Győzike több műsoridőt kapott, mint a Magyar Tudományos Akadémia összes tagja együttvéve

Életének, munkásságának legjobb hazai ismerője, dr. Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, maga is végigjárta Kőrösi útját - így saját bőrén tapasztalhatta ugyanazokat a viszontagságokat.

- Egy identitáskereső közegben, korszakban, mint amilyen most a miénk is, fontosak a stabil igazodási pontok - bocsátotta előre a tudós. - Kőrösi Csoma Sándor személye ilyen: 16 nyelven beszélt, s a tibeti-angol szótár megalkotásával maradandó módon írta be magát a művelődéstörténetbe. Indiában, Kínában most újra kiadták ezt a munkáját, mert bár több tudóscsoport is dolgozott e témában, felülmúlni máig nem tudták. Én még 1980-ban egyetemistaként kutattam, jártam végig az ő útját, Indiában, a nyugat-tibeti hegyek közt töltöttem el hosszabb időt, Zangla-ban, Phouktal-ban és Kanam-ban. A későbbiekben aztán többször visszatértem erre a vidékre. Eljutottam azokba a kolostorokba, melyekben Kőrösi Csoma Sándor óta csak Baktay Ervin orientalista járt 1928-ban. Ezt a földrajzi közeget, a 4-5000 méter magas sivár, rideg hegyeket járva értettem meg igazán, hogy mit is adott a nagy utazó ennek a nemzetnek.

Kubassek János A Himalája magyar remetéje című könyvében érzékletesen próbálja illusztrálni, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie Kőrösinek a maga elé tűzött magasztos cél érdekében. Számos magyar kutatót és utazót is inspirált mindaz, amit Kőrösi Csoma tett az asztalra. Duka Tivadar például a Csoma-kutatásban ma is alapműnek számító monográfiát írt, de Stein Aurél belső-ázsiai kutatásaiban is vezérlő csillag volt Kőrösi Csoma. S említhetnénk még Berzenczey Lászlót, aki a Kossuth-emigráció tagjaként kelt át a Himaláján. Útinaplóját, leveleit az indiai Bombay Times archívumában 1987-ben találta meg Kubassek János.

- Kőrösiről és a többi magyar felfedezőről szóló előadásommal járom az országot, mert fontosnak tartom, hogy bemutassam, mekkora dolgot tettek nemzetünk fiai, mivel gyarapították földrajzi ismereteinket - szögezte le Kubassek János. - Összekötötték a világot hazánkkal, kulturális hidakat, kapcsolatokat hoztak létre. Kőrösi Csoma is számos, egymástól merőben eltérő földrajzi tájon haladt keresztül: száraz sivatagokon, víztelen pusztaságokon, magas hegyeken, gleccsereken kellett átkelnie, sokféle népcsoporttal, kultúrával, vallással került kapcsolatba, s mindegyikhez alkalmazkodott. A buddhizmus első olyan európai kutatója volt, aki helyszíni élmények, tapasztalatok, ismeretek tükrében adott erről a vallásról tudományos szempontból is megalapozott képet.

Kubassek János szerint a kutatók-felfedezők a maguk korában nemzetüket, annak értékrendjét is megjelenítették. Utazásaikat a legtöbb esetben elnyomó, gyarmatosító törekvések követték - a magyar földrajzi felfedezők esetében azonban szó sincs ilyenről. A szakember kijelentette: ők nem azért mentek Afrikába, Ázsiába, hogy más népeket elnyomjanak, kifosszanak. Eltérő motivációkkal vágtak neki az útnak: volt, akit tudományos cél, néprajzi gyűjtőszenvedély, mást a sors forgandósága vezérelt. Ám valamennyiükben közös vonás, hogy utazásaik tudományos szempontból sokat hoztak a konyhára.

Kubassek János úgy véli, a médiának óriási szerepe van abban, hogy nagyjaink beépülnek-e a köztudatba. S e tekintetben bizony, lenne mit pótolni...

- Győzike az elmúlt években több műsoridőt kapott, mint a Magyar Tudományos Akadémia összes tagja együttvéve - mondta. - Hogy ez kinek a hibája? Egy biztos, nem Győzikéé és nem az Akadémiáé. Félreértés ne essék, nem bántani akarom őt, csak arra kívánom felhívni a figyelmet: nemcsak bulvár létezik a világon. Előremutató értékeket kellene a köz elé tárni, olyanokat, melyek mindig fordítanak egyet a világ kerekén.

 Dr. Kubassek János (53) Budapesten született,   a debreceni egyetemen szerzett történelem- földrajz szakos diplomát 1982-ben. Magyar   utazók, földrajzi felfedezők emlékeek kutatásával foglalkozik.   1983 óta a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. Tizenöt könyve jelent meg.