"Kovász" volt, költő és világítótorony

Ez rajzolódik ki mindabból, amit a nagykanizsai szerző, Deregi László Pék Pálról szóló kötete kapcsán hallottunk, miközben a 2008-ban elhunyt költő szellemi örökségének továbbélését kutattuk. Az egy születésnapi beszélgetésből és a kortársak, barátok, kollégák emlékeiből táplálkozó dokumentumkötetet a közelmúltban mutatták be a Halis István Városi Könyvtárban.

-Könyvem alapját az a beszélgetés adja, ami a Pék Pál 65. születésnapja alkalmából volt munkahelyén, a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban rendezett találkozón zajlott le Arany Horváth Zsuzsa, a Zalai Hírlap kulturális rovatvezetője moderálásával - bocsátotta előre Deregi László. - Palinál ritkán fordult elő, hogy teljes egészében kitárulkozott, ezen az esten mégis rendkívül nyitott volt, így napvilágra került egész élete és munkássága. Ő maga hívott el a születésnapi rendezvényre és kérte, rögzítsem kamerával azt, hátha tudom majd használni. Igaza lett.

Deregi Lászlóval és Kardos Ferenccel a könyvtárban kialakított Pék Pál- Takács László Emlékteremben beszélgettünk   Fotó: Szakony Attila

A szerkesztő kiemelte: minden megszólaló közreműködő (Tarnóczky Attila, Péntek Imre, Miklós Zoltánné, Bakonyi Erzsébet, Lehota János, Kardos Ferenc és dr. Márkus Ferenc, aki magára vállalta a lektorálás nem könnyű feladatát is gyengülő látása ellenére) a legmesszebbmenőkig segítségére volt a könyv megírásában.

-Nekik is köszönhető, hogy aki elolvassa, az teljes képet kap az irodalomszervezőről, a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap és a Pannon Tükör alapítójáról, a költőről, a Magda-versek írójáról, a tanárról és nem utolsósorban, az emberről - tette hozzá.

Kardos Ferenc, a Halis István Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, a Pék Pál hagyatékát leltározó bizottság elnöke elmondta: Deregi László arra vállalkozott, amire eddig senki.

-Kanizsa és vidéke közéletében Pék Pál fontos szerepet vállalt, mint a kovász, elindított értékes folyamatokat és erről az eddigi munkákban kevés szó esett, szemben a mostanival - magyarázta. Azt is hozzátette: véleménye szerint Deregi László könyve alkalmas lehet a kultuszteremtésre.

-Felmerülhet kérdésként, hogy vajon kell-e Pék-kultusz, egyáltalán szükség van-e bármilyen kultuszra? - folytatta. - Nos, igen, szükség van, mert ezekben élnek tovább a polgári Kanizsa értékei. És Pék Pál munkássága a város egyik fontos polgári értéke.

Hozzáfűzte: hamarosan lezárul a költő hagyatékával kapcsolatos eljárás, így konkretizálódik, hogy a volt lakás berendezési tárgyait, illetve például Pék Pál sok-sok könyvét, hanglemezgyűjteményét tartalmazó anyagon hogyan osztozik majd a könyvtár és az összevont városi muzeális gyűjtemény.

A könyv borítója, Szemenyey-Nagy Tibor fotójával

De mit jelent Pék Pál a mai Batthyány Lajos Gimnázium számára?

-A tanár úr a mi gimnáziumunkból indult, s ez nagyon fontos számunkra - hallottuk Balogh László igazgatótól. - Kötődött, visszajárt hozzánk, pedig a gimnázium 12 társával együtt kirúgta emlékezetes 56-os szerepvállalása után. Apósom, Harkány László révén (aki osztályfőnöke lehetett és bizonyosan tudom, hogy példaképe is) szintén szoros volt vele a kapcsolat. Hogy ki volt Pék Pál? Vidéki költő, ez igaz, de nem végvári vitéz, hanem inkább világítótorony, egyáltalán nem provinciális költészettel, sőt.

Az intézmény pedagógusa, Knausz Ágnes 12 éven át együtt dolgozott Pék Pállal a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban. Huszonhárom évesen, pályakezdőként került egy kollektívába a költővel.

-Pali rendkívül olvasott, művelt ember volt, olyan, akire nem lehetett nem odafigyelni idézte fel alakját. Ugyanakkor igen bonyolult személyiséggel is rendelkezett, ezért nekem őt magát is tanulni kellett, ami 5-6 évembe telt... Mégis haláláig tartó, jó kapcsolatot alakítottunk ki.

Elárulta: évről-évre igyekszik belecsempészni a tananyagba Pék Pál munkásságát, s reméli, az már a közeljövőben regionális érettségi vizsgatétel is lehet talán éppen a Batthyány-, vagy a Dr. Mező-gimnáziumban...