Nagykanizsa

2010.02.23. 06:59

Teljes egészében a világhálón a Zalai Közlöny

A Zalai Közlöny mikrofilmjeiből adatbázist állított össze a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár, amely hamarosan mindenki számára tanulmányozható lesz, akár otthonról is.

zaol.hu

 - A Zalai Közlöny a megye első, legfontosabb és leghosszabb ideig élő napilap formátumú újságja volt. Az 1860-as években indult Zala-Somogyi Közlöny címmel, akkor még hetilapként - magyarázta Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója. - Igazi kuriózum, hogy az 1944-ig megjelenő újság valamennyi oldala rendelkezésünkre áll digitális formátumban.

Az igazgató hozzátette: az általuk végzett digitalizálási folyamatnak egy saját pályázat, majd a Deák Ferenc Megyei Könyvtár nyertes pályázata adta a kezdő lökést. Azóta nyári gyakorlaton lévő diákok, könyvtárosok, valamint közcélú munkavégzés keretében a könyvtárban dolgozók gyarapították a szkennelt és feldolgozott oldalak számát.

Az igazgató hozzátette: az általuk végzett digitalizálási folyamatnak egy saját pályázat, majd a Deák Ferenc Megyei Könyvtár nyertes pályázata adta a kezdő lökést. Azóta nyári gyakorlaton lévő diákok, könyvtárosok, valamint közcélú munkavégzés keretében a könyvtárban dolgozók gyarapították a szkennelt és feldolgozott oldalak számát.

 

 

- Nagykanizsán megsemmisült a levéltár, ezért a korszak feldolgozása szempontjából kardinális kérdés, hogy van-e más forrás, amire esetleg támaszkodhatnak a kutatók - így Czupi Gyula. - A legfontosabb információforrásnak e tekintetben az újságok számítanak. Külön aktualitást ad a munkának, hogy már készül a nagykanizsai monográfia harmadik kötete, amely a város 1849 és 1945 közötti történelmét dolgozza fel. Mint mondtam, éppen erre az időszakra esik a Zalai Közlöny, illetve az 1870-es évektől 1922-ig működő Zala megjelenése is. Utóbbiról sem szabad megfeledkeznünk, mert gyökeresen megváltoztathatja a városról rendelkezésünkre álló információinkat. Fontos, hogy lehetőség szerint a Zala digitalizálása is mielőbb elkészüljön, s a kutatók már használhassák a monográfia írásakor. A lap várhatóan 48 ezer képkockába fér bele - bár a Zalai Közlöny 70 ezer kockájához 10 év kellett, szerencsére, sok közmunkás dolgozik nálunk, így előbbi közzétételével reméljük, gyorsabban végzünk.

Czupi Gyula jelezte: a Zalai Közlöny valamennyi digitalizált oldalát március 15-től, a Szabad Sajtó Napjától teszik bárki számára hozzáférhetővé és olvashatóvá a világhálón.

- Nagykanizsán megsemmisült a levéltár, ezért a korszak feldolgozása szempontjából kardinális kérdés, hogy van-e más forrás, amire esetleg támaszkodhatnak a kutatók - így Czupi Gyula. - A legfontosabb információforrásnak e tekintetben az újságok számítanak. Külön aktualitást ad a munkának, hogy már készül a nagykanizsai monográfia harmadik kötete, amely a város 1849 és 1945 közötti történelmét dolgozza fel. Mint mondtam, éppen erre az időszakra esik a Zalai Közlöny, illetve az 1870-es évektől 1922-ig működő Zala megjelenése is. Utóbbiról sem szabad megfeledkeznünk, mert gyökeresen megváltoztathatja a városról rendelkezésünkre álló információinkat. Fontos, hogy lehetőség szerint a Zala digitalizálása is mielőbb elkészüljön, s a kutatók már használhassák a monográfia írásakor. A lap várhatóan 48 ezer képkockába fér bele - bár a Zalai Közlöny 70 ezer kockájához 10 év kellett, szerencsére, sok közmunkás dolgozik nálunk, így előbbi közzétételével reméljük, gyorsabban végzünk.

Czupi Gyula jelezte: a Zalai Közlöny valamennyi digitalizált oldalát március 15-től, a Szabad Sajtó Napjától teszik bárki számára hozzáférhetővé és olvashatóvá a világhálón.

- Nagykanizsán megsemmisült a levéltár, ezért a korszak feldolgozása szempontjából kardinális kérdés, hogy van-e más forrás, amire esetleg támaszkodhatnak a kutatók - így Czupi Gyula. - A legfontosabb információforrásnak e tekintetben az újságok számítanak. Külön aktualitást ad a munkának, hogy már készül a nagykanizsai monográfia harmadik kötete, amely a város 1849 és 1945 közötti történelmét dolgozza fel. Mint mondtam, éppen erre az időszakra esik a Zalai Közlöny, illetve az 1870-es évektől 1922-ig működő Zala megjelenése is. Utóbbiról sem szabad megfeledkeznünk, mert gyökeresen megváltoztathatja a városról rendelkezésünkre álló információinkat. Fontos, hogy lehetőség szerint a Zala digitalizálása is mielőbb elkészüljön, s a kutatók már használhassák a monográfia írásakor. A lap várhatóan 48 ezer képkockába fér bele - bár a Zalai Közlöny 70 ezer kockájához 10 év kellett, szerencsére, sok közmunkás dolgozik nálunk, így előbbi közzétételével reméljük, gyorsabban végzünk.

Czupi Gyula jelezte: a Zalai Közlöny valamennyi digitalizált oldalát március 15-től, a Szabad Sajtó Napjától teszik bárki számára hozzáférhetővé és olvashatóvá a világhálón.

Czupi Gyula jelezte: a Zalai Közlöny valamennyi digitalizált oldalát március 15-től, a Szabad Sajtó Napjától teszik bárki számára hozzáférhetővé és olvashatóvá a világhálón.

Czupi Gyula jelezte: a Zalai Közlöny valamennyi digitalizált oldalát március 15-től, a Szabad Sajtó Napjától teszik bárki számára hozzáférhetővé és olvashatóvá a világhálón.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!