Dr. Naszvadi György államtitkár szerint a közmunka ma már értéket teremt

Összességében jobban élünk majd 2015-ben, mint tavaly. Ezeket is mondta dr. Naszvadi György államtitkár, aki a városnapi ünnepség alkalmából járt Lentiben.

– Ön tagja az Államreform Bizottságnak. Mi a feladata és célja ennek?

Dr. Naszvadi György: Ezermilliárd forinttal csökkent a teher. Fotó: Kósa Róbert

– A bizottságot a kormány majd három hónappal ezelőtt alakította meg, azzal a szándékkal, hogy az előttünk álló nagy változásokat a szakemberek és a politikusok együttesen tekintsék át. A bizottság tizenöt tagja közt vannak pénzügyi szakemberek, politikusok és öt miniszter is, akik előkészítik a kabinetre váró döntéseket. Ilyenek például a nagy rendszerek, a kormányhivatalok, az egészségügy, az oktatás problémái. Ez nehéz dolog. A történelemben már sok ilyen bizottság működött, mindig elértek bizonyos eredményeket, de még rengeteg tennivaló van. Az előző választási ciklus elején a kormány részéről több olyan elhatározás született, amit 20-25 éves késedelemmel kezdtünk el, például az önkormányzati rendszer átalakítását. 2010 és 2014 között sok előrelépés történt, de a befejezéshez még sok van hátra. Minden változtatás pénz kérdése is, illetve vannak érdekcsoportok, melyeket rosszul, másokat jól érintenek ezek. A bürokráciát csökkenteni, látszólag könnyű, de a gyakorlatban nem az. Kérdés, hogy a politika mit tud keresztülvinni.

– Kedvezőek voltak tavaly év végén a pénzforgalmi adatok. Hogyan alakul a 2015-ös költségvetés?

– 2010-ben pocsék állapotban vettük át a költségvetést, olyan rosszal még nem találkoztam pályafutásom alatt, de 2013-ra sikerült nagyjából helyre állítani és ezt az állapotot fenntartani. A 2014-es költségvetés hiánya az ominózus 3 százalék alatt van, ez idén is tartható lesz. A gazdasági növekedés elég tekintélyes mértékű, az unió más országaihoz mérten is, ebből a költségvetés is profitál. A fő prioritások terén nincs nagy változás. 2015 az uniós pénzek elköltése szempontjából köztes év lesz. A 2007-13-as uniós költségvetési összegek kifutnak, a 2014-20-as programok viszont inkább csak 2016-ban indulnak majd. Lényeges, hogy az uniós pénzek elköltésének 60 százaléka a vállalkozások élénkítésére megy. A foglalkoztatás is lényeges, hiszen minél több a munkavállaló, annál kevesebb a teher a költségvetésen. A foglalkoztatás az adóbevételek növekedésével jár, miközben a kiadások (főleg a szociálisak) csökkennek. Itt hosszú évek óta most értük el a legjobb eredményeket, igen jók a mutatók még akkor is, ha benne van a közfoglalkoztatás, ami ma már értékteremtő. A program elért egy szintet, aminek már a megtartása is komoly teljesítmény, de azért tovább nő a támogatás. Szerencsére a valódi foglalkoztatás is felszívja a munkaerőt, a közfoglalkoztatottak állományában ezért is tapasztalható cserélődés.

– A devizahitelesek ügye is folytatódik idén. Mire számíthatnak?

– A döntések megszületettek, amit elhatároztak tartható lesz. A bankok elszámolnak és értesítik az ügyfeleket, ki mennyit kap vissza. Ez nagyszabású dolog, lesznek még elégedetlenek, de lekerül a teher. Összességében több mint ezermilliárd forinttal csökken a hiteladósok terhe.

– Az üzletek vasárnapi zárva tartása is ellenérzéseket vált ki. Járhat leépítéssel ez a döntés?

– Előfordulhat, de várhatóan nem lesz jellemző, sajnálatos lenne mindenkire nézve. Ugyanakkor lényeges az életforma kérdése. Ha nem adjuk meg a vasárnapnak, hogy azon a napon nincs munka, akkor az baj. Sajnos évtizedekig állt ez az állapot, mindent lehetett, sokan ehhez hozzászoktak, ezért a megváltoztatása gondokat okozhat.

– Milyen évre számíthatunk idén? Jobban élünk-e, mint 2014-ben?

– Ha úgy nézzük, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővül, a devizahitelesek helyzete rendeződik, akkor azt kell mondjam, a lakosság összességében jobban él majd ebben az évben.