A Kebabot szolgálják fel a zalaegerszegi Hevesi-színház művészei

Az alig 14 éves Madalina könnyebb, jobb életre vágyik, mint ami otthonában, hazájában, Romániában várhat rá. Elindul Írországba, útközben találkozik egy fiúval, így már együtt mennek harmadik honfitársukhoz. Odakint persze kiderül, semmi sem tökéletes. A lány testével tartja el a másik kettőt, amíg nagy bajba nem kerül.

Mihály Péter, Madák Zsuzsanna és Barsi Márton a Kebab címû elôadás egyik jelenetében. Fotó: Pezzetta Umberto

Mindössze 35 éves az a máris Európa-szerte ismert román drámaíró, Gianina Carbunariu, aki a fenti, több mint aktuális sztori szerzője. A hölgy szívesen nyúl politikai témákhoz, írt már a verespataki aranybánya botrányról, 20/ 20 címmel az 1990 márciusában Marosvásárhelyen zajlott tüntetésről, a szászok Romániából Németországba való átvásárlásáról még a Ceausescu rezsim idején (Sold out). A 2003-ban született Kebab – melyet Mandy-baby.edu címmel játszottak másutt – a manapság sokakat foglalkoztató kérdést boncolgatja: maradni itthon, vagy menni nyugatabbra az egyéni boldogulás érdekében. Idén Temesváron monodrámaként adták elő, Mandy szemszögéből mutatva a történteket.

A Hevesi Sándor Színház vezetése Balog József szegedi rendezőt hívta meg a kamaramű színre állítására, mert, ahogy Sztarenki Pál művészeti vezető a Zalai Hírlapnak elmondta, az ő látásmódját jó találkozásnak tartották a darabbal. (Sztarenki Pál egyébként maga is rendezett már Carbunariu-darabot: Budapesten, a József Attila színházban vitte színre a Stop the tempo! című darabját két éve, mely szintén a fiatalok életvezetési gondjaira „világít rá, úgy, hogy végül kiveri a biztosítékot”.)

– Három fiam van, a két nagyobbik egy ideje Dániában él. Egyik ott szerzett államilag finanszírozott diplomát, most egyelőre mégis fizikai munkát végez – jelzi személyes érintettségét Balog József, aki a szegedi Thealter fesztivál vezetője, tanít az ottani egyetemen, mindemellett televíziós és rádiós újságíró. – Engem a „menni vagy nem menni” hogyanja érdekel. Van-e például szerető családi háttér amögött, aki elindul, vagy nincs. Az egyetemi tanítványaim felének elváltak a szülei, vagy elveszítették a munkájukat, ha ők maguk dolgoznak tanulás mellett, zsebbe kapják a fizetést. Azért az nagyon más helyzet, ha eleve légüresnek tetsző érzelmi térből indul az ember. Ha megy, akkor az a kérdés, meg tudja-e tartani identitását, vagy alkalmazkodik a nyugati mentalitáshoz.

A rendező ugyanis úgy véli, ma idehaza mindez a szülők problémája is, noha a tizen- huszonévesek élik majd meg. Nehéz a gyerekeink jövőjét megtervezni, az a biztos, hogy előbb-utóbb a saját lábukra kell állniuk. Ha van hely, ahol biztosan megvethetik.

Balog József vonzódik a kortárs drámához, korábban megrendezte Hajnóczy Péter A herceg című egyfelvonásosát, de szerepel a repertoárján Örkény István Tótékja is, melyet dobozok nélkül vitt színre. Legutóbb Heiner Müller – Aradon bemutatott – Kvartettjével nyert színházi fesztiváldíjakat.