2016.05.19. 14:31
Murakeresztúr - a hányatott történelmi múltra, s a jelen fejlesztéseire épülő lehetőségek
A Mura itt fordul meg! A szakemberek műszerei szerint a nagy kanyarulat örvényénél a meder mélysége elérheti a tizennyolc métert is – mutatja Pavlicz Lajos, Murakeresztúr polgármestere a nemrég elkészült töltés tetejéről a zavarosan kavargó folyót.
Lenyűgöző a medrében száguldó óriás! A Mura az ország egyik leggyorsabb folyója. Az ember órákig is elnézné az örvénylő vizet, s ezt hamarosan meg is teheti, hiszen a helybéliek turista-, illetve kerékpárút kialakítását tervezik a töltés tetején. Azért is jöttünk turisztikai sorozatunk soros riportjának elkészítése elején Pavlicz Lajossal ide, mert a falu életére hatással lesz, ha terv megvalósul.
Nem mindennapi beruházás történt itt az elmúlt év második felében. A Mura töltéseinek ezt megelőző fejlesztésére a nagy károkat okozó, 1972-es árvizet követő években került sor. Azonban a gátak a mostani projekt megkezdése előtt így sem feleltek meg az érvényben lévő előírásoknak. A töltés koronaszélessége például 3 méter volt a szükséges 4 méter helyett és sok helyen nem is volt elég magas. 1972-ben a tetőzés 514 cm-nél történt, 42 évvel később, 2014 szeptemberében, az újabb rendkívüli árhullámkor pedig elérte az 554 centiméteres magasságot a folyó. A mostani beruházás értéke meghaladta a 2,8 milliárd forintot, s hogy érzékeltessük a munka nagyságát, a gátba épített föld mennyisége 265 ezer köbméter volt, a kanyar rézsűjének védelmére pedig 10 ezer 500 köbméter terméskövet hordtak a töltés víz felőli oldalára...
- Ha nincs ez a gát, akkor ilyen vízmagasságnál Murakeresztúrnak minimum a kétharmadát elönti a folyó. Most, hogy biztonságban vagyunk, s a gáton a közlekedés sem veszélyes, szóba jöhet a kerékpáros és a vízi turizmus fejlesztése is. Tornyiszentmiklóstól idáig, illetve, a szomszédos Őrtiloson át Somogy megyébe is folytatódhat a kerékpárút rendszer fejlesztése. S van még egy másik lehetőség is, amihez szintén keressük a megoldásokat, az itteni murai vasúti híd mellé egy közúti híd építése is fontos volna. Ez Magyarország érdeke, a beruházás ugyanis egyaránt szolgálná a gazdasági, a nemzetiségi és turisztikai célokat – mondja Lajos. A turisztikai eredménye a hídnak az volna, hogy ezáltal, Horvátország felé kapcsolódhatnánk az Európai Kerékpárút Hálózathoz, az EuroVelo-hoz, amely utak teljes hossza több mint 70 000 kilométer jelenleg.
Horvátország felé a vasúti összeköttetés Murakeresztúrnál 1860-ban jött létre, s ez akkor rohamos fejlődést hozott a sok viszontagságot megért falu életében. Murakeresztúr ugyanis igen szegény és sokat szenvedett falu volt. Igaz ugyan, hogy 1347-ben bencés monostor volt a faluban, ekkortól származik első írásos említése is a településnek, sőt várral is rendelkezett, de a lakosság olyan szegény volt, hogy még adófizetésre sem kötelezték. Az ezerhatszázas évek közepén viszont a keresztény Európa figyelme erre a térségre összpontosult. 1600-ban a törökök elfoglalták Kanizsát, s Keresztúr vára is török kézre került. Viszont 1661-ben a falu közelében építette fel Zrínyi Miklós az Új-Zrínyivárat, amivel az volt a célja, hogy védje a Mura-közt, s innét indítson támadást Kanizsa visszafoglalására.
- Ma három település, Őrtilos, Belezna és Murakeresztúr közigazgatási határának találkozási pontjánál található az egykori Új-Zrínyivár, amelynek feltárásért sokat tett az egykori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, ami ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik karaként működik tovább. Terveik között a vár kútjának megtalálása szerepel, azért, mert, amikor 1664-ben a törökök elfoglalták a várat, a kútba szórták a keresztény katonák tetemét, hogy a járványt ilyen módon megelőzzék.
Az egykori vár helyét Sánta Antallal, az önkormányzat karbantartójával keressük fel, ő ugyanis alaposan ismeri a környék erdei útjait, s egy ilyenen jutunk el az Új-Zrínyivár emlékhelyhez. Az öreg fák alatt vezető lépcsőkön érünk fel ahhoz emlékűmhöz, amit a költő születésnek 383. évfordulójára emeltek az említett községek és az egyetem. Táblák hirdetik a vár történetének leírását, s ebből azt is megtudjuk, hogy a háborút lezáró vasvári békében rögzítették, Új-Zrínyivárat soha nem építik ujjá, ott őrséget nem tartanak.
A faluban, a régi harangtoronyhoz épített házat mutatja meg a polgármester, amit Zrínyi emlékháznak szánnak berendezni. Elmondja, hogy erre már pályáztak, első körben azonban nem nyertek, de nem adják fel, mert Zrínyi Miklós költő és hadvezér a szűkebb történelmük része, s egy, korhű fegyverekből, ruházatokból, képekből álló emlékhelynek kell lennie Murakeresztúron.
A falu bővelkedik szép parkokban, s egyéb emlékekben is. Az egykori monostor dombján építették meg az új apátsági templomot 1810-1818 között, amit Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szenteltek fel. A templomot pályázati segítséggel sikerült 2011-ben szépen felújítani, sőt egyházi közreműködéssel épült meg a szomszédságában az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér is, s látványosak a község kulturális és oktatási intézményei is.
- A könyvtárba naponta tízen-tizenöten térnek be, de megmutatnám az internetes oldalunkat is – ül a mindenki által elérhető számítógépes géppark egyik készülékéhez Spirk Erzsébet könyvtáros, s behozza a megmutatni kívánt lapot. – Naponta teszek fel verseket, ajánlok könyveket, s keresek hozzájuk szép képeket. Látja, ma már több mint nyolcszázan voltak az oldalon. Biztatnak is az emberek, ne hagyjam abba ezt a munkát, mert ha a könyvtárba nem is érnek rá eljönni, az oldalt megnézik, s elolvassák, amit ajánlok. Most éppen a mesetábort szervezem nyárra. Ez igen népszerű, még Pestről is van érdeklődőnk – mondja Erzsike.
- Igaz, hogy a Mura a fő látványossága a falunak, de egyelőre még nem olyan szabad az itteni mozgás, mint Horvátországtól feljebb, Szlovénia felé. Ez ugyanis még nem uniós belső határ, s hol a mi földjeink mellett, hol pedig a folyón túl vezet a határ, amit őriznek, s engedély kell a belépéshez. Ezért, meg a folyó gyors folyása miatt sem alakult még ki például a csónakázási sport. Az ellenőrzés persze abban nem gátol senkit, hogy idejöjjön. Amikor itt volt a keresztúr nevű községek találkozója, összejöttünk vagy ezren – mondja Pavlicz Lajos, s megmutatja az ennek tiszteletére emelt keresztet. Huszonkét keresztúr nevű település tagja a szerveződésnek szerte Európából. A magyar motívumokkal ékített kereszt tövében az árvácskák, a Don-kanyarból, a község díszpolgára, prof.dr. Gadányi Károly, az egykori szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola főigazgatója által hozott földben nyílnak.
Érdemes felmenni a szőlőhegyekbe is, ahol a közelmúltban két fa kápolnát is építettek a telektulajdonosok. Egyet a Bóni-hegyre, a másikat meg a beleznai szőlőskerteknél, ahol sok keresztúrinak van földje. A beleznai Szent Orbán kápolnához dél közeledtével érkezünk és ott Selek Mártonnal találkozunk. Éppen harangozni készül, mert az húzza meg itt a harangot délben, aki éppen itt dolgozik.
- Elég sok turista jár erre megnézni a hegyet, s a nyitott kápolnát – mondja, s mivel éppen 12 óra van, leveszi a sapkáját, keresztet vet és megkezdi az aznapi déli harangozást.