Még mindig rejt aranyat a Mura

Na persze, azt senki ne higgye, hogy akár egy borsónyi aranyat is pillanatok alatt ki lehet mosni az iszapból - ekkora mennyiséghez napok, hetek kitartó munkája szükséges.
- N. László Endre 1988-ban megjelent, Aranymosás a Kárpát-medencében című könyvében írja, hogy már Mária Terézia engedélyezte pátenslevelében az aranymosóknak a Dunán, a Dráván, a Száván és a Murán az aranymosást - bocsátotta előre Horváth István.

- A könyvben arra vonatkozóan is vannak adatok, hogy az említett folyók egyes szakaszain mekkora az aranyszemcsék átlagos mérete. A tótszerdahelyi szakaszon a szemcsék nagysága általában 0,30 x 0,29, illetve 0,49 x 0,34, a vastagságuk pedig 0,013 milliméter. Nem akarom elsorolni a hazai folyóvizekhez kapcsolódó valamennyi adatot, de az érzékelhető, hogy a tótszerdahelyinek a legkisebb a vastagsága. Ennek egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a Mura egy igen sebes folyású folyó, s ahogy a puha arany sodródik a kaviccsal, jelentős mértékben kopik is. Egy barátom azt mondta: ő csak akkor mos majd aranyat a Murában, ha 100 forintos méretű rögöket talál benne - hát akkorákat sohase fog... A folyó ugyanis az Obertauern hegységben ered Ausztriában, ahol valószínűleg érintkezik egy aranytelérrel, és amíg onnét ideér a nemesfém, bőven van ideje elkopni.

Képünkön éppen aranymosó-bemutatót tart Horváth István és fia, Horváth Bálint

Horváth István elárulta: pontos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy a Murán mióta mosnak aranyat, de a szakirodalom már 1905-ben foglalkozott a témával. E szerint a Nagykanizsai Magyar Királyi Adóhivatalnál 1884 és 1902 között 207 kilogrammnyi, 92,5 százalékos tisztaságú aranyat szolgáltattak be a mosók. Továbbá már a Római Birodalom időszakában is vittek innét aranyat a horvátországi Sisak, illetve a szerbiai Srmeska Mitrovica városok pénzverdéibe. Egyébként a Mura mentén számos településen zajlott aranymosás a középkorban is, ahogy fentebb már szerepelt, a tavaszi és a zöldáradás idején lepte el a földműves nép az aranymosásra alkalmas helyeket.
- Ha az aranymosó talál egy kellően csekély lejtésű partszakaszt, oda a tavaszi és a zöldáradás után mehet ki mosni - folytatta Horváth István. - Ez az a két időszak, amikor érdemes átnézni a frissen érkezett hordalékot. Ha az elvégzett lapátpróba során találunk 70 és 100 szám közti aranyszemcse-mennyiséget, akkor ott érdemes nekiállni a mosásnak, mert a kitermelhető arany mennyisége akár 1-4 gramm közötti is lehet. Ez a világon a legtisztább, 950-970 ezrelék tisztaságú.

A férfi hozzátette: a mosás nagyon fáradtságos, sziszifuszi munka, ezért aki azt látja csak, hogy a nap végére lehet 4 grammnyi aranya, az jobb, ha hozzá se kezd. Mert a számítás bizony, nem mindig jön be.

- A lapátpróbából, illetve a hordalék tányéros vizsgálatából már látszik, van-e értelme az adott helyen, ahol a folyó épít, nekiállni a munkának - folytatta. - Az aranymosást egyébként soha nem egy ember végzi, hanem kettő, vagy három. Egy fő lapátolja fel a hordalékot az úgynevezett mosópadra, amelynek van egy kis, 9-11 fokos lejtése. A felpakolt iszapra folyamatosan vizet csorgatnak és mivel az arany nehéz fém, a víz az iszapot kimossa az aranyszemek, vagy rögök közül, a nemesfém pedig ott marad. Merik, öntözik, merik, öntözik, ez megy egész nap, 12-16 órán keresztül. A „nagydeszkán” zajlik a "nagyolós" munka, a kis deszkán a finomtisztítás, majd a teljesen tiszta aranyszemcséket egy edénybe töltik és higanyt öntenek rá. A kevercset folyamatosan gyúrni, kavargatni kell, amíg a higany a fajsúlyánál fogva magába nem gyűjti az összes apró aranyszemcsét. Ha már nem látunk az edény falán egyetlen szemet sem, az egészet szarvasbőrbe öntjük, mely annyira porózus, hogy a higanyt átengedi, az arany viszont benne marad. Végül egy vaskanálban röggé melegítjük össze a több százezernyi aranyszemcsét.

A férfi arra is felhívta a figyelmet: az aranymosáshoz akkor is, ma is engedély szükséges, ezt most a Magyar Nemzeti Bank adja ki. A kimosott aranyat ide is kell beszolgáltatni, persze, nem ingyen, a pénzintézet kifizeti érte az aktuális árfolyam szerinti pénzt.