gázába vitték, de pontos tartózkodási helyük az enklávéban nem ismert, ami bonyolultabbá teszi a mentésüket.

Úgy gondolják, hogy sokakat tarthatnak fogva a Gáza alatti alagutak rendszerében, amelyet az izraeli csapatok „gázai metrónak” neveznek.

A Gázai övezet határában állomásozó izraeli katonák Dél-Izraelből fotózva 2023. október 19-én
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

Hatalmas sátortáborban élnek a kitelepítettek

Hatalmas sátortábort emeltek a kitelepített palesztinok elhelyezésére Gáza déli részén, miután százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat. Az izraeli szárazföldi invázió közeledtével a családok menedéket keresnek az ENSZ által biztosított létesítményekben.

Gázának égető szüksége van hatalmas mennyiségű humanitárius segélyre, ám a jelentések szerint csak korlátozott készlet érkezne a régióba.

Heves tűzváltás volt a libanoni határon

Egy libanoni civil meghalt az izraeli–libanoni határ közelében az ENSZ békefenntartó erői szerint. A térségben heves tűzváltások zajlottak az izraeli hadsereg és a Hamász szövetségese, a Hezbollah militáns csoport között. Izrael lövöldözéssel válaszolt, miután a csoport korábban rakétákat lőtt ki egy izraeli állásra Manra faluban.

A libanoni hadsereg azt állította, hogy az izraeliek hét médiamunkást vettek célba, egyikük meghalt, egy másik megsebesült.

Holnap megnyílhat a rafahi határátkelő

A közösségi oldalakon közzétett ellenőrizetlen képek és felvételek azt mutatják, hogy betonakadályokat távolítottak el a rafahi határátkelő egyiptomi oldaláról. A jelentések azt sugallják, hogy holnap megnyílhat a határ, hogy korlátozott mennyiségű humanitárius segélyt vigyenek be Gázába – bár hivatalos megerősítés még nem érkezett erről.

A határon már több száz létfontosságú készletet tartalmazó teherautó sorakozott fel.

Joe Biden az ukrajnai és izraeli katonai támogatás fokozása mellett érvelt rendkívüli tévébeszédében

Ukrajna és Izrael támogatásának fokozása és az Egyesült Államok globális vezető szerepe mellett érvelt Joe Biden washingtoni idő szerint csütörtök este tartott rendkívüli tévébeszédében.

Az elnök fehér házi dolgozószobájából az amerikaiaknak szánt üzenetében azt hangoztatta, hogy a két katonai konfliktus látszólag az Egyesült Államoktól távol zajlik, de meghatározóak Amerika nemzetbiztonsága szempontjából. Megfogalmazása szerint a támogatás megadása a két ország számára „okos befektetés, amely jól megtérül Amerika biztonsága szempontjából a következő nemzedékeknek”.

Az a történelmi tanulság, hogy amikor terroristák nem fizetik meg az általuk elkövetett terrorcselekmények, és diktátorok az általuk elkövetett erőszak árát, akkor még több káoszt, halált és pusztítást okoznak

– vélekedett Biden.

BIDEN, Joe
Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett rendkívüli televíziós beszéde közben a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2023. október 19-én
Fotó: Jonathan Ernst / Forrás: MTI/EPA/Pool/Reuters

Joe Biden jelezte, hogy már pénteken sürgősséggel a kongresszushoz fordul pótlólagos költségvetési forrásokért, amelyekből a többi között Ukrajna és Izrael további támogatását fedezné.

Mint mondta, az Egyesült Államok vezető szerepe tartja össze a világot.

Az elnök kitért a kedden a gázai kórház közelében becsapódott rakéta eredetével kapcsolatos vitára, és kijelentette: nem Izraeli műve volt. Úgy fogalmazott, hogy „megtört szívvel fogadta palesztin életek tragikus elveszítését”.

A várakozások szerint az elnök összesen 105 milliárd dollár jóváhagyását kéri majd a törvényhozástól, amelyből 60 milliárdot szánna Ukrajnának, 14 milliárdot pedig Izraelnek, valamint a keret várhatóan tartalmaz 10 milliárd dollárt humanitárius célokra, és 14 milliárdot az Egyesült Államok külső határain tapasztalható migrációs válság kezelésére.

A tegnapi hírfolyamunkat itt találja:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában