2015.01.08. 13:20
Mire fordítják a plusz pénzt a kórházak?
Zala megye négy kórháza összesen 276 millió forint plusz pénzt használhat fel abból a mintegy 10,4 milliárdból, amit az egészségügyi kassza 2014. évi maradványából osztottak fel az ország 104 egészségügyi intézménye között.
A Zala Megyei Kórház 178 millió forintot kapott, amiből 30 milliót a várólisták csökkentésére fordítanak. A fennmaradó 140 millióval az elmaradt szállítói számlák összegét csökkentik.
– Az összeg kórházankénti meghatározásánál az volt az alapelv, hogy az adott intézmény augusztusig mennyi plusz gyógyító ellátást nyújtott a finanszírozott kereten túl – kezd a részletekbe dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója. – Természetesen minden forintnak örülünk, de ez a 140 millió nálunk egyelőre arra elegendő, hogy az éves költségvetésünk hiánya 10 százalékra csökkenjen. A lejárt szállítói tartozásunk pillanatnyilag 1,5 milliárd forint, ezt csökkenthetjük most 140 millióval. De ezután is fennmarad mintegy 1,35 milliárd, ami egy havi teljesítményünk finanszírozásának felel meg.
– Ezt a hiányt görgetjük folyamatosan magunk előtt. Az elmaradás gyakorlatilag abból adódik, hogy több gyógyító szolgáltatást nyújtunk, mint amennyire finanszírozást kapunk – folytatja dr. Csidei Irén.
A Zala Megyei Kórházban javában zajlik az új szívcentrum építése, s a munkálatok miatt átmenetileg lecsökkent a műtői kapacitás. A tervek szerint azonban január 20-tól újraindul a központi műtő, s nem lesz akadálya a várólistát csökkentő beavatkozások elvégzésének. Fotó: Pezzetta Umberto
Mint elmondja, a kórházak anyagi helyzetének végleges rendezését a konszolidáció, tehát a tartozásállomány lenullázása jelentené, amire mutatkoznak is jelek.
– Ezt követően a menedzsment felelőssége lenne, hogy a tartozás ne termelődjék újra, de erre nézve még nem ismerünk részleteket.
A várólisták csökkentésére immár harmadik alkalommal kapnak plusz állami pénzt a honi kórházak. A Zalaegerszegre érkező 30 millió forint arra elegendő, hogy a tervezettnél 50-55-el több beteget tudnak megoperálni az elkövetkező hónapok során.
– Azokon a területeken lépünk előre, ahol a leghosszabb a várólista – folytatja a főigazgató. – Pillanatnyilag a térdprotézisre 1,5-2 év a várakozás, csípőprotézisre pedig 8 hónap-1 év. Így elsősorban a térdműtétek várakozási idejét csökkentjük a fedezetből, de plusz csípőprotézis beültetések is zajlanak majd. Havonta átlagban 30 műtétet végzünk el e két nagy ortopédiai beavatkozásból, ehhez jön hozzá pluszban az említett 50-55 operáció, három-négy hónapra elosztva.
A műtéti szám növelésekor nagyon sok szempontot figyelembe kell venniük. A rendelkezésre álló ágyszám (18), a műtői személyzet, a nővérlétszám egyaránt fontos tényező, hiszen a frissen operált betegeket csak lábadozásra alkalmas állapotban bocsájthatják haza. Mindemellett sok költséggel és szervezéssel járó feladatot jelent a betegekkel való egyeztetés, a várólisták aktualizálása is.
Mint arról lapunk is beszámolt, a kórházban zajló építkezés miatt átmenetileg lecsökkent a műtői kapacitás. Tudakoljuk, ez nem okoz-e majd fennakadást.
– Remélhetőleg nem. A tervek szerint január 20-tól újraindul a központi műtő, a legfrissebb információink szerint az építők tartani tudják ezt a határidőt. Mi mindenesetre a betegeket ennek szellemében jegyeztük elő.
Hegyiné Csiszár Ildikó gyógytornász foglalkozik Németh Lajossal a Zala Megyei Kórház ortopédiai osztályán. A frissen operált betegeket csak lábadozásra alkalmas állapotban bocsájthatják haza. Fotó: Pezzetta Umberto
A Keszthelyi Városi Kórház 20,7 millió forintot kapott a kasszasöprés jóvoltából. Mint dr. Kvarda Attila főigazgató elmondta, a pénzt a lejárt szállítói tartozások csökkentésére fordítják. Az intézmény éves költségvetése uniós források nélkül 1,8 milliárd, azokkal együtt pedig 2,2 milliárd forint, tartozásuk ennek 9-10 százalékára rúg. A keszthelyi kórház a várólisták csökkentése címén nem juthatott plusz forráshoz, hiszen az intézményben nem végeznek olyan nagy ortopédiai műtéteket, amelyek tekintetében a legnagyobb elmaradás mutatkozik országszerte.
Az ugyancsak dr. Kvarda Attila által vezetett hévízi Szent András Reumakórház azon kevés egészségügyi intézmény közé tartozik, amely nem küzd tartozással.
– Örömmel vettük, hogy ennek ellenére közel 9 millió forintot számunkra is kiutaltak – reagál dr. Kvarda Attila. – Az összeget a betegellátással kapcsolatos beszállítói számlákra fordítjuk, továbbá kifizetjük belőle az elmaradt jubileumi jutalmakat. Amikor ugyanis a kórház 2013. áprilisában nonprofit gazdasági társaságból költségvetési intézménnyé alakult át, a jogszabályi környezet ezt nem tette lehetővé. A most kapott plusz pénz azonban megteremti hozzá a fedezetet.
Nagykanizsán a Kanizsai Dorottya Kórházban nem voltak ennyire közlékenyek, dr. Brünner Szilveszter főigazgató csupán azt a tényt tudta megerősíteni, miszerint az intézmény több mint 68 millió forinthoz jutott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által közzétett idei kasszamaradványból.
– Azt egyelőre nem tudom megmondani, hogy mire fordítjuk ezt az összeget, miután a pénz felhasználására vonatkozó direktívát nem kaptam – mondta telefonos megkeresésünkre a főigazgató, aki arról sem nagyon akart beszélni, hogy a nagykanizsai kórház tekintetében van-e várólista, s ha igen, milyen típusú gyógyító beavatkozásokat kell pénzhiány miatt halasztani.
Dr. Brünner Szilveszter a kórház jövőjével kapcsolatban is bizonytalan volt, mint mondta: az idei tervekről sem tud sokat mondani, miután különböző szakmai koncepciók is napvilágot láttak, s még nem tudni, hogy melyik érvényesül majd.
