Szigorú, de irgalmas is tudott lenni Inkey Boldizsár

Az immár Palini Inkey Boldizsár Általános Iskolában a tanév végéig látható kiállítás nyílt a közelmúltban az Inkeyekről, melyet a Thúry György Múzeum munkatársai segítségével a dr. Mező Ferenc Gimnázium diákjai és pedagógusai készítettek el egy pályázati projekt keretében. A megnyitón a tablók révén és Orsós Zsuzsanna, a Mező-gimnázium 12., valamint Szőlősi Csaba, az intézmény 11. évfolyamos diákjának előadásából sok érdekességet tudhatott meg a hallgatóság a nemesi famíliáról – például azt, hogy Inkey Boldizsár (1726-1792) hirtelen természetű, nagy haragú ember volt, aki azonban jobbágyainak is kedvezett, ha arra volt szükség, és bizony nem állt távol tőle az álszenteskedés sem…

– A múzeumi projekt keretében helytörténeti témát kellett választani, és a diákjaink egy csoportja az Inkey-család történetével foglalkozott – bocsátotta előre Gyuriczáné Zadravecz Kornélia, a dr. Mező rajztanára. – Akkor még csak a nagykanizsai és a város környéki Inkey-hagyaték bemutatása volt a cél, a munkát később a Somogy megyei, iharosi és iharosberényi hagyaték feltárásával folytattuk. Ebből állt össze a kiállított tablók anyaga, melyből megtudhatjuk, hogy Inkey Boldizsár zalai alispán, a család palini ágának alapítója faragtatta például grazi mesterekkel a nagykanizsai Szentháromság-szobrot, ő építtette a palini barokk műemlék kápolnát (sokan Inkey-mauzóleumként ismerik), apja, Inkey János pedig az iskola épületét, az egykori kastélyt, mely uradalmi központként működött. Huszonhét szobájában laktak a gazdaság főtisztjei, tisztjei és a népes család tagjai. De ne feledkezzünk meg az Inkey-családhoz köthető rigyáci, nagyrécsei, iharosberényi és iharosi kastélyokról, illetve templomokról sem! A településekhez kapcsolódó uradalmi birtokokon pedig a korban színvonalasnak számító mezőgazdasági termelést, növénytermesztést és állattenyésztést folytattak. A 18-19. században az Inkeyek a térség meghatározó szereplői voltak, nemcsak birtokaik révén, hanem azért is, mert fontos közéleti, ispáni, alispáni, szolgabírói posztokat töltöttek be.

S hogy a népes arisztokrata család tagjai közül miért éppen Inkey Boldizsár nevét vette fel a palini iskola?

– Azt gondoljuk, a névadás kötelez – mondta lapunknak Suhai Zsolt intézményvezető. – Az Inkey-család, a helyileg érintett földbirtokos dinasztia méltó névadója az iskolának. Inkey Boldizsár neve és emléke, munkássága intézményünknek egyediséget, a gyerekeknek pedig identitást ad. Ő az, akinek időszakában a legnagyobb mértékben nőtt az Inkeyek uradalmának mérete, és gyarapodott a somogyi, illetve dél-zalai térség.

Inkey Boldizsár munkásságának ívét Orsós Zsuzsanna és Szőlősi Csaba rajzolta fel.

– Inkey Boldizsár a kereskedelmi utak mellett vásárolt földterületeket, házasságai révén is jelentős birtokokhoz jutott, földeket, legelőket és szőlőket vett Vas, illetve Sopron megyében, valamint a Muraközben és Kőrös megyében – hangzott el. – A Dráván is túlnyúló birodalmát uradalmakra osztotta, melyek közül az egyik volt a palini, s az egész birtoktestet innét irányította. Hogy az itteni munkaerőt maradásra bírja, cselédházakat építtetett. Érdekesség, hogy nemcsak ezekhez, hanem a gazdasági épületekhez is köveket használtak fel. Az uradalom legfontosabb kiviteli áruja a szarvasmarha, a hízott ökör és a bor volt; bevezették az istállózó állattartást, takarmánynövényeket termeltek és támogatták a szőlőtelepítést. Boldizsár haladó szemléletét jelzi, hogy Svájcból hozatott tenyészbikákat és magas tejhozamú teheneket. Elsőként tenyésztettek az országban nemes merinó juhokat, mert felismerték, hogy a kiváló minőségű gyapjúra óriási kereslet mutatkozik külföldön. Sőt, megpróbálkoztak a selyemhernyó-tenyésztéssel is. Az állattartás központja Palin volt, itt őrizték a híres palini ménest, melyből a Kanizsán állomásozó katonaság is gyakran vásárolt.

Az is kiderült: Inkey Boldizsár igen indulatos ember hírében állt, aki minden csekélységért meg tudott haragudni. Jobbágyaitól szigorúan megkövetelte és beszedte járandóságait, de ínséges időkben példamutatóan járt el. Például amikor a térségen átvonuló császári katonaság fosztogatásai miatt éhínség fenyegette a népet, nagyon sok gabonát osztott ki a rászorulóknak. A nagy marhavész idején Szentbalázson a tizedként kapott ökröket a kárvallottaknak ajándékozta, és támogatta, hogy jobbágyainak többsége féltelkes legyen, így ökörfogattal robotolhassanak. Házasodó jobbágyait pedig igavonókkal segítette gazdálkodásuk megkezdésekor. Élete során négyszer házasodott, kilenc gyermeke született, akiknek taníttatását fontosnak tartotta.

Inkey Boldizsár káplánt fizetett és palini házi kápolnájában minden vacsora előtt misét mondatott azért, hogy Istent kibékítse bűnös cselekedeteiért – ám ez nemigen sikerült, mert gyóntatópapja nem oldozta fel, miután húsvétkor meggyónta neki (vélhetően nagyon súlyos) bűneit. Ezért Inkey úgy döntött, hogy gyalogosan, pénz nélkül Rómába zarándokol, s a pápá­tól kéri a feloldozást. Rómában fogadalmat tett, hogy idegen határban három emléket építtet Isten tiszteletére. Így született meg a kanizsai Szentháromság-szoborcsoport, a zalaszentbalázsi templom és a palini (háromkereszti) Inkey-kápolna, illetve a hozzá kapcsolódó kálvária.

A nép szerint azonban mindez csak Isten kijátszása volt. Ami nem véletlen, mert az uraság magával vitte az útra komornyikját, akinél volt pénzt, nem is kevés. Ráadásul egy lovaskocsit hajtott – és néha felvette maga mellé urát…