Hírek

2015.10.02. 19:10

Sármelléki szellemváros - mi lesz a volt szovjet laktanya és lakótelep sorsa?

Sármellék - Mi lesz az évtizedek óta magára hagyott volt szovjet laktanya városrésznyi területével?

Győrffy István

Úgy néz ki ez jelenleg, mintha egy magyar város lakótelepét ürítették volna ki 25 évvel ezelőtt, s mostanra mindent igyekezne visszafoglalni a természet. Az elképzeltetésnek ezt a módját azért választottuk, mert olyan házak pusztulnak itt, mint amilyeneket a hatvanas években a magyar lakótelepekre is építettek

Valami hatalmasat csattan, üveg csörömpöl...

-A szél csaphatott be egy ablakot, aminek kitört az üvege. Itt minden tárva nyitva, kedvére nyargalhat a szél – mondja Horváth Tibor Sármellék polgármestere, akivel a volt szovjet reptér szellemvárosában bolyongunk. Tömbházak, utak, kandeláberek és burjánzó vad növényzet mindenütt. Az épületek ablakainak többsége kitörve, a lépcsőházak bejárati ajtajai hiányoznak, a betonutak dilatációiban is akác tör életre

- Minden mozdíthatót elvittek a fém tolvajok, más tolvajoknak meg minden egyéb kellett. Nem tudjuk őrizni ezt a városrésznyi területet. Legalább kétszáz hektárnyi földről van szó, s vagy százhetven házról, repülőgép bunkerekről, szerelő csarnokról, utakról, s egyéb építményekről. A Hévíz-Balaton Airporthoz vezető bejárati út mellett tavaly kitisztíttattam mindent, de láthatja, nem bírunk a burjánzó növényzettel. Meg aztán bérlik is tőlünk a külső területet – mondja a polgármester.

Tudni kell a reptérről, hogy jelenleg két részből áll az egykor egységes, négyszáz hektáros terület. 1961-ig a magyar 47. repülőezred használta az 1940-es években létesített ideiglenes katonai repteret. A magyarok távozását követően, egy szovjet repülőezred költözött ide, s úgy ötven körüli vadászgépet állomásoztattak itt egészen a rendszerváltásig. A repülőtéren, illetve annak  szomszédságában épített lakótelepen az ezred és annak kiszolgáló egységeinek laktanyái, a tisztek és a hozzátartozóik lakásai voltak ezekben a külvilágtól elzárt tömbépületekben. A szovjetek 1990. október 4-én hagyták el a repülőteret, s ezt követően derült ki, hogy óriási környezet károsítást hagytak maguk után. Olyannyira, hogy az ásott kutakban is megjelentek a szénhidrogén származékok.

- A kármentesítést az idén tavaszra végezte el az erre a feladatra létrehozott kármentesítő társulás. Az Európai Unió szennyezett területek kármentesítése programjából kapott 4,3 milliárd forint támogatás felhasználásból sikerült a talajt és a talajvizet megtisztítani. Óriási munka volt ez, hiszen közel 19o ezer köbméter talajvizet, több mint 350 ezer köbméter földet tisztítottak meg, elbontották a rozsdás tartályokat, csővezetékeket, úgy, hogy először el kellett végezni például a terület lőszermentesítését is  – összegzi a polgármester a „fertőtlenítést”, majd azt mondja, hogy az összes terület repülőtér része ilyen szempontból már tökéletesen üzemelhet. Viszont itt maradt még óriási feladatként az ugyan akkora külső terület a szellemvárossal. Aki ezt megveszi, vagy a hasznosítani akarja, annak először bontania kell, ami legalább annyira költséges, mint az azt követő építkezés. A polgármester elmondja, hogy voltak érdeklődők, - köztük még kínai is - akik mind itt akadtak el, kilátástalannak tartják belevágni az egyre romosabb város hasznosításába.

- Nem minden épület hasznavehetetlen. Sőt a lakótelepi házak szerintem felújíthatók – vélekedik Horváth Tibor. Az épületek belül szárazak, némelyikben még a parketta is épnek tűnik. Aztán itt vannak a repülőgépeket védő bunkerek. Van amelyikben most nádat tárolnak, a másikban meg szénabálákat, a bunkerek hasznosítása csak ötlet kérdése, rendkívül stabil szerkezetekről van ugyanis szó.

- A külső területet Széles Gábor érdekeltségébe tartozó cégcsoport bérli a sármelléki és a zalavári önkormányzattól, mert a reptérnek 2002 óta ez a két önkormányzat a tulajdonosa. Most abban reménykedünk, hogy Széles Gábor kezd ezzel is valamit, mint ahogy Zalacsány térségében is látványos fejlesztéseket végez – mondja Horváth Tibor.

Széles Gábort is megkeressük, miben gondolkoznak ők?

- Két kis önkormányzat tulajdonában van a repülőtér. Amíg ők nem pályáznak valamilyen hasznosításra, addig én nem sokat tehetek, mert pályázni nekik van joguk, ők a tulajdonosok. Az idén eddig a zalacsányi golfcentrumra koncentráltunk, s ha ezzel végzünk, szeretnénk a repülőtérre fordítani az energiáinkból. Most, hogy az orosz turisták száma nagyon visszaesett sok mindent át kell gondolnunk – mondja a nagyvállalkozó.

Visszatérünk a sármelléki önkormányzathoz, Horváth Tiborhoz.

- Igen, ez lesz a menete a megoldás keresésének, s erre történtek is már intézkedések, de ezek egyelőre nem publikusak. 2010 óta vagyok polgármester, a repülőtér ügyeit meglehetősen bonyolult volt feltárni és átlátni. A repülőtér nemzeti vagyon, teljes hasznosítása is ilyen szinten oldódhat csak meg, mert Sármellék és Zalavár anyagi lehetőségei ehhez kevesek – mondja.

A volt szovjet katonai bázis területén lévő repülőtér 1991 tavaszától üzemel polgári repülőtérként. A Hévíz-Balaton repülőtér Magyarország öt nemzetközi repterének az egyike. S ehhez kellene méltónak lenni a környezetének is. Nehogy úgy vélekedjenek róla, mint az egyik német vendég, aki a szállodában azt mesélte, azt hitte katasztrófa turista programra akarják vinni, amikor a buszuk a szállodába hozta őket, s a járműről meglátta a pusztuló épületeket.

Hazatértek a szovjet gépek - 25 éve szállt fel a 17 MIG 29-es vadászrepülő - Fotók ide kattintva

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!