Új romastratégia - Végre sikerül felzárkózni?

Elsősorban azért, mert roma-felzárkóztatási tervekből eddig sem volt hiány, mégsem sikerült látványos eredményt felmutatni az elmúlt 20 évben, sőt, az elszegényedés, a társadalmi lecsúszás ezt a népcsoportot érintette leginkább. A mostani terv kétségkívül különb az eddigieknél, hiszen a Magyarország elnökletével kidolgozott uniós romastratégia nemzeti megfelelője, és mint ilyen, kötelezettségeket is tartalmaz. De vajon lesz-e végre hozadéka?

A közelmúltban bocsátották vitára a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégiát, most az érintettek véleményét gyűjti a kormány, a végleges verziót pedig az év végéig kell benyújtania az EU-nak. Prioritásként szerepel a 120 oldalas tervben például a tartósan munkanélküliek újrafoglalkoztatása, a gyermekszegénység csökkentése, a küzdelem a szociokulturális hátrányok ellen, a cigány nők munkaerő-piaci integrációja és a hátrányos helyzetű területek lemaradásának mérséklése. Zalai civil szakembereket és kisebbségi vezetőket kérdeztünk, szerintük milyen konkrét problémákat kell megoldani a felzárkóztatás érdekében, és mit várnak az új romastratégiától.

- Nem véletlenül Magyarországot kérte fel az EU a közösség romastratégiájának kidolgozására: nálunk már évtizedek óta működik a kisebbségi önkormányzati rendszer, vannak tehát tapasztalataink. Úgy gondolom azonban, csak akkor van értelme a kisebbségi testületeknek, ha nagyobb szerepet kapnak - válaszolta Vajda László megyei kisebbségi tanácsnok, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke. Előrelépésnek tartja, hogy Roma Koordinációs Tanácsot hoztak létre az új program megvalósítására, de azt mondja, itt is a források mértékén és elosztásán múlik a siker. Ha ugyanis nincs több pénz a felzárkóztatásra, akkor hiába a szép tervek.

- 2020 nagyon messze van, addig tervezni nem igazán lehet, hiszen az EU hatalmas pénzügyi problémákkal küzd, a lehívható források nagy része pedig uniós - tette hozzá.

Szintén a ckö-k hatáskörét növelné Dömötör Csaba, a Zalaegerszegi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

- A ckö-k látják igazán a kisebbségek problémáit, túl kellene már lépni azon, hogy csak a hagyományőrzést kapják feladatul. Sokszor tőlünk követelnek munkát, tőlünk kérnek segélyt a cigányok. Ez az igazság: a kényszer miatt dolgozni akarnak, de nem napi 4 órában 30 ezerért, mert abból megélni nem lehet. Beruházás kell, vállalkozás, ahová felveszik őket, és nem csak 2-3 hónapra. Olvastam a romastratégia összefoglalóját, szerintem egy általános sablonszövegről van szó. Jól hangzik például, hogy vissza kell terelni az embereket a munka világába, de ezen a területen évtizedek óta nem történt semmi - fogalmazott.

Dömötör Csaba szerint az a másik nagy probléma, hogy a roma-felzárkóztatásra szánt pénzek nagy része nem oda kerül, ahová kellene.

Telepprogramra 2013-ig 4,6 milliárd fortot szán a stratégia, nincs tehát nagyságrendi előrelépés a korábbi állami telepfelszámolási akciókhoz képest. Ugyanakkor célként megjelenik a telepszerű környezetben élők lakhatási feltételeinek javítása, ami azt jelzi, hogy nem az elköltöztetésben látja a putrik megszüntetésének egyetlen módját a kormányzat.

Bogdán Iván a Hálózat az Integrációért Alapítvánnyal négy zalai településen szervezte meg az elmúlt években a romatelepek felszámolását, ezzel 24 család lakhatását sikerült megoldaniuk. Tapasztalatairól kérdeztük.

- Úgy gondolom, országosan folytatásra érdemesek ezek a programok, ám a társadalmi beilleszkedéshez a romák oktatási és munkaerő-piaci helyzetén is javítani kell. Például keresetre van szükség a lakások fenntartásához. Az új stratégia pozitívuma, hogy összegeket és határidőket rendel a kijelölt feladatok mellé, ám menet közben is szükség volna a kimutatásokra arról, hogy hová jutott ezekből a pénzekből, mi valósult meg a gyakorlatban - mondta el véleményét a civil szakember.

Már az Országos Roma Önkormányzat és a kormány tavaszi megállapodása is arról szólt, hogy a cigány tanulók iskolai előmenetelét kiemelten támogatják a következő években. Eszerint 2015-ig 20 ezer roma fiatalt kell szakmához juttatni, 10 ezren szereznének érettségit, 5 ezren pedig a felsőoktatásban tanulhatnának. A romastratégia emellett tehetséggondozó programokkal, ösztöndíjpályázatokkal segítené a gyerekek felzárkózását.

Vajon működtek-e az eddigi modellek, illetve hol kellene belenyúlni a rendszerbe? - kérdeztük a nagyrészt roma származású gyerekek oktatásáról, neveléséről gondoskodó szentpéterúri általános iskola igazgatójától, Kocsis Istvántól.

- Sok felzárkóztató program fut jelenleg is, de ahhoz, hogy ezek igazán sikeresek legyenek, nagyobb társadalmi elfogadottságra, paradigmaváltásra volna szükség. Fontos volna például a pozitív médiamegjelenés, valamint a munkaadók ösztönzése, hogy perspektívát kínáljanak az érintetteknek. És természetesen a romákat is motiválni kell a beilleszkedésre. Amit az iskolarendszeren keresztül kínál nekik a társadalom, azt szociokulturális okokból gyakran nehezen tudják magukévá tenni. Ma még hatalmas a szakadék, ezért kellenek a hidak a többségi és kisebbségi társadalom között - hangsúlyozta.

S hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Az igazgató szerint a pedagógustársadalmat is ösztönözni kell a szemléletváltásra, hiszen fontos, hogy az iskolák meggyőződésből vegyenek részt a felzárkóztató programokban, ne csak a támogatások miatt pályázzanak. A romastratégia sikere azon is múlik, hogy a szakembereket sikerül-e megnyerni az ügynek.

Milliárdok oktatásra, életmódváltásra hónapig, 4 órában, 30 ezerért
Nemcsak a romákra, hanem általában a hátrányos helyzetű rétegekre fókuszál a stratégia. A gyerekek integrációját segítő programokra például 15 milliárd, továbbtanulásukat támogató ösztöndíjakra 2,5 milliárd, életmódformálásra 8 milliárd, míg felnőttképzésre, szakmaszerzésre 17 milliárd forintot költenének a készítők. Olyan tételek is szerepelnek a terv költségvetésében, mint a közfoglalkoztatásra szánt 64 milliárd, vagy az egészségfejlesztésre költendő 20 milliárd forint.