Nagykanizsa teljes adósságát átvállalta az állam

Mint az a keddi sajtótájékoztatón elhangzott: az adósságkonszolidációra azért volt és van szükség, hogy az önkormányzatok levegőhöz jussanak és az egyébként hiteltörlesztésre fordított összegeket, értelmes, fontos fejlesztésekre fordíthassák.

– Persze nem volt ez mindig így, 2002. után ugyanis komoly hanyatlás vette kezdetét az önkormányzatok gazdálkodását illetően, hiszem az állam újabb és újabb feladatokkal bízta meg a helyhatóságokat, ám forrást nem rendelt a munka mellé – fogalmazott dr. Bitay Márton, az állami földprogramért felelős államtitkár. – Az önkormányzatok így kénytelenek voltak saját forrásaikat is felhasználni e célra, ugyanakkor a jogosan elvárt fejlesztésekre már csak hitelből futotta. Mindez azt is eredményezte, hogy az önkormányzatok cirka 8 esztendő alatt 1200 milliárd forintos adósságot halmoztak fel.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az Orbán-kormány először az 5 ezer fő alatti települések adósságállományát vállalta át, majd a megyei önkormányzatokét. Ezt követően az 5 ezer fő feletti települések adósságának 40-70 százalékát konszolidálta az állam. Nagykanizsa esetében ez tavaly azt jelentette, hogy a mintegy 7 milliárd forintos adósságállományból 5 milliárd forint tűnt el, így jelentősen javult a város gazdálkodása és finanszírozhatósága.

– Jó hír, hogy a kormány döntésének értelmében a maradék közel 2 milliárd forintos adósságállományt is átvállalja az állam Kanizsától, így tulajdonképpen egy tabula rasa valósult meg, az idei évtől minden önkormányzat tiszta lappal indulhat és tervezheti gazdálkodását – fogalmazott az államtitkár.

Az adósságkonszolidáció kapcsán Cseresnyés Péter polgármester elmondta: ha az állam nem vállalta volna át a város terheit, úgy csak az idei évben körülbelül 700 millió forintot kellett volna kifizetni a tőke- és kamattörlesztésre.

– Ez a pénz most helyben marad, működésre, fejlesztésre fordíthatjuk – magyarázta a polgármester, aki hozzátette: az adósságkonszolidáció mellett, az elmúlt két évben további 2.8 milliárd forintos egyedi támogatást is kapott az államtól a város.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: az önkormányzat felelősen gazdálkodik, így az elmúlt három évben nem kellett működési hitelt felvenni.

– A jó gazdálkodás mellett, azokat a stratégiai fejlesztéseket is meghatároztuk, melyek fontosak a város fejlődése szempontjából, így a következő időszakban nagy hangsúlyt kell fektetni az utak állapotának javítására, újabb ipari területek kijelölésére, egy színvonalas szálloda kialakítására, illetve a balatoni kerékpárúthálózathoz való csatlakozást is szeretné megvalósítani a város.