Szabad szellem: a kortárs horvát képzőművészet (fotókkal)

Lendva az utóbbi években egyre fontosabb szerepet tölt be a képzőművészet világában. A történelmi magyar település ugyan méreténél és lehetőségeinél fogva a nagyvárosokkal nem tud versengeni, ám nemzetközi hírű művésztelepei révén már évtizedekkel ezelőtt helyet követelt magának a palettán. Az utóbbi években ezt a pozícióját fontos kiállításokkal erősítette. Ennek köszönhetően olyan különlegességek és ínyencségek is eljuthattak a Muravidékre, mint a Vasarely munkásságát bemutató képek gyűjteménye, a szecesszió korszakának kiemelkedő jelentőségű művésze, a Párizsban alkotó, de cseh nemzetiségű Alfons Mucha plakátjai és grafikái, vagy az erotikus japán nyomatok, a shunga-képek tárlata, amely a régióban Lendván debütált.

A sorozat most nyolc kortárs horvát képzőművész  Petar Barisic, Perusko Bogdanic, Kazimir Hraste, Kuzma Kovacic, Vatroslav Kulis, Zeljko Lapuh, Igor Roncevic és Antun Boris Svaljek  közös tárlatával folytatódik. Az alkotók között nincs szoros kapocs, hiszen különböző anyagokkal és technikákkal, illetve egymástól élesen elválasztható művészeti irányzatok mentén dolgoznak. Szobrászok és festők, szürrealisták és avantgardisták, a szimbolizmus és a minimalizmus művelői egyaránt megtalálhatóak közöttük. Mindannyian a középkorosztály képviselői, azon generáció tagjai, melyekre a XX. század nyitottsága, a szellem szabadsága gyakorolta a legnagyobb hatást.


- A nyolc alkotó a kortárs horvát képzőművészet legelevenebb és legizgalmasabb rétegét képviseli - mondta a tárlat kapcsán Milan Beslic kritikus, a zágrábi Művészeti Tanács elnöke. - Teljes áttekintést adni egy szükségszerűen korlátozott válogatásban nyilván nem lehet, de talán sikerült a figyelmet a horvát képzőművészeti kultúrára irányítanunk, s ezzel is hozzájárulni annak szélesebb regionális, azaz európai elfogadásához.


Milan Beslic a tárlat méltatása során bemutatta valamennyi alkotót, s külön kitért a Lendván látható műveikre. Mint mondta, a kiállításon szereplő alkotók kiválasztásánál a művészi egyéniség, a szerzői egyediség dominált. A festők és grafikusok közül Antun Boris Svaljek egyedi képzeletgazdagságán túl magas szintű rajzkészségével tűnt ki, Igor Roncevic az európai festészetet ellenállhatatlan energiával megújító transz-avantgárd egyik fantáziadús képviselője, Zeljko Lapuh pedig sajátos tér- és időérzékről tett tanúbizonyságot. A kritikus szerint a bemutatott festmények közül talán Vatroslav Kulis munkái a legizgalmasabbak, melyeken egyszerre érhető tetten az európai és amerikai hatás.


A tárlaton szereplő szobrászok közül Perusko Bogdanic szobrászata kifejezetten modern, a fát mérnöki precizitással dolgozza meg. Petar Barisic térspecifikus szoborinstallációval érkezett, Kazimir Hraste fantáziáját a különböző anyagok - adott esetben az üveg és fém - egymásra gyakorolt hatása mozgatja. Kuzma Kovacic pedig egyszerre hagyománytisztelő és újító, a keresztény szellemiség örököse.