A zalaegerszegi cégvezetők irreálisnak tartják a négyzetméterenkénti 1500 forintot

– Váratlanul ért bennünket az önkormányzat terve. Az adók között az a legrosszabb, amit év közben vezetnek be, és nem lehet előre tervezni. De kiváltképp az olyan adóktól tartunk, amelyek nem a cégek teljesítményéhez, nem a forgalomhoz kapcsolódnak, ilyen a szóba került építményadó is – közölte Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Elmondta, a megyeszékhely vállalkozói az építményadó tervezett, négyzetméterenkénti 1500 forintos éves mértékét irreálisnak tartják.

– Ezt sok vállalkozás nem tudja majd kigazdálkodni, befizetése a tervezett beruházások, fejlesztések kárára megy, a dolgozók bérfejlesztését is vissza kell fogni, ami pedig a fogyasztást növelné. Az sincs kizárva, hogy lesz olyan vállalkozás, amelyiknél a létszámot, a bérköltséget kell csökkenteni ahhoz, hogy ekkora adót be tudjon fizetni – mondta a megyei kamara elnöke.

Elmondta továbbá, mivel vállalkozása működik Nagykanizsán, ahol már eddig is volt építményadó, össze tudja hasonlítani az ottanit, és a Zalaegerszegen tervezett tételt. Nagykanizsán négyzetméterenként 500 forintot fizetnek.   Közölte azt is, tudomásul veszik, hogy megkerülhetetlen az építményadó bevezetése a megyeszékhelyen is, egy új helyi adó  bevezetésének  szükségességét már meg is szavazta a képviselő testület, és ez az új adó nyilván az építményadó lesz. Viszont úgy látják, a mértékéről még érdemes megbeszéléseket folytatniuk. Mazzag Ferenc közölte, kapcsolatban állnak ez ügyben, és igyekeznek még  tárgyalni a városvezetéssel.

Fotó: Pezzetta Umberto

A zalaegerszegi vendéglátás két vezetőjének a véleményére is kíváncsiak voltunk. Pálfi László, a Göcsej Palatinus Panzió és Étterem tulajdonosa, a kereskedelmi és iparkamara zalaegerszegi térségi szervezetének elnöke elmondta, az említett adó mértéke a városban működő vállalkozások számára, azon belül különösen a vendéglátóipari egységek gazdasági erejéhez mérten túlzott. Példákat említett, hogy az esetenként több száz, illetve ezer négyzetméteres építmény alapterületek mögött kis és közepes vállalkozások állnak, amelyek az építményadó tervezett mértéke esetén milliós nagyságrendű összegeket kell, hogy befizessenek a város büdzséjébe.

– Lesznek olyan vállalkozások, amelyeket ez a helyzet veszteségbe kényszerít, aminek további következménye, hogy kirekeszti őket az esetleges közbeszerzésekből. Mivel nem lesz forrása az ilyen cégnek a megnyíló pályázati lehetőségek önrészét biztosítani, lemondhatnak az egyébként tervezett, szükséges fejlesztésekről is – említette a vállalkozói kör aggodalmáról.

Varga Csaba az Arany Bárány Hotel vezetője érdeklődésünkre a saját példájukat említette.

– A tervezett építményadó elveszi a lehetőséget a további fejlesztésektől, beleértve a dolgozóink bérfejlesztését is. A tavalyi gazdasági számok között még nem látom, hogy hol tudnánk ezt az adót szerepeltetni, de valószínűleg veszteségbe taszítja az Arany Bárányt, ha a tervezett mértéke marad. Idegenforgalmi adót fizetünk, több kisadót, például élelmiszerbiztonságit. Öt darab számítógépes pénztárgépet kellett beállítanunk darabját egymillió körüli áron, ezeket most matricáztatni és szervizeltetni kell, ami mintegy 60 ezer forint költség lesz gépenként. Ez a sok kisebb költség megöl bennünket. Az esetünkben közel 5500 négyzetméteres területről van szó, azaz 7-8 millió forint körüli építményadóról. Ez háromszorosa az általunk fizetett iparűzési adónak. Az utóbbi években jelentős összegeket fordítottunk pályázati pénzből az üzlet szinten tartására, azért, hogy a városban legyen egy méltó szálláshely. Ha az önrészt nem tudjuk előteremteni, nem tudunk majd pályázni, nem tudjuk tartani a színvonalat – így Varga Csaba.

Kámán János, a Pylon Kft. vezetője, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Zala Megyei Szervezetének elnöke elmondta, e témában a városvezetés szervezett már cégvezetőkkel egy konzultációt, amin a vállalkozókkal ismertették a kialakult költségvetési helyzetet, és az annak kezelésére hivatott új adó tervét.

– Ott valós megbeszélés, konzultáció nem alakult ki, közölték velünk a tervezett megoldást. Azt követően a kamara, a VOSZ, a munkaadók és gyáriparosok megyei szervezete egy közös levelet írt a polgármester úrnak, tudomásom szerint a mérnökkamara is, még a közgyűlés előtt. A bevezetés mellett példaként történt említés többek között arról is, hogy vannak olyan városok, ahol az építményadó mellett létezik még telekadó, kommunális adó és iparűzési adó. Van ilyen város, de az ördög a részletekben rejlik. Kiszámoltam, összehasonlítottam az említett példát, amiben egy cég a zalaegerszegi telephelye építményei után mennyi adót fizet majd a tervezett 1500 forintos építményadó bevezetése után, és mennyi adót fizetne egy másik városban, ahol négyféle helyi adó van. Azzal, hogy Zalaegerszegen a helyi iparűzési adón kívül csak egy adónem lesz, a mi cégünk például több mint húsz százalékkal magasabb összegű adót fizet majd, mint az emlegetett Kaposváron, ahol négy adót vezettek be. Ott az építményadó ugyanis ennyivel alacsonyabb. Győrben egységesen 900 forint négyzetméterenként, Veszprémben 1100 forint, Sopronban 900 forint, Kaposváron 835, Nagykanizsán 500 forint az éves építményadó, a tervezett 1500 forintos zalaegerszegivel szemben. Zalaegerszegen most 750 forintról beszélnek, mivel félévtől számítana, de ez időarányosan 1500 forintos éves építményadónak felel meg. A többi városban  éves általános mértékű építményadót említettem, de több helyen vannak kivételek. Másként adóztatják a kereskedelmet, másként az irodákat, és olyan megoldás is létezik, ami szerint eltérő módon vetik ki az építményadót az eltérő nagyságú cégekre – említett példákat a vállalkozói szféra számára kidolgozottabb, elviselhetőbb megoldásokról.

– A mi, levélben is megfogalmazott véleményünk szerint a költségvetés hiányának legfeljebb a harmadát tudják vállalni a város vállalkozásai anélkül, hogy a jelenlegi foglakoztatási szintet ne csökkentsék, és a fejlesztési forrásaikat el ne veszítsék – mondta Kámán János.

A lehetséges folytatásról érdeklődtünk az önkormányzatnál, ahol Bali Zoltán, a gazdasági bizottság elnöke reagált az elmondottakra. Közölte, a költségvetési hiány kezelésére új helyi adó bevezetése mindenképpen szükséges, de a lakosságot nem terhelik vele. Az általa kezdeményezett építményadó mértéke és kivetésének módja nincs kőbe vésve. A koncepció elfogadásáig, áprilisig is folyik a finomhangolása, az idei 750 forintos négyzetméterenkénti tétel felülvizsgálása, és végső soron az adó sávossá tételének kidolgozása. Ehhez várják a vállalkozók véleményét, ötleteit.