Az Öreg néne őzikéje, Róna Emy rajzaival sokaknak máig emlékezetes

Így aztán, mintegy másfél esztendeje a kortárs magyar meseillusztrátorok munkásságának kutatására adta a fejét.

– Temérdek mesekönyv lát napvilágot, ám közel sem egyforma színvonalon, s a szülők, nagyszülők gyakran szinte elvesznek a kínálatban – indokolja elhatározását a korábban az Apáczai ÁMK (ma ZVMKK) könyvtárában szolgáló szakember. – Úgy gondoltam, a bennem összegyűlt tapasztalatból kovácsolhatnék számukra fogódzót, egy kis útmutatót a válogatáshoz. S persze a kiadók is haszonnal forgathatnák.

Hiszen nagyon nem mindegy, hogy a világra, képekre különösen nyitott kisgyerek értelme milyen mesekönyvek által nyiladozik. Idézzük csak fel saját emlékeinket, kedvenc gyerekkori könyveink illusztrációi szinte belénk égtek. Nem véletlen, hiszen az első meghatározó képek erőteljesen befolyásolhatják későbbi vizuális fejlődésünket.

Matusné Gáll Éva: – A legfontosabb, hogy legyen benne valami varázslat. Fotó: Magyar Hajnalka

Matusné Gáll Éva tehát elhatározta, készít egy bibliográfiát, amelyben csokorba gyűjti és bemutatja az általa legnívósabbnak ítélt illusztrátorokat. Saját szakmai tapasztalatán, esztétikai érzékén túl az is inspirációt adott ehhez, hogy első férje az izomsorvadásban fiatalon elhunyt tehetséges festőművész, Szabó Lajos Roland volt. Az együtt töltött tíz év alatt különösen közel került a képi ábrázolás rejtelmeihez, s egy életre kiállításlátogatóvá vált.

– A gyerekeket rengeteg vizuális hatás éri, nagyon fontos, hogy kialakuljon bennük az igényesség iránti vágy – folytatja. – A könyvpiac nem minden esetben szolgálja megfelelő alázattal ezt a célt, a jó eladhatóság néha felülírja e szempontokat. Ahhoz, hogy telitalálat legyen egy mesekönyv, a nívós irodalmi alapanyagon túl még sok minden kell. Az sem elegendő, ha igényes az illusztrátor, ezentúl a papír minősége, a nyomdai munka is erőteljesen befolyásolja az eredményt. Rengeteg múlik tehát a kiadók hozzáállásán.

A bibliográfia jelenleg 52 alkotót mutat be, de bővíteni tervezi. Az adattárban az illusztrátorok életrajzán és eddigi műveik felsorolásán túl szerepel néhány karakteres munkájuk, a velük készült interjúk jegyzéke, s egy-egy, őket jellemző idézet.

– Szeretnék kiadót találni a bibliográfia megjelentetéséhez, hiszen ha csak az én könyvespolcomon nyugszik, nem töltheti be célját. Munka közben alapvetően az interneten tájékozódtam, de nyilván temérdek mesekönyv is megfordult a kezem között, s sokat búvárkodtam az illusztrátorok blogjaiban, publikációiban. Nem volt mindig egyszerű a dolgom, mert néha Zalaegerszegen nem tudtam fellelni könyvet az illetőtől.

Felvetjük, a mese alapvetően a gyerek fantáziájában kel életre. Miért olyan fontos akkor az illusztráció?

– Mert sok mindent hozzáadhat az élményhez. Például humort, plusz tartalmat, gondolatot. Számomra máig emlékezetes gyerekkorom egyik nagy mesekönyv élménye, a Fazekas Anna által írt Öreg néne őzikéje, amihez Róna Emy készített szívet melengető rajzokat. Mai szemmel, felnőttként azonban már nem hozza ugyanazt az érzést. Egy másik példa Gazdag Erzsi verseinek újbóli kiadása, ami Kállai Nagy Krisztina illusztrációival méltó párja az eredetinek, s igazán közel áll a mai gyerekek világához.

Tudakoljuk, milyen szempontokat vett figyelembe a bibliográfia összeállításánál. Magyarán, számára milyen a jó meseillusztráció?

– Először is tükröznie kell az illusztrátor egyéniségét, legyen stílusa, a munkáit ne lehessen összetéveszteni másokéival. Aztán legyen humora, mint például Faltisz Alexandra, vagy Molnár Jacqueline műveinek. Utóbbi például úgy ábrázolja a Piroska és a farkasban az ordast, hogy attól egy gyereknek sem kell félnie: a nagymama négyféle magas sarkú cipőjét viseli, a fején pedig egy kalapja billeg. Hiába „horrorisztikus" a történet, ezen minden gyerek tud mosolyogni. De mindezen túl talán a legfontosabb, hogy legyen az illusztrációban valamiféle varázslat.

Faltisz Alexandra sünije kész jellemrajz

Molnár Jacqueline egyik munkája

Molnár Jacqueline az egyik személyes kedvence, a kétlaki, Magyarországon és Spanyolországban egyaránt otthonosan mozgó alkotó sokféle technikával dolgozik. Amúgy nálunk nem létezik meseillusztrátori képzés, így a különféle társszakmákból érkeznek az alkotók. Akad köztük divattervező, tipográfus, grafikus egyaránt. Matusné Gáll Éva a legjobbak között jegyzi még Agócs Írisz, Kállai Nagy Krisztina, Keszeg Ágnes (ő illusztrálta a zalai Turbuly Lilla ifjúsági regényeit), Rofusz Kinga, Szalma Edit és Szegedi Katalin munkáit is.

Szegedi Katalin illusztrálta Kányádi kecskemeséit

Ha már a meseirodalom avatott ismerőjével állunk szemben, ragadjuk meg az alkalmat, s kérjünk néhány ajánló tippet.

– Lázár Ervinnel nem tudunk téveszteni, ő minden korosztály számára ideális. Ráadásul olyasmiről ír, és úgy, amit más mesékben hiába keresnénk. A legkisebbeknek nagyon jó választás a klasszikus Grimm mesék Mosonyi Aliz-féle átdolgozása, a tízévesnél idősebbeknek pedig Kertész Erzsi Dalia és Dália című könyvét ajánlanám. Utóbbi egy kacagtató és tanulságos párválasztós lovagmese. De szerencsére még hosszan folytathatnám a sort.