Kultúra

2014.04.02. 15:00

Átélt egy évszázadot...

Nagykanizsa - „Átéltem egy évszázadot – Utolsó interjúk Fejtő Ferenccel” – a Földes Anita kötete a nagykanizsai születésű polihisztor életének eddig még nem ismert állomásait veszi sorra. A művet, ami a forrongó 20. század és a mai magyar közélet egymásba fonódó krónikája, nemrégiben mutatták be a Thúry György Múzeumban.

Dr. Papp Attila

– Fejtő Ferenc valóban átélt egy évszázadot, talán a magyarság számára az egyik legtöbb, alapvető változást hozót – szögezi le rögtön a beszélgetésünk kezdetén az írónő. – A kanizsai születésű gondolkodó 99 évesen, 2008-ban ment el, de végigélt egy világháborút, aztán ismét egyet, közben az őszirózsás forradalmat, a vörös-, majd a fehérterrort. A második világháború után annak a Rajk Lászlónak a koncepciós peréről írt leleplező cikkeket, akinek korábban, még az egyetemi évek alatt a barátja volt. Mint a Népszavában publikáló újságíró, megszenvedte a Horthy-korszakot, az 1930-as évek elején majd egy évre börtönbe is került írásai, tevékenysége, társadalmi szerepvállalása miatt. Miután néhány évvel később a kormány németbarát politikáját bírálta, ismét letartóztatták. Fejtő nem várta meg, míg Horthyék pellengérre állítják, és újra bebörtönzik, inkább Párizsba emigrált.

Földes Anita, a kötet szerzője. Fotó: Fekete Vali

A második világháborút Franciaországban élte át, aktívan részt vett a nácik elleni, francia felszabadítási mozgalomban. A világégés után többször is járt itthon, de Rákosiék térnyerése miatt végül is nem költözött haza – mondta Földes Anita, majd Fejtő külföldi emigrációban töltött idejét vette sorra. – Írásai, gondolatai miatt egyre többször került összetűzésbe a hazai vezetéssel. Rajk letartóztatását követően, 1949 szeptemberében szakított meg minden kapcsolatot a hazai, immár „egyeduralkodó" Rákosi-rezsimmel és politikai menedékjogot kért és kapott Franciaországban. Noha rosszallta, hogy belügyminiszterként Rajk sem bánt kesztyűs kézzel az ellenzékkel, minden fórumot és publikációs lehetőséget megragadott, hogy bizonyítsa egykori barátja ártatlanságát. Tulajdonképpen ő mondta ki és írta le először, hogy a népi demokráciákban akkortájt lefolytatott, politikai indíttatású perek egyenes folytatásai a sztálini önkény törvénytelen eljárásainak. Az 1956-os forradalom idején már világhírű író és gondolkodó volt, mindenkit ismert, és mindenki ismerte, aki a magyar szabadságért akkor harcolt. A Kádár-rendszer kérlelhetetlen bírálója volt, csak a rendszerváltás után tért haza. Mint történész a múltat kutatta, újságíróként pedig az aktualitás érdekelte.

A kötet borítója

Hogy kerültem vele kapcsolatba? – kérdez vissza az interjúkötet szerzője. – Párizsi lakásában látogattam meg, majd beszélgetni kezdtünk, heteken, hónapokon át. Nagyon meghatott, mikor öregnek, idősnek láttam, a nagymamámat juttatta eszembe. Ekkor döntöttem úgy, hogy Fejtő Ferenchez nem úgy fogok közelíteni, mint egy legendához, mint a párizsi magyar emigráció oszlopos tagjához, hanem, mint egy magán-emberhez, egy akkor 97 éves bácsihoz. Így kezdtünk el beszélgetni, így kezdtünk el barátkozni, de nem tudtam megállni, hogy ne rögzítsem ezeket a felbecsülhetetlen értékű beszélgetéseket, visszaemlékezéseket. Egy hónap után kérdeztem meg tőle, hogy megírhatnám-e ezeket az interjúkat. Hogy miért? Mert amikor jó barátjáról, József Atilláról beszélt, vagy Radnótiról beszélt, úgy éreztem, mintha maga az élő történelem mesélne nekem – fejtegette az írónő. – Teljesen átértékelte a „dolgokat" az, hogy neki személyes élménye, és ez alapján alkotott véleménye volt Kosztolányiról, Bartókról vagy Füst Milánról, arról a Kossuth-díjas Füstről, aki lefordította a Lear királyt Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjára. Tudta, értette, éppen a személyes ismeretség, jó barátság okán hogy József Attilát – aki az ő felkérésére írta meg a Dunánál című költeményét – mi vezette oda, hogy a vonat elé vesse magát. – sorolta Földes Anita, majd így folytatta. – Fejtő jósolt is nekünk, halála előtt pontosan megmondta nekem, hogy mi vár hazánkra attól függően, hogy melyik politikai formáció kormányozza majd tovább az ország szekerét... Hogy van-e még „muníció" a Fejtő életműben? Azt hiszem, igen, van még mit mesélnem. Olyan részleteket, amelyek még teljesen ismeretlenek.

Ezek is érdekelhetik