Tiltakozik a francia ellenzék a calais-i migránstábor lakóinak központi szétosztása ellen

A belügyminisztérium egyik dokumentuma szerint, amelyet kedden hozott nyilvánosságra a Le Figaro című napilap, a szocialista kormány becslése szerint 12 ezer férőhelyre van szükség ahhoz, hogy az év végéig felszámolható legyen a calais-i sátortábor.

A tárca nyilvánosan eddig 7 ezerre becsülte a tábor lakóinak számát, akiket egyesével próbálnak a hatóságok rávenni, hogy önként hagyják el Calais-t az év végéig. A tábor végleges felszámolása érdekében Bernard Cazeneuve belügyminiszter a helyszínen tett két héttel ezelőtti látogatásán mintegy nyolcezer helyet kínált fel az ország különböző, már létező befogadó központjaiban.

A most nyilvánosságra került dokumentum szerint azonban az eredetileg tervezettnél több helyre van szükség a calais-i migránsok, illetve azok elhelyezésére, akik az októberben Párizsban megnyíló átmeneti humanitárius táborban jelentkeznek.

A fővárost és Korzikát kivéve - ahol legmagasabb a külföldiek aránya - a kormány valamennyi régióban létre kíván hozni új befogadó központokat. A belügyi tárca korábban egyeztetést ígért, de a nyilvánosságra került dokumentum szerint a helyi önkormányzatok bevonása nélkül már felmérte és összeírta azokat az üres vidéki létesítményeket, ahol elhelyezhetők lennének a menedékkérők. Ez váltott ki heves tiltakozást az ellenzék részéről.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front "felelőtlen elosztási tervnek" nevezte a kormány elképzelését. A Nicolas Sarkozy volt államfő és jobboldali elnökjelölt által vezetett Köztársaságiak pedig most először a bevándorlás-ellenes pártnál is hevesebben bírálták a kormányt. A jobbközép ellenzék "állambotránynak" tartja a dokumentumban foglaltakat és úgy véli, hogy a tárca "több száz mini-Calais-t" akar létrehozni az országban.

Guillaume Peltier, a Köztársaságiak szóvivője szerint a "migránsdiktátum a nemzeti szétesés, azaz egy polgárháború körülményeit teremti meg".

Az ellenzéki párt megismételte azon javaslatát, hogy Nagy-Britannia területén jöjjön létre egy zárt központ, ahova Calais-ból áttelepítik a külföldieket és a kérelmeket elbírálják. A Köztársaságiak azt is javasolják, hogy vegye vissza Franciaország a határellenőrzés jogát Nagy-Britanniától Calais-nál, és vonjon meg minden szociális juttatást azon külföldiektől, akik nem rendelkeznek lakcímmel és munkahellyel az országban.

Franciaország nem számít az illegális bevándorlók célországának, de a calais-i tábor ismételt túlzsúfolttá válásával a menekültválság a 2017-es elnökválasztási kampány egyik fő témájává vált.

Az észak-franciaországi kikötővárosban másfél éve hevenyészve kialakított és a hatóságok által megtűrt migránstáborba június óta ismét nagyobb számban érkeztek Nagy-Britanniába átjutni próbálkozó illegális bevándorlók.

A tarthatatlan állapotok miatt a francia kormány ígértet tett arra, hogy az év végéig felszámolja a "dzsungelt", ugyanakkor azt is megerősítse: nem kérdőjelezi meg a az EU-tagságról tartott brit népszavazás eredménye a Párizs és London közötti kétoldalú megállapodást az Egyesült Királyság felé tartó illegális bevándorlás visszatartásáról. A két ország 2003-ban Le Touquet városában írta alá azt a határőrizeti egyezményt, amelynek értelmében a britek a francia oldalon végzik el a határellenőrzést a migránsok visszatartása érdekében.