Hírek

2015.03.10. 18:12

Halálos téveszmék - Több érv szól az oltás mellett

Nagykanizsa - Németországban meghalt kanyaróban egy másfél éves kisgyermek, akit korábban nem oltottak be a kór ellen.

Horváth-Balogh Attila

A február végén Berlinben történt eset ismét a figyelem középpontjába helyezte az oltásellenességet. Az interneten érzékelhető, az oltásokat ellenző gondolatok itt és a társadalomban is terjednek. Ezek néha már horrorisztikusak (és nyilvánvalóan zömében tévesek), csak egy példa közülük:

„Az ember immunrendszerének legyengítése és genetikájának káros megváltoztatása. Erről szólnak a kötelező védőoltások – írja egy hozzászóló a neten. – Japánban betiltották az MMR alkalmazását, mivel a gyermek egészségére veszélyesnek nyilvánították. Dél-Koreában, miután kötelezővé tették a vakcinát, eltűnt a kanyaró, de azóta 38 gyermekből egy autista."

Vajon mi az igazság? És mit kell tudni az oltásokról?

– Vannak térítésmentes kötelező és önkéntes, illetve ajánlott oltások – bocsátotta előre dr. Spingár Andrea, nagykanizsai gyermekszakorvos. – A kötelező oltások életkorhoz kötöttek és ingyenesek, súlyos, életveszélyes, vagy maradandó elváltozásokat, szövődményeket okozó betegségek kivédésére szolgálnak – folytatta a doktornő. – A gyerekek születésük után, 6 hetes korukig elsőként az úgynevezett BCG-oltást (tuberkolózis ellen) kapják meg még a kórházban, majd 2, 3, illetve 4 hónapos korukban a háziorvosi rendelőben részesülnek az úgynevezett régi, nagy betegségek megelőzését célzó oltásokban. Gondolok itt például a skarlátra, a torokgyíkra, a tetanuszra, a járványos gyermekbénulásra, illetve Haemophilus influenzae-ra. Ebben az esetben nem az influenzáról van szó, hanem olyan baktériumról, amely súlyos gyulladásos megbetegedéseket okozhat a légutakban és felelős lehet az agyhártyagyulladásért is. Ugyanebben az időszakban, 2 és 4 hónapos korban adjuk a tüdő-, arcüreg-, agyhártya-, illetve fülgyulladásokért felelős pneumococcus baktérium elleni vakcinákat. Tizenöt hónapos korban kapják meg a gyerekek a „rettegett" MMR-t, azaz a kanyaróval, a mumpsszal és a rózsahimlővel (morbilli, mumps, rubeola) szemben védettséget nyújtó oltást. Sok szülő ettől tart a legjobban, ugyanis ezzel kapcsolatban alakult ki az a tévhit, hogy a gyerekek autistává válnak tőle. Nos, az oltások piaci bevezetését hosszas tesztelés előzi meg, nyilván, előbb embereken is tesztelik a hatásukat és ezért bizton állítható, hogy az autizmus nem emiatt alakul ki. Az igazság az, hogy éppen a 15. hónap környékén a gyerekek mentális fejlődése felgyorsul, elkezd nyiladozni a világra az értelmük, s bizony, ekkor tűnnek fel az esetleges viselkedés-, vagy mentális zavarok is. Ezeket hozzák aztán összefüggésbe sokan a beadott MMR-oltással – ez azonban nem bizonyított, a hivatalos álláspont szerint az MMR nem okozhat autizmust, a szindróma kialakulásának pontos okát viszont még kutatják. A későbbiekben, 18 hónapos, 6 éves és 11 éves korban ezeket az oltásokat ismétlik, illetve 12 évesen kerül sor a Hepatitis B és a HPV (méhnyakrák) vakcinák beadására.

Oltást ad be a kis Bencének dr. Spingár Andrea (balról) nagykanizsai gyermekszakorvos. Középen az aggódó anyuka, Baján Norbertné, a kép jobb szélén pedig Bocskor Nóra védőnő. Fotó: Szakony Attila

A doktornő hozzátette: az előbb említett kötelező oltásokat nem lehet visszautasítani, de előtte persze az orvos és a védőnő mindenről tájékoztatja a szülőt.

– Azok a betegségek, amelyek ellen kötelező beadni az oltást, régen növelték a gyermekhalandóságot. Emiatt volt szükség a védőoltások kötelezővé tételére, hiszen e veszélyes kórok visszaszorítására és a járványok kialakulásának megakadályozására el kell érni az úgynevezett populációs immunitást. Ez azt jelenti, hogy ha nagyon sok a védett ember, akkor kicsi az esélye annak, hogy komoly méretű járványok alakuljanak ki.

A doktornő azt sem rejtette véka alá: hogy mint minden gyógykészítménynek, az oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik. A mellékhatásokat azonban nem szabad összemosni a szövődményekkel.

– Utóbbiak alatt ugyanis maradandó egészségkárosodásokat értünk, míg előbbiek pusztán kellemetlen tüneteket jelentenek – magyarázta. – Ezért szoktuk azt tanácsolni, ha beteg a gyermek, halasszuk el néhány nappal, vagy esetleg 1-2 héttel a vakcina beadását, nehogy kialakuljon valamilyen mellékhatás. Ez még nem ütközik semmilyen nehézségbe, ám az oltást, mint mondtam, megúszni nem lehet. Ha valami miatt sokat csúszik a dolog, a védőnő számon kérheti az orvoson, hogy miért? Az okról mindig egyeztetünk, egy bizonyos időn túl azonban a védőnőnek jelentési kötelezettsége van az ÁNTSZ felé, amely aztán a szülőt hivatalból felszólítja, hogy a védőoltásra a gyermekkel jelenjen meg. Amennyiben a szülő a védőnő és az orvos felszólítására is megtagadja ezt, akkor az ÁNTSZ megindítja az ilyenkor szokásos eljárást.

A rendelőben találkoztunk Baján Norbertnével, aki az 5 hónapos Bencét hozta oltásra.

– Van egy 11 éves fiam is, akinek a kötelező oltásokon túl több ajánlott vakcinát is beadattam, ugyanis rossz tapasztalatokat szereztünk egy kullancscsípés kapcsán. Lyme-kóros lett a gyerek, s a tetejébe még az agyhártyagyulladás miatt is izgulhattunk... Akkor ébredtem rá arra – mivel kezdő anyukaként én is bizalmatlan voltam – , hogy ha két lehetséges baj közül kell választani, akkor az oltás a kisebb, mert az esetleges mellékhatásokkal együtt is védelmet ad – szögezte le. – Bencénél amit lehet az ajánlottak közül, már most beadatom, hogy nála ne okozhasson bajt például egy kullancscsípés.

Hasonló véleményen van a kiskanizsai Szalai-Gaál Mónika is.

– Abszolút oltáspárti vagyok, ami ellen lehet, beoltattam a gyerekeket, mind a hármat – jelentette ki. – Kértem a rotavírus, a kullancs és a bárányhimlő elleni ajánlott oltásokat is. Sokba kerültek, de én hiszek bennük, és azt gondolom, ha egy tűszúrással ki lehet védeni nagyobb bajokat, akkor az bármennyit megér. Van több ismerősöm, akik másként gondolkoznak, nem kérték az ajánlott oltásokat, majd pedig heteken át otthon kellett lenniük táppénzen a gyerekekkel. De ez a kisebb baj, a nagyobb, hogy a gyerekek is megszenvedték ezeket a helyzeteket.

Gyermekének nem engedte beadni a kötelező védőoltást, ennek ellenére is úgy gondolja egyik szülőnk – akit hívjunk Melindának – , hogy más ne kövesse őket ebben.

– Úgy érzem, ma már nem létező betegségek ellen oltják a gyerekeket, feleslegesen – szögezte le. – Mellőzhető teher a gyereknek és a szülőnek egyaránt, főleg, hogy – ismétlem – olyan betegségekről van szó, melyek ma már nem létezők, vagy ha mégis felütik a fejüket, könnyen kezelhetők. Persze, vannak kirívó esetek, mint példásul most ez a berlini tragédia, de azt gondolom, ezek nem jellemzők. Mi azért tiltakoztunk a védőoltás beadása ellen, mert a gyermekünk nem átlagos szervezettel született. Ezt a háziorvosunk is elismerte, többször is elhalasztottuk az első oltást, amit így az első hónapos kor helyett 4-5 hónaposan kapott meg a gyerek. Lett is szövődménye, amit persze, senki nem ismert el, sőt, még mi voltunk elmondva minden hülyének... Utána a következő oltást már nem engedtük beadni, volt is ott minden, az ÁNTSZ-től kezdve a rendőrségen át a gyámügyig, gyámság alá is vették a gyermekemet. Hiába mondtuk, hogy attól félünk, hogy a szerzett tapasztalat alapján nem éli túl a vakcinázást. Azt azonban fontosnak tartom hangsúlyozni: másnak véletlenül se jusson eszébe, hogy minket utánozzon, hiszen minden családban mások az adottságok.

A nagykanizsai Király Patika egyik tulajdonosa és vezetője, Némethné dr. Ignácz Andrea érdeklődésünkre azt mondta: nem állítja, hogy teljesen rizikómentesek az oltások, de jobb megoldást még nem találtak ki a betegségekkel szembeni hatékony védelemre, azonban egy fontos dologra szeretné felhívni a figyelmet.

– A közvélekedéssel ellentétben ma nincs olyan védőoltás Magyarországon, amit szabadon, tehát anélkül meg lehet venni, hogy a háziorvos felírná – bocsátotta előre. – Még az ajánlott, nem kötelező védőoltások is (például kullancs encephalitis) csak receptre adhatók ki, hiszen az orvosnak meg kell győződnie arról: a beteg van olyan egészségi állapotban, hogy nyugodt szívvel beadható neki a szérum. Az oltásokkal kapcsolatos rémhírek ellenében pedig azt tudom mondani: Magyarország az élen jár a leoltottságban. Azokban az országokban, ahol lazítottak a kötelező oltások rendszerén, ismét felbukkantak azok a félt betegségek, amelyek korábban halállal is végződhettek. Újra van kanyaró, szamárköhögés, és ezt komolyan kell venni. A nem kötelező oltások esetében viszont van helye a mérlegelésnek, hisz azt egyik gyártó sem tagadja, hogy ezeknek a szérumoknak lehet mellékhatásuk és kockázatuk, azonban még mindig jóval több érv szól az oltások mellett, mint ellenük. Ezért tessék oltatni, hiszen a jövőnkről, és az egészségünkről van szó.

Nem teljesen egységes az oltási rend

Dr. Spingár Andrea nagykanizsai gyermekszakorvos azt is elárulta: Európában nem teljesen egységes az oltási rend, vannak kisebb eltérések, a miénkhez az osztrák és a német áll a legközelebb. A szülők számára a skandináv országok kínálnak nagyobb választási lehetőséget, igaz, csak időlegesen, ugyanis ha a gyermeket iskolába akarják járatni, annak feltétele az oltottság – tehát végül így is, úgy is be kell adatni a vakcinákat. Kérdésünkre azt is hozzáfűzte: a kötelező és ajánlott védőoltások esetében is a vakcinák élő, legyengített, vagy elölt kórokozókat tartalmaznak.