Libaszárnyon jött világhír

- Gyermekkorom óta a fényképezés a hobbim, s mivel a jó pap is holtig tanul, rengeteg fotós portált látogatok a világhálón - beszélt az előzményekről Pálfalvi János. - Ezeken időnként régi képekre bukkanok, amelyek közül néhány meg is tetszik. Ezeket félreteszem, s adódó alkalommal, ráérő időmben igyekszem mindent kideríteni róluk. Így voltam Vadas Ernő fotóival is. Kutakodásaim során kiderült, az alkotó Nagykanizsán született, akárcsak én, s az is, hogy az idén lenne 110 éves. Felvettem a kapcsolatot gyermekkori barátommal, dr. Károlyi Attilával, akiről tudtam, hogy helytörténettel foglalkozik. Elmondtam, hogy a világ egyik legnagyobb fotósáról van szó, aki ráadásul nagykanizsai, s mint ilyen, megérdemelne egy kiállítást szülővárosában, mire ő rögtön támogatásáról biztosított. Így sikerült az önkormányzattól is pénzt kapnunk a tárlatra. De nemcsak idehaza, külföldön is találtunk olyanokat, akik az ügy mellé álltak, például a Németországban élő Feles Kristinát, aki ingyen és bérmentve készítette el a kiállítás plakátját.

- Gyermekkorom óta a fényképezés a hobbim, s mivel a jó pap is holtig tanul, rengeteg fotós portált látogatok a világhálón - beszélt az előzményekről Pálfalvi János. - Ezeken időnként régi képekre bukkanok, amelyek közül néhány meg is tetszik. Ezeket félreteszem, s adódó alkalommal, ráérő időmben igyekszem mindent kideríteni róluk. Így voltam Vadas Ernő fotóival is. Kutakodásaim során kiderült, az alkotó Nagykanizsán született, akárcsak én, s az is, hogy az idén lenne 110 éves. Felvettem a kapcsolatot gyermekkori barátommal, dr. Károlyi Attilával, akiről tudtam, hogy helytörténettel foglalkozik. Elmondtam, hogy a világ egyik legnagyobb fotósáról van szó, aki ráadásul nagykanizsai, s mint ilyen, megérdemelne egy kiállítást szülővárosában, mire ő rögtön támogatásáról biztosított. Így sikerült az önkormányzattól is pénzt kapnunk a tárlatra. De nemcsak idehaza, külföldön is találtunk olyanokat, akik az ügy mellé álltak, például a Németországban élő Feles Kristinát, aki ingyen és bérmentve készítette el a kiállítás plakátját.

- Az itt élők büszkék Kanizsa szülötteire, így természetesen Vadas Ernőre is - vette át a szót dr. Károlyi Attila. - Weisshaus Ernő (ez volt ugyanis az eredeti neve) a Csengery út 673-ban született. Akkoriban még másképp számozták a házakat, mint manapság, s most éppen azt nyomozzuk, hol is áll a szülői ház - a város régi térképeitől remélünk választ a kérdésre.

A kanizsai Vadas-kultusz folytatódik: Pálfalvi Jánostól megtudtuk, a művész 110. születésnapján, december 17-én (reményeik szerint addigra sikerrel jár a kutatás) Draskovics György vállalkozó felajánlása révén emléktáblát avatnak a szülőház falán. S hogy mások is (újra) megismerjék Vadas Ernő munkásságát, az egykori tanítvány, Keleti Éva fotóművész-riporter szerint is rendkívül nívósra sikerült kiállítás (melynek anyagát Kőfalvi Csilla a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatta) hamarosan útra kel, januártól a Balassi Intézet vendége lesz.

- Nekem Vadas hihetetlen érzékenysége tűnt fel - magyarázta. - Ez lett hát a válogatás alapja is. A képek miliőjükkel egy másik, ma már távolinak tűnő világba kalauzolják a nézőt. Aki látta a kiállítást, kicsit közelebb került az alkotó személyiségéhez, amely ugyanabban a kanizsai kulturális közegben formálódott, mint Fejtő Ferencé, Hevesi Sándoré vagy éppen dr. Mező Ferencé. Abban a kulturális közegben nőtt fel, mint Hevesi Sándor, Fejtő Ferenc

és dr. Mező Ferenc

- Az itt élők büszkék Kanizsa szülötteire, így természetesen Vadas Ernőre is - vette át a szót dr. Károlyi Attila. - Weisshaus Ernő (ez volt ugyanis az eredeti neve) a Csengery út 673-ban született. Akkoriban még másképp számozták a házakat, mint manapság, s most éppen azt nyomozzuk, hol is áll a szülői ház - a város régi térképeitől remélünk választ a kérdésre.

A kanizsai Vadas-kultusz folytatódik: Pálfalvi Jánostól megtudtuk, a művész 110. születésnapján, december 17-én (reményeik szerint addigra sikerrel jár a kutatás) Draskovics György vállalkozó felajánlása révén emléktáblát avatnak a szülőház falán. S hogy mások is (újra) megismerjék Vadas Ernő munkásságát, az egykori tanítvány, Keleti Éva fotóművész-riporter szerint is rendkívül nívósra sikerült kiállítás (melynek anyagát Kőfalvi Csilla a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatta) hamarosan útra kel, januártól a Balassi Intézet vendége lesz.

- Nekem Vadas hihetetlen érzékenysége tűnt fel - magyarázta. - Ez lett hát a válogatás alapja is. A képek miliőjükkel egy másik, ma már távolinak tűnő világba kalauzolják a nézőt. Aki látta a kiállítást, kicsit közelebb került az alkotó személyiségéhez, amely ugyanabban a kanizsai kulturális közegben formálódott, mint Fejtő Ferencé, Hevesi Sándoré vagy éppen dr. Mező Ferencé. Abban a kulturális közegben nőtt fel, mint Hevesi Sándor, Fejtő Ferenc

és dr. Mező Ferenc

- Az itt élők büszkék Kanizsa szülötteire, így természetesen Vadas Ernőre is - vette át a szót dr. Károlyi Attila. - Weisshaus Ernő (ez volt ugyanis az eredeti neve) a Csengery út 673-ban született. Akkoriban még másképp számozták a házakat, mint manapság, s most éppen azt nyomozzuk, hol is áll a szülői ház - a város régi térképeitől remélünk választ a kérdésre.

A kanizsai Vadas-kultusz folytatódik: Pálfalvi Jánostól megtudtuk, a művész 110. születésnapján, december 17-én (reményeik szerint addigra sikerrel jár a kutatás) Draskovics György vállalkozó felajánlása révén emléktáblát avatnak a szülőház falán. S hogy mások is (újra) megismerjék Vadas Ernő munkásságát, az egykori tanítvány, Keleti Éva fotóművész-riporter szerint is rendkívül nívósra sikerült kiállítás (melynek anyagát Kőfalvi Csilla a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatta) hamarosan útra kel, januártól a Balassi Intézet vendége lesz.

- Nekem Vadas hihetetlen érzékenysége tűnt fel - magyarázta. - Ez lett hát a válogatás alapja is. A képek miliőjükkel egy másik, ma már távolinak tűnő világba kalauzolják a nézőt. Aki látta a kiállítást, kicsit közelebb került az alkotó személyiségéhez, amely ugyanabban a kanizsai kulturális közegben formálódott, mint Fejtő Ferencé, Hevesi Sándoré vagy éppen dr. Mező Ferencé. Abban a kulturális közegben nőtt fel, mint Hevesi Sándor, Fejtő Ferenc

és dr. Mező Ferenc

A kanizsai Vadas-kultusz folytatódik: Pálfalvi Jánostól megtudtuk, a művész 110. születésnapján, december 17-én (reményeik szerint addigra sikerrel jár a kutatás) Draskovics György vállalkozó felajánlása révén emléktáblát avatnak a szülőház falán. S hogy mások is (újra) megismerjék Vadas Ernő munkásságát, az egykori tanítvány, Keleti Éva fotóművész-riporter szerint is rendkívül nívósra sikerült kiállítás (melynek anyagát Kőfalvi Csilla a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatta) hamarosan útra kel, januártól a Balassi Intézet vendége lesz.

- Nekem Vadas hihetetlen érzékenysége tűnt fel - magyarázta. - Ez lett hát a válogatás alapja is. A képek miliőjükkel egy másik, ma már távolinak tűnő világba kalauzolják a nézőt. Aki látta a kiállítást, kicsit közelebb került az alkotó személyiségéhez, amely ugyanabban a kanizsai kulturális közegben formálódott, mint Fejtő Ferencé, Hevesi Sándoré vagy éppen dr. Mező Ferencé. Abban a kulturális közegben nőtt fel, mint Hevesi Sándor, Fejtő Ferenc

és dr. Mező Ferenc

A kanizsai Vadas-kultusz folytatódik: Pálfalvi Jánostól megtudtuk, a művész 110. születésnapján, december 17-én (reményeik szerint addigra sikerrel jár a kutatás) Draskovics György vállalkozó felajánlása révén emléktáblát avatnak a szülőház falán. S hogy mások is (újra) megismerjék Vadas Ernő munkásságát, az egykori tanítvány, Keleti Éva fotóművész-riporter szerint is rendkívül nívósra sikerült kiállítás (melynek anyagát Kőfalvi Csilla a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatta) hamarosan útra kel, januártól a Balassi Intézet vendége lesz.

- Nekem Vadas hihetetlen érzékenysége tűnt fel - magyarázta. - Ez lett hát a válogatás alapja is. A képek miliőjükkel egy másik, ma már távolinak tűnő világba kalauzolják a nézőt. Aki látta a kiállítást, kicsit közelebb került az alkotó személyiségéhez, amely ugyanabban a kanizsai kulturális közegben formálódott, mint Fejtő Ferencé, Hevesi Sándoré vagy éppen dr. Mező Ferencé. Abban a kulturális közegben nőtt fel, mint Hevesi Sándor, Fejtő Ferenc

és dr. Mező Ferenc

- Nekem Vadas hihetetlen érzékenysége tűnt fel - magyarázta. - Ez lett hát a válogatás alapja is. A képek miliőjükkel egy másik, ma már távolinak tűnő világba kalauzolják a nézőt. Aki látta a kiállítást, kicsit közelebb került az alkotó személyiségéhez, amely ugyanabban a kanizsai kulturális közegben formálódott, mint Fejtő Ferencé, Hevesi Sándoré vagy éppen dr. Mező Ferencé. Abban a kulturális közegben nőtt fel, mint Hevesi Sándor, Fejtő Ferenc

és dr. Mező Ferenc

- Nekem Vadas hihetetlen érzékenysége tűnt fel - magyarázta. - Ez lett hát a válogatás alapja is. A képek miliőjükkel egy másik, ma már távolinak tűnő világba kalauzolják a nézőt. Aki látta a kiállítást, kicsit közelebb került az alkotó személyiségéhez, amely ugyanabban a kanizsai kulturális közegben formálódott, mint Fejtő Ferencé, Hevesi Sándoré vagy éppen dr. Mező Ferencé. Abban a kulturális közegben nőtt fel, mint Hevesi Sándor, Fejtő Ferenc

és dr. Mező Ferenc

és dr. Mező Ferenc

és dr. Mező Ferenc