Hírek

2017.08.23. 18:35

Új könyvet ír Mihovics József, a Zalai Hírlap nyugalmazott munkatársa

ZALAEGERSZEG Magyarországon horvátnak számítják, Horvátországban magyarnak. Mihovics Józsefben azonban egyformán, egyenrangúan van jelen a kettős identitás.

Arany Horváth Zsuzsa

- A román-magyar és a horvát-szerb focimeccset egy időben közvetítette a tévé. Kapcsolgattam egyikről a másikra, természetesen a horvát csapatnak ugyanúgy szurkoltam, mint a másik adón a magyarnak - mondja volt kollégánk, lapunk egyik volt vezetője, Mihovics József, akivel a béke szigetének is beillő teraszán beszélgetünk. Körben gondozott kert, gyümölcsfák, szőlőlugas. Pedig az utóbbi időben a gazdát többet látták a családtagjai a számítógép előtt, mint a növények közt. Második könyvén dolgozott. A három éve készült Odalenn délen után a Zalán innen, Murán túl című, immár kétnyelvű könyvet is a kezünkben tarthatjuk. (A horvát nyelvi dialektusok közül: ča, to és kaj, az utóbbi a szerző anyanyelve, ezen születtek Miroslav Krle a költő, drámaíró első művei is. A zalai szerző az irodalmi nyelven ír.)

Krumpliszobor Belicán

- Profi turista tárja elénk a másik hazája szépségeit...

- Horvátország tájai közül ezúttal főként a Muraköz kerül terítékre, amely sajátos térségnek mondható. Akik ott élnek, azok is a muraközi voltukat hangsúlyozzák ki, ha szóba kerül, honnan valók - magyarázza Jóska, aki, amint az a bevezetőből is kiderült, éppúgy horvát, mint magyar. Szerb-horvát gimnáziumba járt, Pécsett szerzett diplomát, nyelvtanári munkáját cserélte az újságírásra. Élete, munkája szinte eddigi összes tapasztalata sűrűsödik a könyvírásba: kulturális hidat épít két, 800 éve szoros kapcsolatban élő nemzet között, közel hozza a zalaiak által kedvelt horvát tengerpartot és az Adriát, keresi, felmutatja a horvátországi magyar nemzetiségi gyökereket, polgárjogot szerez a tengeri gasztronómiának, különleges történeteket nyújt át a horvátországi kisvárosokról.

- Például egy vagány szoborról is láthatunk képet...

Csáktornya, várbelső

- Belica egyik terén láthatja az utazó a krumpliszobrot, nem véletlen, arrafelé mindenütt termelik. A település címerét krumplivirág díszíti - meséli a szerző, s azzal folytatja, szól a könyvben Rudolf Steinerről, a Waldorf iskolatípus megalkotójáról. Akiről kevesen tudják, a mai Horvátország területén született.

Mihovics József felsorolja a muraközi települések horvát és magyar nevét is, így értékes adatbázissal gazdagítja a földrajzi névtárat.

- Izgalmas fejezet A befagyott Murán át a nagyvilágba. című is...

- A sebes sodrású Mura 1956-57 telén befagyott. Se előtte, se utána. Ezt sorsszerűnek érzem. Akkor jelent meg rajta az emberáradat, amikor a magyarok és a szovjetek lezárták az Ausztria felé vezető utat. Negyven menekülttábort állított fel az akkori Jugoszlávia, némelyiket szállodákban. Legtöbb helyen még magyar nyelvű újságot vagy más olvasnivalót is biztosítottak az embereknek , olvasható a könyv idevonatkozó visszaemlékezésében.

Fejtő Ferenc is előkerül a kötetben, hiszen a nagykanizsai születésű, később Párizsban élő francia-magyar történész, publicista szüleinek Zágrábban, a horvát fővárosban éltek rokonai, így Fejtő minden nyarat ott töltött.

Mihovics József a Zalán innen, Murán túl kötettel Fotó: Katona Tibor

- Nagyon szépen írt Zágrábról.

Olvasva Mihovics József személyes hangú városkalauzát, bárki elhatározhatja a zágrábi utazást, hogy lássa a Montmartre-ra hasonlító művésznegyed, a Strossmarte kávéházait, a Megtört kapcsolatok múzeumát, vagy az 1986-ban visszaállított forrást, amelyről a legenda szerint a város a nevét kapta.

A Muraköz folyója a Drávánál

A magyar-horvát kapcsolatok fontos eleme, a horvát származású Festetics család sem marad Mihovics József figyelmén kívül, sem a valaha a zalai Tótszentmártonban élő Bedekovicsok.

A könyv az elmúlt napokban már útra kelt, Zalaegerszegen megismerkedhetett vele az olvasóközönség, hamarosan Tótszentmártonba utazik, aztán, ha minden a tervek szerint alakul, akkor Horvátországban is bemutatják, Annál is inkább, mert az ottani turisztikai központ is támogatta a megjelenést.

Népviselet Susak szigetén

A kapcsolatépítés szálai Mihovics Jóska jóvoltából tovább szövődnek: híres horvát-szerb gimnáziumban 50 éve végzett gimnazisták szeptember elején Zalaegerszegen találkoznak, s ha már ilyen közel vannak, átlátogatnak az anyaországba is.

 

 

Ezek is érdekelhetik