Kultúra

2009.10.05. 02:29

Telefon a pokolba

Zalaegerszeg - A mesemondás mind nagyobb népszerűségnek örvend, valamennyi korosztály körében. Ám egyáltalán nem mindegy, hogyan tolmácsolják a szereplők a történeteket, sikerül-e képileg is élményszerűvé tenni a mondandót.

Zalai Hírlap

A mesemondó hatása

- Aki már látott, hallott mesemondót beszélni, pontosan tudja, az elért hatásnak legalább a fele az ő érdeme - érzékeltette a látványélmény jelentőségét előadásában Raffai Judit azon a szakmai konferencián, amely a Meseműhelyek Pannóniája program keretében zajlott a minap Zalaegerszegen, a Zala Megyei Közművelődési Intézmény szervezésében. A vajdasági népmese- és néprajzkutató, a szabadkai múzeum munkatársa utalt Kovács Ágnes néprajzos személyére, aki nemcsak azt hangsúlyozta ki, hogy a népmese az élőbeszéd művészete, hanem ő volt az, aki elsőként foglalkozott a népmesei látvánnyal, mondván: a mese leírva csak kinyomtatott betű, a valóságban képek láncolata.

- 1943-ban olyan kalotaszegi faluról írt monográfiát, ahol még élt a mesemondás. Tündérmesét csak este 11 óra után férfiak adtak elő férfiközönségnek, míg az asszonyok szívesen osztottak meg erotikus meséket is egymással - idézte a monográfia sokrétű elemzésének néhány részletét Raffai Judit. Szavaiból kiderült, a népmese műfajában számos kutatási terület létezik.

- Arról, hogy a mesemondó hogyan hat a közönségre, kevés ismeret maradt fenn. A nemzetközileg is elismert budapesti egyéniségkutató iskola foglalkozott behatóbban először a népmesével úgy, hogy figyelembe vette a mesemondó személyét. 1940-ben Ortutay Gyula volt az első, aki összegyűjtötte Fedics Mihály meséit és kötetbe foglalta. Ebben a kiadványban megállapította, hogy a magyar nyelvterületen kétféle mesemondót ismerünk: a reprodukáló típust, aki nagy hűséggel felmondja a hallott szöveget, míg az alkotó mesemondó ezen szívesen változtat, előadása szabadabb, kötetlenebb. Utóbbiak közé tartozó Fedics Mihály mellett érdemes megemlíteni Ámi Lajost, biztosan sokan ismerik Lázár Ervin által átírt meseszövegeit. Áminál előfordul, hogy letelefonál a királykisasszony a pokolba, merthogy az új dolgokat is beépíti a mesefolyamba...

Az előadó a mese élményét segítő eszköztárból a hangszín, testhelyzet, beszédritmus mellett a gesztus elemét külön is hangsúlyozta.

- Az igazi mesemondó sokat gesztikulál, ám a mozdulatokat természetes módon használja, s így elkerüli a ripacskodást - említette a mesemondó versenyek tapasztalatai alapján. - Vannak, akik a gesztusokkal aktív látványt teremtenek a hallgatóságban, például ilyen a 90 éves vajdasági Cérna Miklós vagy Szűcs Laci bácsi. De egy mesemondó táborban találkoztam a bukovinai székely Lőcsei családdal, ők például egy mozdulatot sem tettek, néha megrezdült az arcuk. Csak a hangjukkal meséltek.


Raffai Judit úgy mondja, a népmesének három élete van.

- Az egyik a hagyományos, a mesemondó és közönség kapcsolatán alapuló, a másik élete akkor kezdődött, amikor a 19. században felfedezték a magyar népmesét a Grimm-mesék hatására. A kutatásokhoz elsőként csatlakozott Benedek Elek, aki a Grimm testvérekhez hasonlóan, szintén gyűjtötte és átírta a népmeséket. Így az addigi szóbeli műfaj könyvmesévé vált. Ki is tisztította a történeteket rendesen, ami által gyerekeknek szóló mesékké váltak. A harmadik élete a folklorizmus keretein belül továbbélő népmese. A műfaj kiveszőfélben volt, ám a hagyományápolás jelszavával felfigyeltek rá és színpadra tették, pedig sosem volt pódiumon. De így legalább tovább él. Ennek jegyében mesemondó tanfolyamokat szerveznek Pesten, de külföldön is él ez a fajta mesemondás, például Franciaországban, ahol mesemondó intézetet is létrehoztak. Nemzeti kérdéssé vált a mese - emelte ki Raffai Judit.  

Az előadó a mese élményét segítő eszköztárból a hangszín, testhelyzet, beszédritmus mellett a gesztus elemét külön is hangsúlyozta.

- Az igazi mesemondó sokat gesztikulál, ám a mozdulatokat természetes módon használja, s így elkerüli a ripacskodást - említette a mesemondó versenyek tapasztalatai alapján. - Vannak, akik a gesztusokkal aktív látványt teremtenek a hallgatóságban, például ilyen a 90 éves vajdasági Cérna Miklós vagy Szűcs Laci bácsi. De egy mesemondó táborban találkoztam a bukovinai székely Lőcsei családdal, ők például egy mozdulatot sem tettek, néha megrezdült az arcuk. Csak a hangjukkal meséltek.


Raffai Judit úgy mondja, a népmesének három élete van.

- Az egyik a hagyományos, a mesemondó és közönség kapcsolatán alapuló, a másik élete akkor kezdődött, amikor a 19. században felfedezték a magyar népmesét a Grimm-mesék hatására. A kutatásokhoz elsőként csatlakozott Benedek Elek, aki a Grimm testvérekhez hasonlóan, szintén gyűjtötte és átírta a népmeséket. Így az addigi szóbeli műfaj könyvmesévé vált. Ki is tisztította a történeteket rendesen, ami által gyerekeknek szóló mesékké váltak. A harmadik élete a folklorizmus keretein belül továbbélő népmese. A műfaj kiveszőfélben volt, ám a hagyományápolás jelszavával felfigyeltek rá és színpadra tették, pedig sosem volt pódiumon. De így legalább tovább él. Ennek jegyében mesemondó tanfolyamokat szerveznek Pesten, de külföldön is él ez a fajta mesemondás, például Franciaországban, ahol mesemondó intézetet is létrehoztak. Nemzeti kérdéssé vált a mese - emelte ki Raffai Judit.  

Az előadó a mese élményét segítő eszköztárból a hangszín, testhelyzet, beszédritmus mellett a gesztus elemét külön is hangsúlyozta.

- Az igazi mesemondó sokat gesztikulál, ám a mozdulatokat természetes módon használja, s így elkerüli a ripacskodást - említette a mesemondó versenyek tapasztalatai alapján. - Vannak, akik a gesztusokkal aktív látványt teremtenek a hallgatóságban, például ilyen a 90 éves vajdasági Cérna Miklós vagy Szűcs Laci bácsi. De egy mesemondó táborban találkoztam a bukovinai székely Lőcsei családdal, ők például egy mozdulatot sem tettek, néha megrezdült az arcuk. Csak a hangjukkal meséltek.


Raffai Judit úgy mondja, a népmesének három élete van.

- Az egyik a hagyományos, a mesemondó és közönség kapcsolatán alapuló, a másik élete akkor kezdődött, amikor a 19. században felfedezték a magyar népmesét a Grimm-mesék hatására. A kutatásokhoz elsőként csatlakozott Benedek Elek, aki a Grimm testvérekhez hasonlóan, szintén gyűjtötte és átírta a népmeséket. Így az addigi szóbeli műfaj könyvmesévé vált. Ki is tisztította a történeteket rendesen, ami által gyerekeknek szóló mesékké váltak. A harmadik élete a folklorizmus keretein belül továbbélő népmese. A műfaj kiveszőfélben volt, ám a hagyományápolás jelszavával felfigyeltek rá és színpadra tették, pedig sosem volt pódiumon. De így legalább tovább él. Ennek jegyében mesemondó tanfolyamokat szerveznek Pesten, de külföldön is él ez a fajta mesemondás, például Franciaországban, ahol mesemondó intézetet is létrehoztak. Nemzeti kérdéssé vált a mese - emelte ki Raffai Judit.  

- Az igazi mesemondó sokat gesztikulál, ám a mozdulatokat természetes módon használja, s így elkerüli a ripacskodást - említette a mesemondó versenyek tapasztalatai alapján. - Vannak, akik a gesztusokkal aktív látványt teremtenek a hallgatóságban, például ilyen a 90 éves vajdasági Cérna Miklós vagy Szűcs Laci bácsi. De egy mesemondó táborban találkoztam a bukovinai székely Lőcsei családdal, ők például egy mozdulatot sem tettek, néha megrezdült az arcuk. Csak a hangjukkal meséltek.


Raffai Judit úgy mondja, a népmesének három élete van.

- Az egyik a hagyományos, a mesemondó és közönség kapcsolatán alapuló, a másik élete akkor kezdődött, amikor a 19. században felfedezték a magyar népmesét a Grimm-mesék hatására. A kutatásokhoz elsőként csatlakozott Benedek Elek, aki a Grimm testvérekhez hasonlóan, szintén gyűjtötte és átírta a népmeséket. Így az addigi szóbeli műfaj könyvmesévé vált. Ki is tisztította a történeteket rendesen, ami által gyerekeknek szóló mesékké váltak. A harmadik élete a folklorizmus keretein belül továbbélő népmese. A műfaj kiveszőfélben volt, ám a hagyományápolás jelszavával felfigyeltek rá és színpadra tették, pedig sosem volt pódiumon. De így legalább tovább él. Ennek jegyében mesemondó tanfolyamokat szerveznek Pesten, de külföldön is él ez a fajta mesemondás, például Franciaországban, ahol mesemondó intézetet is létrehoztak. Nemzeti kérdéssé vált a mese - emelte ki Raffai Judit.  

- Az igazi mesemondó sokat gesztikulál, ám a mozdulatokat természetes módon használja, s így elkerüli a ripacskodást - említette a mesemondó versenyek tapasztalatai alapján. - Vannak, akik a gesztusokkal aktív látványt teremtenek a hallgatóságban, például ilyen a 90 éves vajdasági Cérna Miklós vagy Szűcs Laci bácsi. De egy mesemondó táborban találkoztam a bukovinai székely Lőcsei családdal, ők például egy mozdulatot sem tettek, néha megrezdült az arcuk. Csak a hangjukkal meséltek.


Raffai Judit úgy mondja, a népmesének három élete van.

- Az egyik a hagyományos, a mesemondó és közönség kapcsolatán alapuló, a másik élete akkor kezdődött, amikor a 19. században felfedezték a magyar népmesét a Grimm-mesék hatására. A kutatásokhoz elsőként csatlakozott Benedek Elek, aki a Grimm testvérekhez hasonlóan, szintén gyűjtötte és átírta a népmeséket. Így az addigi szóbeli műfaj könyvmesévé vált. Ki is tisztította a történeteket rendesen, ami által gyerekeknek szóló mesékké váltak. A harmadik élete a folklorizmus keretein belül továbbélő népmese. A műfaj kiveszőfélben volt, ám a hagyományápolás jelszavával felfigyeltek rá és színpadra tették, pedig sosem volt pódiumon. De így legalább tovább él. Ennek jegyében mesemondó tanfolyamokat szerveznek Pesten, de külföldön is él ez a fajta mesemondás, például Franciaországban, ahol mesemondó intézetet is létrehoztak. Nemzeti kérdéssé vált a mese - emelte ki Raffai Judit.  

Raffai Judit úgy mondja, a népmesének három élete van.

- Az egyik a hagyományos, a mesemondó és közönség kapcsolatán alapuló, a másik élete akkor kezdődött, amikor a 19. században felfedezték a magyar népmesét a Grimm-mesék hatására. A kutatásokhoz elsőként csatlakozott Benedek Elek, aki a Grimm testvérekhez hasonlóan, szintén gyűjtötte és átírta a népmeséket. Így az addigi szóbeli műfaj könyvmesévé vált. Ki is tisztította a történeteket rendesen, ami által gyerekeknek szóló mesékké váltak. A harmadik élete a folklorizmus keretein belül továbbélő népmese. A műfaj kiveszőfélben volt, ám a hagyományápolás jelszavával felfigyeltek rá és színpadra tették, pedig sosem volt pódiumon. De így legalább tovább él. Ennek jegyében mesemondó tanfolyamokat szerveznek Pesten, de külföldön is él ez a fajta mesemondás, például Franciaországban, ahol mesemondó intézetet is létrehoztak. Nemzeti kérdéssé vált a mese - emelte ki Raffai Judit.  

Raffai Judit úgy mondja, a népmesének három élete van.

- Az egyik a hagyományos, a mesemondó és közönség kapcsolatán alapuló, a másik élete akkor kezdődött, amikor a 19. században felfedezték a magyar népmesét a Grimm-mesék hatására. A kutatásokhoz elsőként csatlakozott Benedek Elek, aki a Grimm testvérekhez hasonlóan, szintén gyűjtötte és átírta a népmeséket. Így az addigi szóbeli műfaj könyvmesévé vált. Ki is tisztította a történeteket rendesen, ami által gyerekeknek szóló mesékké váltak. A harmadik élete a folklorizmus keretein belül továbbélő népmese. A műfaj kiveszőfélben volt, ám a hagyományápolás jelszavával felfigyeltek rá és színpadra tették, pedig sosem volt pódiumon. De így legalább tovább él. Ennek jegyében mesemondó tanfolyamokat szerveznek Pesten, de külföldön is él ez a fajta mesemondás, például Franciaországban, ahol mesemondó intézetet is létrehoztak. Nemzeti kérdéssé vált a mese - emelte ki Raffai Judit.  

- Az egyik a hagyományos, a mesemondó és közönség kapcsolatán alapuló, a másik élete akkor kezdődött, amikor a 19. században felfedezték a magyar népmesét a Grimm-mesék hatására. A kutatásokhoz elsőként csatlakozott Benedek Elek, aki a Grimm testvérekhez hasonlóan, szintén gyűjtötte és átírta a népmeséket. Így az addigi szóbeli műfaj könyvmesévé vált. Ki is tisztította a történeteket rendesen, ami által gyerekeknek szóló mesékké váltak. A harmadik élete a folklorizmus keretein belül továbbélő népmese. A műfaj kiveszőfélben volt, ám a hagyományápolás jelszavával felfigyeltek rá és színpadra tették, pedig sosem volt pódiumon. De így legalább tovább él. Ennek jegyében mesemondó tanfolyamokat szerveznek Pesten, de külföldön is él ez a fajta mesemondás, például Franciaországban, ahol mesemondó intézetet is létrehoztak. Nemzeti kérdéssé vált a mese - emelte ki Raffai Judit.  

- Az egyik a hagyományos, a mesemondó és közönség kapcsolatán alapuló, a másik élete akkor kezdődött, amikor a 19. században felfedezték a magyar népmesét a Grimm-mesék hatására. A kutatásokhoz elsőként csatlakozott Benedek Elek, aki a Grimm testvérekhez hasonlóan, szintén gyűjtötte és átírta a népmeséket. Így az addigi szóbeli műfaj könyvmesévé vált. Ki is tisztította a történeteket rendesen, ami által gyerekeknek szóló mesékké váltak. A harmadik élete a folklorizmus keretein belül továbbélő népmese. A műfaj kiveszőfélben volt, ám a hagyományápolás jelszavával felfigyeltek rá és színpadra tették, pedig sosem volt pódiumon. De így legalább tovább él. Ennek jegyében mesemondó tanfolyamokat szerveznek Pesten, de külföldön is él ez a fajta mesemondás, például Franciaországban, ahol mesemondó intézetet is létrehoztak. Nemzeti kérdéssé vált a mese - emelte ki Raffai Judit.