Múzeumba kerül az elbontott emlékmű

Erről csütörtökön a Reneszánsz Zalaegerszeg Kőfaragó Kft.-nél tartott sajtótájékoztatón szóltak. Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, dr. Pál Attila megyegyűlési elnök jelenlétében Balaicz Zoltán polgármester számolt be a fejleményről. Mint ismeretes, a Bajcsy-Zsilinszky téren állt alkotást életveszélyes állapota miatt februárban bontatta el az önkormányzat azzal a tervvel, hogy felújítás után, formáját megtartva, de kiegészítve történelmünk jeles évszámaival mindazok emlékét szolgálja, akik a magyar nemzet függetlenségéért, szabadságáért és felvirágoztatásáért áldozták vérüket, életüket. Bontáskor azonban kiderült, hogy a virágzó ágat tartó nőalakot ábrázoló dombormű hátoldalába vésve Petőfi Sándor Élet vagy halál című versének első sorai olvashatók.

Vigh László, Fazekas Györgyi, a polgármesteri hivatal beruházási szakreferense, dr. Sifter Rózsa, dr. Pál Attila, Balaicz Zoltán, Káli Csaba és Horváth Gábor, a Reneszánsz Zalaegerszeg Kőfaragó Kft. vezetője az emlékmű körül Fotó: Katona Tibor

A történetét Káli Csaba, a megyei levéltár igazgató-helyettese segítségével sikerült kideríteni. Ahogy csütörtökön a polgármester elmondta, az első felelős kormánynak és Kossuthnak emléket állító szoborcsoportot a Parlament előtt 1927. november 6-án avatták fel és a kompozíció alatt elhelyezett táblán voltak olvashatók Petőfi sorai. A szoborcsoportot 1951-ben elbontották, elemeit egy ideig a Kerepesi temetőben tárolták. A zalaegerszegi tanács 1955-ben bízta meg Mikus Sándort a felszabadulási emlékmű elkészítésével; az alkotó nevéhez fűződik egyébként a budapesti Sztálin-szobor is. Mindkét művet az 1956-os forradalomban ledöntötték, de csak a zalaegerszegit állították vissza, 1957-ben. Az eddig feltártak azt mutatják, hogy a Kossuth szoborcsoport szétbontása után a feliratos kőtáblát újrahasznosította Mikus Sándor az egerszegi emlékmű elkészítésekor.

Ahogy Balaicz Zoltán fogalmazott, a kőtáblát és ezt a 20. századra oly jellemző érdekes történetet a Göcseji Múzeum várostörténeti kiállításának részeként vagy a leendő Mindszenty-múzeum kommunista diktatúrákat bemutató kiállításának elemeként helyezik el. A magyar szabadság emlékművét pedig immár a dombormű nélkül valósítják meg; tervezése elkezdődött, költségei a jövő évi büdzsébe kerülnek.