Hírek

2017.05.12. 15:19

Természetkárosítás, vagy okszerű erdőgazdálkodás? - Tavasszal végeztek fakitermelést a Kanica-erdőben

ZALAKAROS - A vegetációs időszakban, március végén-április elején végeztek fakitermelést a Kanica-erdőben, amikor már megindult a nedvkeringés a növényekben.

Horváth-Balogh Attila

Legalábbis ezt állítja Dr. Fejér László, a Szabad Zöldek Egyesülete elnöke, aki szerint természetkárosítás történt. A nyugalmazott egyetemi tanár kereste meg az üggyel kapcsolatban lapunkat, s azt mondta: a baj szerinte nem pusztán az, hogy olyan fákat vágtak ki, amelyek már a téli nyugalmi időszakon túl vannak, hanem az is, hogy velük együtt elpusztították a költő madarak fészkeit, illetve a munkagépekkel értékes növényeket is elpusztítottak.

– Itt él ugyanis a lónyelvű csodabogyó, a keltike, a tőzike, a hóvirág és az erdei ciklámen – jelezte Fejér doktor. - – Az állatok közül pedig érdemes megemlíteni az erdei siklót, a zöld békát, a sündisznót, az erdei pintyet, a meggyvágót, és így tovább, ezek mind védett és fokozottan védett fajok a jelenleg hatályos természetvédelmi törvény szerint is. Azt gondolom, ilyenkor már nem lett volna szabad hozzányúlni ezekhez a fákhoz – jelentette ki a nyugalmazott egyetemi tanár. Kérdésünkre, hogy miért nem tett feljelentést, dr. Fejér László azt válaszolta: már számtalanszor szót emelt az általa tapasztalt visszásságok miatt, sajnos, általában sikertelenül, ezért most sem látta értelmét, hogy ebben az ügyben jogi szempontból is exponálja magát.

Dr. Fejér László és a nemrég letermelt terület

Természetesen, megkerestük  a történtek kapcsán Horváth Vencelt, az erdőterületet kezelő Kanica Erdőbirtokossági Társulat felügyelő bizottságának elnökét is. Ő kijelentette: az erdőrésszel kapcsolatos valamennyi tevékenységet szakszerűen, a hatósági engedélyeknek megfelelően végeztek, így a nem a vegetációs időszakban, hanem  közvetlenül előtte végzett fakitermelést is, ami a teljes területnek csak minimális méretű akácos részét érintette, azzal ugyanis nem tudtak végezni az első letermeléskor.

– Arról is gondoskodtunk, hogy a természetnek segítsünk a letermelt erdő természetes megújításában, méghozzá makkvetéssel, az akác visszaszorítására, az értékes, őshonos tölgy javára – folytatta. – Viszont hadd hívjam fel én is a figyelmet valamire. Ha már annyira környezettudatosak vagyunk, akkor arról is beszélnünk kellene, hogy a vágástéri hulladék letakarítása után hogyan kerülhetett a területre kommunális hulladék és gyümölcsfa-maradványok? Mert gazdája nem volt a szemétnek, amit természetesen, nekünk kellett eltakarítani. Azt gondolom, ezek is lényeges kérdések, amelyekkel egy valódi környezetvédőnek igenis, foglalkoznia kellene, s felhívni rá a többi ember figyelmét, hogy állj, ezt nem szabad! Nem pedig folyamatosan fogást keresni az okszerű, szakszerű erdőgazdálkodáson, ugyanis Fejér úr már többször szót emelt a munkánkkal szemben, de bizonyítást soha nem nyertek állításai.

Ezek is érdekelhetik