2010.02.28. 15:22

Tragédiák sora: Utórengések ráták meg Chilét (fotókkal, frissítve)

Hétszáznyolcra nőtt a szombati chilei földrengés halálos áldozatainak száma vasárnapra, s ez a szám még tovább fog emelkedni - jelentette ki vasárnap tv-beszédében Michelle Bachelet chilei elnök.

zaol.hu

Közel 800 áldozat

A szombati reggeli pusztító, a Richter-skála szerint 8,8-es földrengés óta mintegy százhúsz utórengést észleltek Chilében, közülük féltucatnyi volt 6-osnál erősebb. Vasárnap este már közel 800 áldozata volt a tragédiának.

Több mint másfélmillió családi otthont és számos autópályát ért komoly kár. Constitución kikötővárosban legalább 350 ember halt meg az állami tv jelentése szerint, a fővárostól 500 kilométerre délre fekvő Concepciónban becslések szerint mintegy százan rekedtek egy összedőlt lakóház romjai alatt, ahol a mentőalakulatok elkeseredett harcot folytatnak az idővel, hogy a betontörmelékek és a romok alól megpróbálják kimenekíteni az ott szorultakat.

"Egész éjszaka dolgoztunk, szétzúzzuk a falakat, hogy túlélőket találjunk. A legnagyobb probléma az üzemanyag, a gépekhez szükségünk van üzemanyagra, és vízre az embereink számára" - mondta az alakulatok parancsnoka, Marcelo Plaza.

Időközben az ország legnagyobb légitársasága, a LAN nem menetrendszerinti járatokat indított, miután megnyitották Santiago repülőterét, amelyet előző nap a földrengést követően zártak le.

Az amerikai EQECAT kockázatelemző cég becslése szerint mintegy 15-30 milliárd dollár értékű kár keletkezhetett Latin-Amerika legstabilabb gazdaságú országában, amely a bruttó hazai termék 10-15 százalékára rúghat.

Utórengések ráták meg Chilét

Újabb, a Richter-skála szerint 6,1-es erősségű földmozgás rázta meg Chilét, a földlökés epicentruma Talca közelében, a chilei fővárostól, Santiagótól csaknem 180 kilométerre volt az amerikai geofizikai intézet (USGS) vasárnapi előzetes bejelentése szerint.

A szombati, 8,8-es földrengés óta mintegy hatvan utórengést észleltek, közülük féltucatnyi volt 6-osnál erősebb.

A szombati, pusztító erejű chilei földrengés áldozatai után tovább folyik a kutatás, s a legfrissebb hírek szerint Concepciónban - amelyet leginkább sújtott a földmozgás - egy 14 szintes épület romja alatt akár százan is rekedhettek. Eddig három holttestet találtak a mentők - közölte a chilei televízió. A város polgármestere, Jacqueline van Rysselberghe szerint pedig több mint 15 embert élve emeltek ki a romok alól.

A chilei tv riportja szerint több tucatnyian kezdtek fosztogatni vasárnap reggel Concepción egyik nagy szupermarketjében és még legalább egy másik helyszínen is. A rendőrség vízágyúkkal és könnygázzal is csak nehézségek árán oszlatta szét a raktárakból főleg élelmiszerrel menekülőket.

"Ez nem lopás, ez az elkeseredettség. Nincs mit ennünk, innunk" - kiáltotta egy harmincas nő a TVN köztévé riporterének. Sokan valóban élelmet és közszükségleti cikkeket vittek magukkal, fiatalok csoportjai viszont elektromos háztartási készülékeket is zsákmányoltak, voltak akik hűtőszekrényt cipeltek el.

Rysselberghe polgármester "súlyos társadalmi feszültség" veszélyére figyelmeztetett az 500 ezres városban. "Szükségünk van élelemre a lakosságnak. Készletek híján vagyunk, és ha nem tudjuk ezt megoldani, akkor éjjel súlyos biztonsági problémáink lesznek."

Hárommillió eurós segélyt hagyott jóvá Chile számára az Európai Bizottság vasárnap az előző napi pusztító földrengés miatt. "A chileiekkel való szolidaritás jegyében 3 millió eurót bocsátunk azonnal a helyszínen dolgozó szervezetek rendelkezésére, hogy megerősítsük reagálóképességüket a földrengés utáni első, legkritikusabb napokban" - jelentette be Krisztalina Georgieva humanitárius segítségnyújtási biztos.

José Manuel Barroso bizottsági elnök tett javaslatot a segélyre még szombaton, néhány órával a földmozgás után, majd Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat este telefonon tájékoztatta a Chilének szóló segély megújításáról Mariano Fernández chilei külügyminisztert.

XVI. Benedek pápa bátorságra ösztönözte a földrengés túlélőit, és arra kérte a katolikus egyházat, hogy vegye ki részét a mentési munkálatokból. A katolikus egyházfő, aki hagyományos vasárnapi imádsága során először olaszul, majd spanyolul szólt a Szent Péter téren összegyűlt zarándokokhoz, közölte, hogy imádkozik a katasztrófa áldozataiért. "Biztos vagyok abban, hogy a szolidaritásban nem lesz hiány" - hangsúlyozta a pápa, s Chile támogatására biztatott minden jótékonysági és egyházi szervezetet.

A chilei Codelco cég, a világ legnagyobb rézbányászati vállalata vasárnap közölte, hogy a nap folyamán - közép-európai idő szerint este 8 órakor - felújítja az előző nap felfüggesztett termelést az El Teniente komplexumban, mivel a San Antonió-i exportkikötőbe vezető utak jó állapotban vannak. A Codelco szombaton egy másik rézbányájában, az Andinában is leállította a munkát.

A Hawaiin működő Csendes-óceáni Szökőár-előrejelző Központ lefújta az óceán országaira elrendelt cunamiriadót, amelyet a chilei földrengés nyomán hirdettek ki. A központ 53 országra és térségre adott ki figyelmeztetést közvetlenül a földrengés szombati bekövetkezte után, majd vasárnap azt követően vonat vissza, hogy csak kisebb hullámokat jelentettek Japánból és Oroszországból. Jelentősebb károkról vagy sérülésekről nem érkezett jelentés.

A japán hatóságok egy fokozattal, nagyobbról normálisra csökkentették a cunamiriadó szintjét - közölte a japán meteorológiai intézet. A fő sziget, Honsú három északi prefektúrájára vonatkozó riadó "normális" szintje nem jelenti ugyanakkor a tanácsolt óvintézkedések teljes felfüggesztését.

OLDALTÖRÉS: Nőtt az áldozatok száma Chileben, több helyen cunamiriadót rendeltek el

Nőtt az áldozatok száma Chileben, több helyen cunamiriadót rendeltek el

Edmundo Perez Yoma belügyminiszter korábban legkevesebb 214 halottról számolt be. A Richter-skála szerinti 8,8-as fokozatú földrengésnek szombat hajnalban rázta meg az ország középső részét. Több mint negyven utórengése volt az első földmozgásnak.

Yoma úgy fogalmazott, hogy "történelmi méretű természeti csapás" sújtott le Chilére. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1960 óta nem volt ilyen erejű földrengés az országban, de - tette hozzá - két-három napon belül az élet visszatér a normális kerékvágásba.

A helyi válságkezelő hatóságok egyik illetékese úgy vélte, valószínűtlen, hogy "drámai" mértékben emelkedni fog az áldozatok száma. A chilei hatóságok szerint a korábban közöltnél ötször több, közel kétmillió embert sújtott a földrengés. Barack Obama amerikai elnök segítséget ajánlott fel a dél-amerikai országnak, de Andrés Velasco chilei pénzügyminiszter szerint az országnak van elegendő saját forrása a károk rendezéséhez.

A chilei média szerint a földrengés okozta szökőár komoly károkat okozott Talcahuano város kikötőjében: az óriáshullámok hajókat borítottak fel, konténereket szórtak szanaszét a város víz alá került utcáin.

Az amerikai média figyelmét leginkább a Hawaii-szigetek kötötték le. A CNN hírtelevízió élő adásban, a szigetcsoport több pontjáról tudósított az óriáshullámok közeledtéről, de végül elmaradt a szenzáció: a hullámok a vártnál később érkeztek, és a becsültnél kisebbek voltak. Hawaiin a szökőárriadó két órán át tartott, majd lefújták.

Más csendes-óceáni szigetekről sem érkeztek hírek nagy kiterjedésű cunamiról, gyakorlatilag az egész csendes-óceáni térségben lefújták a szökőárriadót Japánon és Oroszországon kívül.

A japán hatóságok arra figyelmeztettek, hogy a chilei földrengés akár három méteres hullámokat korbácsolhat a szigetország keleti partjainál. A hatóságok több százezer ember evakuálását rendelték el a partvidéken. Felszólították a térségben élőket, hogy magasabban fekvő területekre meneküljenek, és semmiképpen se merészkedjenek a partra. Előrejelzések szerint leginkább Honsú sziget északkeleti partvidékét fenyegeti a szökőár, amely közép-európai idő szerint öt óra körül éri el a japán pártokat.

Japán térségében először a Tokiótól közel kétezer kilométerre délkeletre fekvő Minami Tori-szigeten észlelték a "cunamit", de az óriáshullám helyett mindössze tíz centiméteres tengerszint-emelkedést mértek a chilei földrengés hatásaként.

Az Oroszországhoz tartozó Kuril-szigeteken és Szahalin szigetén is cunamiriadót fújtak, majd kisvártatva visszavonták a riasztást. Az orosz hatóságok azt várták, hogy a szigetek partvidékéhez akár kétméteres hullámok is érkezhetnek, s a víz eláraszthatja a part mentén fekvő településeket. déli részén mindössze harminc centiméteres hullám keletkezett, rácáfolva a félelmekre.

A chilei földrengés keltette cunami elérte a Kuril-szigeteket

Cunami-riadót rendeltek el a chilei földrengés nyomán az orosz Távol-Keleten, helyi idő szerint vasárnap délelőtt - közép-európai idő szerint hajnali 1 órakor -, elsősorban a Kuril-szigetek déli részén, és hozzá is láttak a part menti települések evakuálásához, de közép-európai idő szerint vasárnap reggelig a legnagyobb hullám 80 centiméter magas volt.

Szahalinon is felszólították a helyi lakosokat, hogy ne menjenek ki a part menti jégre, de bejelentették, hogy a lakott településeket nem fenyegeti veszély.

A cunami-riadót egyébként Japán és Oroszország kivételével vasárnap már lefújták a térség országai.

Az orosz Távol-Keleten továbbra is érvényben van a riadó, mert a szakértők szerint különböző erősségű hullámokra még legalább 2-3 napon át számítani kell, ám az eddigi jelzések szerint a szintingadozások csekélyek és ezért várhatóan hamarosan lefújják a riadót.

Japánban 320 ezer ember kimenekítését rendelték a cunami miatt

Egy nagyobb szökőártól tartva a japán hatóságok vasárnap elrendelték 320 ezer ember kimenekítését az ország fő szigetén, Honsún.

A riasztás Aomori, Ivate és Mijagi prefektúrákra terjed ki. A hatóságok ugyanakkor kizárják, hogy az elkövetkező órákban a cumani 3 méteresnél nagyobb hullámokkal támadjon a csendes-óceáni partvidéken azt követően, hogy Chile középső részén a Richter-skála szerinti 8,8-as fokozatú földrengés pusztított.

Az Ivate prefektúrában lévő Kudzsi kikötőjében a szökőár magassága elérte a 120 centimétert negyven perccel az első, 90 centiméter magas árhullámokat követően - közölte a japán meteorológiai intézet.

OLDALTÖRÉS: Tragikus földrengés Chile partjainál

Tragikus földrengés Chile partjainál

Nagy erejű, a Richter-skála szerinti 8,8-es földrengés volt helyi idő szerint szombat hajnalban a Csendes-óceánban, Chile partjainál; a földmozgás legkevesebb 147 halálos áldozatot követelt a szombat esti hivatalos közlés szerint. A hatóságok hatalmas földrajzi kiterjedésű területen szökőárriadót léptettek érvénybe.

A rengés helyi idő szerint hajnali fél 4-kor - közép-európai idő szerint reggel fél 8-kor - történt. Epicentruma Chile egyik legnagyobb városától, Concepcióntól 100 kilométernyire - a fővárostól, Santiagótól bő 300 kilométerre délnyugatra - volt, csaknem 60 kilométeres mélységben. Később több utórengés rázta meg a dél-amerikai ország középső és déli partvidékét; ezek közül az egyik 6,9-es erősségű volt.

Michelle Bachelet chilei elnök szükségállapotot hirdetett az ország három középső régiójában, és fölszólította a lakosságot, hogy lehetőleg mindenki maradjon otthon. A földrengés miatt bezárt a santiagói nemzetközi repülőtér, minden járatot töröltek.

A chilei gazdaság számára kulcsfontosságú rézbányákat az eddigi hírek szerint nem érintette súlyosan az elemi csapás, igaz, többségük messze északon, a perui határ térségében működik.

A csendes-óceáni cunamielőrejelző központ közlése szerint a földrengés szökőárt váltott ki. Az eddigi hírek szerint egy nagyobb hullám érte el a chilei partoktól 660 kilométerre fekvő Robinson Crusoe-szigetet, de állítólag nem okozott jelentősebb károkat. Előzőleg szökőárriadót léptettek érvénybe Chilére és Perura vonatkozóan. Ezzel egyidejűleg cunamiveszélyre vonatkozó - alacsonyabb szintű - figyelmeztetést adtak ki a Chilétől és Perutól északra elterülő országok, Ecuador, Kolumbia, Panama és Costa Rica csendes-óceáni partvidékére vonatkozóan. Hasonló figyelmeztetést adtak ki később az egész csendes-óceáni térségben, többek között Hawaii-szigeten, Ausztráliában és a Fülöp-szigeteken is.

Ugyanezt a vidéket, Chile középső részét sújtotta 1960. május 22-én a világon valaha mért legerősebb - a Richter-skála szerinti 9,5-es - földrengés. Akkor több mint 1600 ember vesztette életét, és kétmillióan maradtak fedél nélkül.

OLDALTÖRÉS: Chile a szeizmikus tevékenység egyik legaktívabb övezete a világon

Chile a szeizmikus tevékenység egyik legaktívabb övezete a világon

Chile a világ egyik legélénkebb szeizmikus tevékenységi zónájában helyezkedik el, két hatalmas tektonikus lemez találkozási pontján, ami ezen a vidéken nagyjából tízévente 8-as erősségű földrengést vált ki - fejtette ki az AFP-nek Rolando Armijo, a francia földtani intézet (IPGP) munkatársa.

Mint a chilei származású tudós magyarázza, a Földfelszín egymáshoz képest állandóan mozgó tektonikus lemezekre oszlik, és számos parti térségben az óceáni lemezek a kontinentális lemezek alá csúsznak (szubdukció). A Földnek ezek a pontjai vannak leginkább kitéve a földrengéseknek és szökőáraknak.

Chile egyedülálló természetes laboratórium a földrengéseknek és a lemezek - itt igen jelentős - mozgási sebességének tanulmányozására - mondja a szakértő, megjegyezve, hogy a földmozgások különösen gyakoriak Chilétől Alaszkáig, Japántól Új-Zélandig, Indonézián és a Fülöp-szigeteken át.

Ígéri, hogy el fogják készíteni a mostani chilei földrengés "boncolását", és megállapítják, voltak-e előjelei.

Chilében történt a világ eddig mért legnagyobb erejű földrengése, a valvidiai rengés 1960. május 22-én; ennek az erőssége 9,5-es volt a Richter-skálán. Ez az óriási földrengés több mint 1000 kilométernyi érintkezést szakított meg a Chilében működő két lemez - a Nazca nevet viselő óceáni lemez és a dél-amerikai lemez - között. Olyan méretű szökőárat váltott ki, amely a Csendes-óceán egészén éreztette pusztító hatását.

A heves chilei földmozgási aktivitás a Nazca lemez rendkívül gyors - évi 7-8 cm-es - közeledéséből és a dél-amerikai földrész nyugati pereme alá irányuló mozgásának, azaz szubdukciójának köszönhető, amely az Andok kialakulásában megmutatkozó torzulást váltja ki - mondja a szakértő, megjegyezve, hogy Chile középső része rendkívül érzékeny.

A dél-amerikai ország csaknem összes part menti városát sújtotta a múlt században nagy erejű földrengés. A XVI. század óta van irodalma a Chilét érő földmozgásoknak és a hozzájuk kapcsolódó cunamiknak.

OLDALTÖRÉS: Összeállítás az elmúlt 15 év nagy erejű földrengéseiről

Összeállítás az elmúlt 15 év nagy erejű földrengéseiről

1995. január 17., JAPÁN: A szigetország nyugati részét a Richter-skálán 7,2-7,5-es erősségű, csaknem fél évszázada a legerősebb földrengés sújtotta. Az elemi csapásnak több mint 5 ezer áldozata volt.
1995. május 27., OROSZORSZÁG: Szahalin szigetén mintegy 1800 ember halt meg a Richter-skálán 7,5-es erősségű rengés következtében.
1997. május 10., IRÁN: Az ország keleti részén több mint négyezer ember halt meg egy 7,1-es erősségű földrengésben.
1998. február 3., AFGANISZTÁN: Az északi Tahar tartományban pusztító földrengéssorozat következtében több mint négyezer ember vesztette életét.
1998. május 30., AFGANISZTÁN: Az északi területeken az újabb nagy erejű, a Richter-skála szerinti 7,1 erősségű földrengés következtében 4500 ember halt meg.
1998. július 17., PÁPUA ÚJ-GUINEA: Az északi partoknál 7,1-es földrengés, majd szökőár pusztított. Az elemi csapás több mint 2000 ember életét követelte.
1999. január 25., KOLUMBIA: A nyugati országrészben kétezernél többen haltak meg egy Richter-skála szerinti 6-os erősségű földrengésben.
1999. augusztus 17., TÖRÖKORSZÁG: Az északnyugati Izmit környékén 20 ezer ember halt meg a 7,4-es erősségű földrengés következtében.
1999. szeptember 21., TAJVAN: A szigetállam történetének egyik legpusztítóbb, a Richter-skála szerinti 8,1-es földrengésében több mint kétezer ember vesztette életét.
1999. november 12., TÖRÖKORSZÁG: Az északnyugati országrészben a Richter-skálán 7,2-es erősségű földrengés pusztított, melyben mintegy ezer ember halt meg.
2001. január 26., INDIA: Az utóbbi ötven év legerősebb, 7,9-es erősségű indiai földrengésének - amelynek középpontja Gudzsarát szövetségi államban volt - mintegy 30 ezer halálos áldozata volt.
2003. május 21., ALGÉRIA: Az ország északi részén a Richter-skálán 6,7-es erősségű földrengés 2277 ember életét oltotta ki.
2003. december 26., IRÁN: A délkeleti országrészben mintegy 30 ezer ember vesztette életét egy 6,3-es erősségű földrengés következtében. Az elemi csapás teljesen romba döntötte a 200 ezer lakosú Bám városának nagy részét.
2004. december 26., INDONÁZIA: Szumátra szigetének körzetében a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés tört ki a tenger alatt. Az ezt követő szökőár nyolc dél-ázsiai ország tengerpartjait tarolta le, de szedett áldozatokat Afrika keleti partvidékén is. Az áldozatok (halottak és eltűntek) száma közel 287 ezerre tehető.
2005. március 28., INDONÉZIA: A Richter-skálán 8,7-es erősségű földrengés történt Nias szigetének közelében. A rengés mintegy ezer áldozatot követelt.
2005. október 8., INDIA/PAKISZTÁN: A Richter-skálán 7,6-es erősségű földrengés sújtotta Dél-és Közép-Ázsiát, amelyben több mint 77 ezer ember vesztette életét, közülük 75 ezer Pakisztánban esett áldozatul.
2006. május 27., INDONÉZIA: A Richter-skála szerint 6,3-as erősségű földrengés rázta meg Jáva szigetét. A rengés epicentruma ötven kilométerre a tenger alatt volt, a legnagyobb károk Yogyakarta egyetemi nagyváros sűrűn lakott körzetét érték. Az elemi csapás következtében 5855 ember vesztette életét.
2006. július 17., INDONÉZIA: Jáva szigetén a Richter-skála szerint 7,7-es erősségű földrengés okozott cunamit, amelyben 659 ember meghalt, több százra rúgott a sérültek és az eltűntek száma.
2007. augusztus 16., PERU: A tengerparti területeket nagy erejű, a Richter-skála szerint 8-as erősségű földrengés rázta meg. A természeti csapás 437 ember életét követelte.
2008. május 12., KÍNA: Az ország középső részén a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés pusztított, a rengések epicentruma Szecsuán (Sichuan) tartomány közigazgatási központjától, Csengtutól (Chengdu) 92 kilométerre volt. Az elemi csapás halálos áldozatainak száma 68 712, az eltűnteké 17 921 volt, 15 millió ember vált földönfutóvá, legalább 500 ezer ház omlott össze.
2009. április 6., OLASZORSZÁG: A közép-olaszországi Abruzzo régióban a Richter-skála szerint 6,3 erősségű földrengés pusztított, melynek epicentruma L' Aquila város közelében volt. A katasztrófában 308-an haltak meg, a városban és a környező falvakban mintegy 50 ezren maradtak fedél nélkül.
2009. szeptember 30., INDONÉZIA: Szumátra partjait a Richter-skála szerint 7,6-os erejű földrengés rázta meg. A természeti csapásban 1115-en haltak meg.
2010. január 12., HAITI: 7-es erősségű földrengés rázta meg Haitit. Az első földmozgást két, ugyancsak erőteljes, 5,9-es és 5,5-ös fokozatú utórengés követte. Az áldozatok számát 217 ezerre (egyes források közel 300 ezerre) teszik, és 1,2 millió ember maradt fedél nélkül