Kultúra

2015.03.13. 10:45

Buday Mihály 16 képből álló történelmi sorozatot festett Hévíz számára

Buday Mihály festőművészt két nagy álom kísérti: festményekbe fogalmazni a magyar történelem, és a Biblia jeles fejezeteit. Az előbbihez most mecénásra lelt.

Magyar Hajnalka

A Hévízen élő Vass Géza író, költő ugyanis fantáziát látott az ötletben. Ennek köszönhetően elkészült „A tűzben született ország” című, 16 nagyméretű festményből álló sorozat, megelevenítve históriánk nagy alakjait.

– A cím arra utal, hogy történelmünk fordulópontjai vagy tisztító vagy pusztító tűzben fogantak – mondja elöljáróban a Zalaszentgyörgyön élő Buday Mihály. – Emese álmától, az őshazától egészen Deák Ferencig és a kiegyezésig jutunk el a sorozat képein, amelyek a hévízi könyvtár emeleti körtermében kerülnek közönség elé május első napjaiban. Sokan kérdezték, miért nem léptünk tovább az időben. Ennek az az oka, hogy leginkább a szép meséket szeretem ábrázolni, s ezeket az említett időszak kínálja. Ami később következett, az már a száraz tények és a borzalmak világa, ráadásul nem is tisztult még le eléggé az események értelmezése.

Buday Mihály az 1848-1849-es eseményeket felvillantó festménytablóval (Fotó: Pezzetta Umberto)

Buday Mihály pályáját végigkísérték a történelmi témák, néhány éve például a honvédelmi minisztérium felkérésére a hét vezért ábrázoló, 3 X 2 méteres festményt készített. E vonzalmát azonban nem osztja mindenki, gyakran szembesül a véleménnyel, hogy a történelmi festészet mára elavult, a fénykora az 1800-as években leáldozott. S különben is, már megfestettek mindent.

Csatarészlet az 1848-as műről

Petőfi Sándor ábrázolása

– Van benne igazság, de szerintem nem a téma avult el, csak az a romantikus, historizáló stílus, amiben anno megfestették – véli Buday Mihály. – Ezeknek a képeknek a szürreális világa azonban remélem, hogy megérinti a fiatalokat is. Az volna ugyanis az egyik fő cél, hogy a tanult ismeretek mellé odategyük azokat a szép legendákat, történeteket, amelyek közelebb vihetik az ifjúsághoz történelmünket. Emellett nyilván a Hévízre látogató külföldieknek is szánjuk a képeket, hogy bepillantást nyerhessenek múltunkba. A sorozat, az önkormányzat támogatásának köszönhetően állandó kiállításként fogadja a későbbiekben a látogatókat.

A festmények kompozíciói rendre egy sötétebb, az előző korszakra utaló mezővel indulnak, majd kibomlik a fénnyel telítettebb fő téma. A teljeség igénye nélkül villantsunk fel néhány témát a sorozatból. Emese és a turul madár legendáját a vérszerződés megjelenítése követi, majd Géza és István államalapító cselekedetei kelnek életre.

– Megpróbáltam azt a dilemmát is beleszőni, ami államalapító királyunkat gyötörhette, amikor el kellett döntenie, hogy Vajkként vagy Istvánként cselekedjen. A vajúdó embert próbáltam ábrázolni, a szent glória is csak egy lebegő ígéret a feje fölött.

A tatárjárás, IV. Béla alakja és a Margit-legenda is megjelenik

A hont a tatárjárás után újraalapító IV. Béla is kapott egy tablót, a hozzá kapcsolódó Margit-legendával együtt. Buday Mihály egyik kedvenc időszaka a reneszánsz, Mátyás természetesen kihagyhatatlan, mint ahogy Széchenyi korának nagy vívmányai sem hiányoznak. A rákövetkező stáció 1848-1849.

– E képen is sötétebb mezőből indul a kompozíció, benne egy jelképes börtönablak, ami a nép csapdába esett reményeit jelképezi – magyarázza az alkotó. – A Nemzeti Dal és a 12 pont, mint a forradalom ikonikus jelképe ugyancsak szerepel, Petőfi és Kossuth ábrázolásával együtt. A forradalom és szabadságharc szép napjai mellett az aradi tragédia árnya is felbukkan, 13 bitófa képében. A háttérben lebegő női arcok a szabadságvágyat jelképezik, közrefogva a hazát szimbolizáló Hungáriát. Felvillan Táncsics, Bem apó, s a sokáig méltatlanul árulónak bélyegzett Görgey arcéle is.

A reneszánsz, benne Mátyás, a fekete sereg és a Corvinák (Fotó: Pezzetta Umberto)

Az utolsó, Deák Ferenc korát ábrázoló mű vezérmotívuma a jogtudomány, Justícia szimbólumaival, s a kiegyezés dátumával. E mű egyben tisztelgés Zichy Mihály emléke előtt is, megidézi ugyanis a virtuóz festő és grafikus Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című képét.

A festmények között rövid összefoglalók olvashatók majd az adott korszakról, a későbbiekben idegen nyelven is hozzáférhető lesz a szöveg. A sorozat három záróképét – Széchenyi, Kossuth és Deák főszereplésével – már e hétvégén láthatja az alkotó faluja, ugyanis e festmények töltik be a díszlet szerepét a március 15-ei ünnepségen.

Buday Mihály nem csak Hévízen lelt mecénásra. Zalaszentgyörgyön tájházat terveznek, amelybe 7-8 darabos festménysorozatot kértek tőle, szűkebb hazánk, Zala és Zalaszentgyörgy történelmét ecsetre tűzve. Azért más témák is megérintik, Rejtély címmel április elején nyílik kiállítása Keszthelyen, ahol egyebek közt Mata Harival, Mefisztóval, vagy Nostradamussal is találkozhat a néző.

Ezek is érdekelhetik