Leépítés hivatali cserékkel - Megyéktől a járásokhoz, minisztériumoktól a megyékhez kerülnek

– A kormány elhatározott szándéka volt, hogy 2010 után változtatni kíván a korábbi rendszeren. Ennek a folyamatnak az egyik része az a szervezeti átalakulás, aminek során létrejöttek a területi integrált hivatalok, a kormányhivatalok, és a járási hivatalok. Ezzel együtt az állami feladatok egy része az önkormányzatoktól átkerült a járásokhoz. A folyamat további részében létrehoztunk egy szolgáltató rendszert, a kormányablakokat. Tavaly már 5 millió ügyet intéztek az emberek a kormányablakoknál, ahol összesen 1100 ügytípust lehet intézni. Igaz, ezek egy része az ügy beadásával jár, de elsődleges ügyintézés is százas nagyságrendben történik már – kezdte az államtitkár a folyamat eddig megvalósult részének ismertetésével.

Elmondta, a bürokrácia csökkentésének másik vonulatában a jogszabályok deregulációjával, és az eljárások egyszerűsítésével igyekeznek gyorsítani a folyamatokat.

– Magyarországon 1952 törvény van ma hatályban, ezek közül 210-et tavaly év végén és a közelmúltban átalakítottunk. Az eljárásokban ma már nem lehet hatályon kívül helyezni egy másodfokú döntést, és jelentős ügytípusoknál 25 százalékkal csökkentettük az eljárási határidőt. Ha minden adat rendelkezésre áll, akkor az ügyek jelentős részét nyolc napon belül el kell intézni, és 60 nap a végső határidő, de ez már a hivatalok számára szankcióval jár. Ma mintegy 25 eljárás már csak bejelentéshez kötött. Mindehhez egy állami rezsicsökkentésnek nevezett intézkedés is tartozik. Tízmilliárd forintot hagytunk a vállalkozások és az állampolgárok zsebében azzal, hogy számos eljárás ingyenes lett, vagy felére, harmadára csökkent a díja – mondta Kovács Zoltán, és példaként említette a továbbtanulók felvételi eljárási díjának megszüntetését, a diákigazolvány ingyenessé tételét, az új személyigazolványt, a vállalkozások részére pedig a cégiratok, illetve az adóhatósági igazolásának a díjmentesítését.

Kovács Zoltán államtitkár a bürokrácia csökkentésének folyamatáról beszél (Fotó: Katona Tibor)

– A programnak további nagy feladata az e-közigazgatás kiteljesítése, illetve az informatikai rendszer átalakítása, ami nagyon nagy lépést jelent a gyorsaság, a hatékonyság fokozásában. Összességében ezek az intézkedések az ország, illetve a vállalkozások versenyképességét növelhetik, ennek az elősegítésére szövetkeztünk a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségével. Az országban 25 helyre megyünk el, alapvetően a megyei jogú városokba, de kisebb városokba is, ahol jelentős a vállalkozók száma. Ezeken a találkozókon különféle javaslatok, észrevételek jönnek a felszínre, amiket összegzünk és a tárcákkal egyeztetünk. Ezen kívül a vállalkozók a VOSZ-on keresztül maguk is fogalmaznak meg igényeket.

Az államtitkártól megkérdeztük, hol tart az állami háttérintézmények számának éppen az említett célok érdekében beharangozott csökkentése?

– Mintegy 70 állami intézményt érint az átalakítás. Ezek egy része jogutód nélkül szűnik meg, másik részüket pedig jogutóddal szüntetjük meg. Van olyan háttérintézmény, amelyik nagyobb, mint maga a minisztérium. Az ország versenyképessége szempontjából fontos, hogy az állam az összes foglalkoztatotti létszámon belül úgymond hány embert tart el, hányan kapnak állami fizetést? Arányaiban ez nálunk körülbelül 20 százalékot jelent, ami mind az OECD, mind pedig a V4-ek átlagához képest magas. Ennek a számnak a csökkentése nem fél éves, vagy egy éves folyamat. Még ebben az uniós ciklusban, 2020-ig szeretnénk elérni a V4-ek átlagát, vagy ha nagyon jól megy, akkor az OECD átlagot. Ez létszámleépítést is jelent majd, illetve a feladatokhoz kell igazítani a létszámot. Például most a járási hivatalok megerősítése folyik, ott nőni fog a létszám. Ahol a bürökrácia csökkentés érdekében végzett szabályozás alapján nincs szükség egy-egy eljáró személyre, vagy a munkavégzésre, ott átképzéssel szeretnénk segíteni a központi hivatalokból kikerülő embereken, az úgynevezett Karrier Híd Programmal. Hiszen például a Nyugat-Dunántúlon, így Zala megyében is, munkaerő hiány van. Úgy gondoljuk, hogy a közigazgatásban dolgozók fegyelmezett emberek, akik a vállalkozói világba is be tudnak kerülni átképzések, kompetencia képzések segítségével. Ezekkel azt szeretnénk elérni, hogy ha a vállalkozók járulék, vagy adókedvezményben részesülnek, akkor felveszik és tovább foglalkoztatják az állami hivatalokból kikerülőket. Tehát adott esetben a létszámcsökkentés létszám átcsoportosítást jelent a jövőre vonatkozóan, a közigazgatás világából a vállalkozói világba. Ezen dolgozunk most, ebben jónéhány kérdés nincs még leütve.

Megkérdeztük, mégis, mekkora létszámról van, lesz szó?

– Mindenki, aki létszámról nyilatkozik, a saját felelősségére teszi. Én létszámról nem nyilatkozom, mert nincs eldöntve még a háttérintézmények feladatköre. Idén a járási hivatalok megerősítése zajlik, tehát a megyéktől áramlik a munkaerő a járásokba, ahol jelenleg 16 ezren dolgoznak, és 20-22 ezer lesznek. Jónéhány feladat odakerül, minél közelebb az állampolgárokhoz. Ez nyilván a megyéknél okozhat munkaerőhiányt. Ott a minisztériumokból kikerülők részben feltöltik ezeket a helyeket. A gondolat lényege az, hogy a minisztérium kodifikáljon, programot, stratégiát alkosson, és területi szinten folytatódjanak a közigazgatási eljárások – válaszolta Kovács Zoltán államtitkár.