A zalaszentgróti ősplatánok bekerültek "Az év fája" verseny döntőjébe

A versenyt idén is az Ökotárs Alapítvány hirdette meg. Elsősorban olyan fákra vártak jelöléseket, amelyek kifejezik a jelölő közösség elkötelezettségét a versenybe benevezett természeti érték iránt. Az ország minden tájáról 39 fát vagy facsoportot jelöltek, s 12 jutott be a döntőbe, köztük egy zalai.A zalaszentgróti platánokat a Batthyány-kastélyban működő Koncz Dezső Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény két gyógypedagógusa, Mérkszné Kovács Krisztina és Keszei Józsefné jelölte, aki nagyon sokat tesz a diákok környezetvédelmi neveléséért. Az intézményben - ahol általános iskola, szakiskola és kollégium is működik - értelmileg és tanulásban akadályozott tanulókat oktatnak.

- A parkban több platán áll, de mi hármat választottunk ki a versenyre. A legnagyobb, amely 28 méter magas, a törzskerülete pedig 6,9 méter, benne van a Pósvai György biológus által összeállított idős fák könyvében - mondta Keszei Józsefné.

A versenybe benevezett platánok (Fotó: Szabó Judit)

A fákat csak úgy emlegetik, hogy a kastély három testőre, ezek a legimpozánsabb növények a 4,3 hektáros parkban. Külön-külön is elnevezték a „testőröket”: a Matuzsálemi fa a legnagyobb és legidősebb, de 200 évnél idősebb az Arcos fa is, amely a törzsén található jellegzetes kinövésről kapta a nevét, valamint a Félkarú óriás - az elnevezés itt is az alakra utal.

A fák alatt sétálhatott Deák Ferenc, a térség első országgyűlési képviselője, gróf Batthyány Ádám, aki a kastélyt építtette 1787-ben, valamint a II. világháború idején Angelo Rotta érsek, pápai nuncius is. A 60-as éves elején pedig olyan írók pihenhettek a három platán szorosan összekapaszkodó lombkoronája alatt, mint Sánta Ferenc, Szabó István és Berkesi András.

A parkban rendezvényeket tartanak, s minden évben a fák alatt elhelyezett Deák-kopjafától indul az emlékséta a haza bölcse tiszteletére.

A park természetvédelmi terület, ugyanakkor a fák gondozásában a gyógypedagógiai intézmény vállal oroszlánrészt. A munkába a gyerekeket is bevonják, környezeti nevelési célzattal.

- Mivel intézményünkben az értelmileg akadályozott gyermekek tanulása „életgyakorlatot” segítő cselekvés és tanulás, ezért a munkára nevelés nagy szerepet kap a nevelés-oktatás egész folyamatában, hogy diákjaink felnőttként minél nagyobb önállóságra tegyenek szert, minél jobban el tudják látni magukat, és képesek legyenek gondoskodni a környezetükről. Ehhez nagyon jó a kertészkedés, a park, amit folyamatosan és lelkesen gondozunk - említette Mérkszné Kovács Krisztina.

- Idén fontos célkitűzésünk volt, hogy szabadítsuk meg a borostyántól az idős fákat, ebben is aktívan közreműködtek a gyerekek. Folyamatosan felhívjuk a figyelmüket a platánok értékére, legutóbb, egy környezeti nevelési napon játékos foglalkozásokat szerveztünk a fák körül - vette át a szót Keszei Józsefné.

Az együttélés a platánokkal azonban nem súrlódásmentes. Kellemetlenséget okoznak potyogtatásukkal az öreg fákon fészkelő varjak, de a pedagógusok attól is féltik a gyerekeket, hogy esetleg rájuk eshet egy-egy elszáradt ág. Régen a tűzoltóság időnként megfordult a parkban, s levágták a veszélyes ágakat. Az intézmény dolgozói most is nagyon örülnének, ha - nem piaci alapon - elvégezné valaki ezt a beavatkozást, s ráférne egy alapos állapotfelmérés is az öreg fákra. Ezekre a feladatokra is fel szeretnék hívni a figyelmet Az év fája versenyre nevezéssel - a költségvetésükből mindezt nem tudják megoldani.

Ottjártunkkor, múlt héten azt is tapasztaltuk, hogy a fákról rengeteg apró kártevő rebbent fel, szinte felhőként lepve be az eget, s tucatszám landolva az ember ruháján. A platánok kártevői közül az utóbbi években jelentőssé vált a csipkéspoloska (talán itt is erről lehet szó), amelynek az év folyamán több nemzedéke kifejlődhet. Kártételük május elejétől lombhullásig tart. A kéreg alatt telelő kifejlett poloskák tavasszal a fiatal levelekre vándorolnak, és megkezdik a táplálkozást. Ennek hatására a levelek színén fehér pontok formájában jelentkező klorofillelhalás tapasztalható, a fonákon pedig fekete ürülékcseppek vannak, és magát a kártevőt is megtalálhatjuk. Mivel a platán rendszerint terebélyes, a permetezés nagyon költséges.

A Batthyány-kastély parkjában lévő fák mindenesetre fontos szerepelt töltenek be az intézmény életében.

- Gyakran összegyűlünk itt, beszélgetünk, megöleljük, körbejárjuk a fákat, ez feltölt bennünket pozitív energiával. Szeretnénk, ha fogékonyak lennének a gyerekek a természeti értékek, szépségek iránt, s ha észreveszik, hogy valami szép, vigyáznak is rá - zárta szavait Keszei Józsefné.

Keszei Józsefné és Mérkszné Kovács Krisztina a parkban (Fotó: Szabó Judit)

Az év fája verseny nyertesét közönségszavazással választják ki, a döntős fákra október 16-ig lehet szavazni az interneten. A végeredményt november 4-én teszi közzé az Ökotárs Alapítvány. A hazai győztes részt vesz a jövő év elején rendezendő európai versenyben is. A magyar versenyben kiosztanak egy „Hős fa” díjat is egy olyan fának vagy facsoportnak, amelynek élete, természetes környezete vagy élőhelye veszélyben van, s a megmentéséért küzdenek a jelölők. Ezen kívül még egy fa különdíjat kap az Országos Erdészeti Egyesülettől. A zalaszentgróti gyógypedagógiai intézmény szeretné, ha minél többen szavaznának „testőreikre”, a parkban lévő platánokra.