A tavalyi év súlyos természeti katasztrófáinak nagy része a klímaváltozáshoz köthető

Január 1–4. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Floridában, Georgiában és Dél-Karolinában három évtizede nem látott hóesés volt, a keleti partvidéken a szűnni nem akaró havazás, heves viharok miatt rendkívüli állapotot hirdettek ki, a sarkvidéki hidegben legalább 11 ember halt meg.

Január 17. – SZOMÁLIA: Az ENSZ adatai szerint az Afrika szarván fekvő országban a hosszú ideje tartó aszály miatt a lakosság negyedét fenyegeti éhínség.

Január 18–19. – NYUGATEURÓPA: Viharos erejű szél tombolt Belgiumban, Hollandiában és Németországban, több mint tíz ember vesztette életét a katasztrofális időjárás következtében.

Január 23. – OROSZORSZÁG: Az uráli, szibériai és távol-keleti térség 21 régiójában a rendkívüli hideg miatt (a napi középhőmérséklet mínusz 56 Celsius-fokra süllyedt) be kellett zárni az iskolákat, a buszjáratok leálltak, csak a vonatok közlekedtek.

Január vége – FRANCIAORSZÁG: A folyamatos, fél évszázad óta legsúlyosabb esőzések miatt kétszáznál több észak- és kelet-franciaországi város került veszélybe. Párizsban a Szajna kilépett medréből, utcákat öntött el, jelentős fennakadásokat okozva a közlekedésben, a Louvre egyes részeit le kellett zárni.

Február 26. – PÁPUA ÚJ-GUINEA: A sziget középső hegyvidékén kipattant 7,5-es erősségű földrengés, amelyet a következő hetekben mintegy 250 utórengés követett, 200 halálos áldozatot követelt, bányákat, vezetékeket rongált meg, a rengések és a földcsuszamlások egész falvakat döntöttek romba.

Március 2–4. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Az északkeleti partvidéken lecsapó, orkánerejű szélvihar, a heves esőzések és havazások legalább nyolc ember halálát okozták, a nagyvárosok utcái víz alá kerültek, leállt a közlekedés, kétmillió háztartás maradt áram nélkül.

Április – AFGANISZTÁN: A közép-ázsiai ország legnagyobb részén a csaknem egy éve tartó aszály miatt a folyóvizek és tavak majdnem harmada kiszáradt, az ivóvíz hiánya és az éhínség csaknem egymillió embert, köztük félmillió gyereket érintett.

Május 2–3. – INDIA: Az ország északi részén végigsöprő homokviharok több mint 130 ember halálát okozták, az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert a természeti csapás éjszaka és a megszokottnál erősebb szél kíséretében érkezett.

Május 3. – HAWAII: A Hawaii legnagyobb szigetén található Kilauea vulkánon 5,3-es erősségű földrengés kíséretében lávanyílás keletkezett, ezért több ezer embert ki kellett telepíteni. A tűzhányó május 13-i kitörése során kilenc kilométer magas hamuoszlop emelkedett a levegőbe, az augusztusig folyamatosan ömlő láva ökoszisztémákat semmisített meg, több száz épületet pusztított el.

Május – PAKISZTÁN: Karacsiban a rendkívüli hőség miatt több mint 60 ember halt meg pár nap alatt, többségük a ramadáni böjt miatt gyengült le, s nem vettek magukhoz elegendő folyadékot sem.

Június 3. – GUATEMALA: A Fuego nevű vulkán rendkívül heves kitörésekor a hamu és a láva több települést maga alá temetett, mintegy 400 ember maghalt vagy eltűnt. A vulkán júniusban és novemberben is kitört, emiatt csaknem négyezer embert kellett kitelepíteni.

Június 13. – KÖZÉP-AFRIKA: A hónapok óta tartó súlyos aszály miatt a Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben a rossz termés és az állatállomány pusztulása miatt hétmillió ember szenvedett az éhínségtől, mintegy 1,6 millió gyerek élete került veszélybe a súlyos alultápláltság miatt.

Június 27. – július 11. – NEPÁL: Legalább 50 ember vesztette életét a monszunesők okozta áradások és földcsuszamlások következtében. Július – Az északi féltekén a hosszan tartó, intenzív hőhullám számos emberéletet követelt, és több időjárási rekord dőlt meg. Észak-Afrikában, a Szahara szélén 51,3 fokot mértek, ez a térségben valaha feljegyzett legmelegebb hőmérséklet. Kanadában harminchárman haltak meg a rendkívüli hőség miatt, a Japánt sújtó hőhullám miatt több mint 300 ember vesztette életét. Németországban az év legmelegebb napjával ért véget a július, amikor majdnem 40 fokot mértek, hazánkban a tartós hőség miatt életbe léptették a vörös kódot.

Július 24–29. – GÖRÖGORSZÁG: A szárazság miatt az Athén környékén tomboló – a hatóságok szerint szándékos gyújtogatás okozta – erdőtűz 91 halálos áldozatot követelt, további 25 embert eltűntként tartottak számon.

Augusztus 5. – INDONÉ- ZIA: Lombok és Sumbawa szigetét 6,9-es erősségű földrengés rázta meg, amit több mint 350 utórengés követett. A július 29. óta tartó földmozgásokban több mint 500-an vesztették életüket, 400 ezren maradtak fedél nélkül.

Szeptember 6. – JAPÁN: Hokkaidó szigetét 6,7-es erősségű földrengés rázta meg, az elemi csapás következtében negyvennégyen haltak meg.

Szeptember 14. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Elérte a keleti partokat a térségben már hosszabb ideje tomboló Florence hurrikán, amely 48 emberéletet oltott ki, és mintegy 38 milliárd dollár anyagi kárt okozott. Október 10-én az idei hurrikánévad legerősebb (és az USA-ban valaha mért harmadik legerősebb) szélvihara, a Michael érte el Florida partjait. A Nicaraguán, a Yucatán-félszigeten, Floridán, Georgián, Dél- és Észak-Karolinán végigsöprő hurrikán 60 ember életét oltotta ki, és 15 milliárd dollár kárt okozott.

Szeptember 15–16. – FÜ- LÖP-SZIGETEK, KÍNA: A Mangkhut tájfun 64 ember életét követelte a Fülöp-szigeteken, Kínában a szélvihar miatt 2,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát.

Szeptember 15–27. – NIGÉ- RIA: Csaknem 200 ember vesztette életét a több napig tartó heves esőzések okozta súlyos áradásokban az ország középső és déli felében, ahol a kolera is felütötte fejét.

Szeptember 28. – INDONÉZIA: Celebesz szigetét 7,5-es erősségű földrengés, majd közel négy méter magas szökőár sújtotta, a katasztrófának mintegy 2100 halálos áldozata volt, ezer ember eltűnt.

Október 10. – SPANYOLORSZÁG: Mallorca szigetén a hirtelen jött heves esőzések okozta erős áradások 13 ember életét követelték.

Október 25. – JORDÁNIA: A heves esőzés miatt kiáradt a Holt-tenger, húszan vesztek oda az árvízben.

Október – OLASZORSZÁG: Calabriára, Szardíniára, Szicíliára néhány nap alatt hónapoknak megfelelő csapadékmennyiség zúdult le, 36 ember halálát okozva. Velencét október végén minden idők egyik legmagasabb vízállása fenyegette, a város területének 70 százaléka víz alá került.

Október – FRANCIAORSZÁG: Az ország déli részén esőzések, áradások pusztítottak, néhány nap alatt egyhavi csapadék zúdult le, a viharokban, áradásokban 36 ember halt meg, hidak omlottak öszsze, utak váltak járhatatlanná.

November 25. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Tizenhét napos küzdelem után megfékezték minden idők legpusztítóbb kaliforniai tűzvészét, amelyben 85 ember halt meg, 249-en tűntek el, 14 ezer otthon vált lakhatatlanná, Paradise városa a lángok martalékává vált, a károkat hárommilliárd dollárra becsülik.

Október–november – MAGYARORSZÁG: Az augusztus óta tartó szárazság miatt hazánk egyes részein a talajban kritikussá vált a nedvességhiány. Október folyamán a Duna Komárom alatti teljes magyarországi szakaszán rekordalacsony vízállásokat mértek, a teherhajók forgalmát egy időre megtiltották.

November 30. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: Alaszka fővárosát, Anchorage-ot és környékét 7-es erősségű földrengés rázta meg, ami súlyos károkat okozott az utakban, épületekben, húszezren maradtak áram nélkül.

November vége – AUSZTRÁLIA: A szárazság, a hőség, a heves szelek pusztító bozóttüzet okoztak Queensland államban, ahol szükségállapotot vezettek be, csaknem nyolcezer embert telepítettek ki.

December 9–10. – EGYESÜLT ÁLLAMOK: A délkeleti államokban dúló hóviharokban hárman életüket vesztették, a közlekedés szinte teljesen leállt, több mint 380 ezren maradtak áram nélkül.

December 22. – INDONÉZIA: Szökőár pusztított a 17 ezer szigetből álló ország nyugati részén. A 426 halott mellett a sebesültek száma meghaladta a 7200-at. A katasztrófában 1300 ház is megsemmisült. A cunami erejéhez a telihold miatti dagály is hozzájárulhatott.