Ha „kirepültek” a gyerekek és hiányzik a zsivajuk, így lehet újra átélni

A tíz és félhónapos kislány gyönyörű mosollyal viszonozta a nagy sétáért kijáró dicséretet. Közben Krisztina tűnik fel a színen, a négy és fél éves fekete szemű szépség igyekszik szemügyre venni a vendéget, azaz engem. Nagycsaládba csöppentem, amikor az ötvenes éveikben járó Gubics János és Tóth Ildikó keszthelyi otthonába betoppantam, a házaspár öt gyermeket nevel – most.

– Négy évi házasság után, 1986-ban született a lányunk, Ildikó s bár szerettük volna a folytatást, nem sikerült – lépünk a kezdetekhez a háromszobás lakás ebédlőasztalánál. – Mindenképpen több gyereket akartunk, a kislányunk is testvérre vágyott, ezért döntöttünk az örökbefogadás mellett, így érkezett Vivien 1997-ben. Újszülöttként ötnapos korában, rá három évre Klaudia. Ő négynapos volt, mindkettő nyílt örökbefogadással került hozzánk. Teltek az évek, Ildikó már felnőtt, a lányok cseperedtek, nekünk meg egyre jobban hiányoztak a babák, a kisebb gyerekek – mesélik.

A család: Vivien Leilával, János Krisztinával, Ildikó Leventével az ölében és mellettük Klaudia. Fotó: Arany Gábor

Minden rosszban van valami jó, tartja a mondás, a lökést a felszolgálóként dolgozó Gubics házaspárnak az adta, hogy Ildikót a 24 évi nehéz felszolgálói munka 2005-ben gerincműtétre kényszerítette. Utána már hiába próbálkozott, nem tudott elhelyezkedni, ám 2007-ben meglátták a felhívást, hogy nevelőszülőket keresnek.

– Fiatal voltam, még nem akartam leírni magamat, a gyerekeket meg nagyon szeretjük, gondoltuk, belevágunk – idézte fel Ildikó.

Elvégezte a nevelőszülői tanfolyamot, sőt azóta már túljutott az ötszázórás OKJ-s kurzuson is. Anna érkezett hozzájuk elsőként, 2007 nyarán. A hároméves kislány hamar örökbe adhatóvá vált, ezért egy év elteltével elbúcsúzott Gubicséktól.

– Ez a legnehezebb, az elválás, mert nem lehet ideiglenesen szeretni őket, hiszen olyanok számunkra, mint a sajátunk. De el kell fogadni, mert ez a rendje a dolgoknak, ahogyan azt is el kell fogadni, hogy ők mások gyermekei, más környezetből érkeznek, és általában a kisebbséghez tartoznak. A mai előítéletes légkörben ez nem könnyű. Szerencsére mi sosem éreztünk a környezetünkben rosszallást, inkább elismerést, tiszteletet azért, amire vállalkoztunk – mesélik.

Azt is elmondják, eddig a vér szerinti szülőktől csak köszönetet kaptak, és előkerül az egyik édesapa szívhez szóló levele mindazért, amit kislányáért tettek Gubicsék, akikre nemcsak gyerekmosolyos mindennapok várnak. „Munkájuk", de inkább hivatásuk része a kapcsolattartás is a vér szerint szülőkkel, erre készülni kell nekik és a gyerekeknek is, akikkel néha ezt nem könnyű elfogadtatni, magyarázzák. Közben Levente is felébred, míg a tíz és fél hónapos legény Vivien karjaiban üríti ki cumisüvegét, a szobából felbukkanó Krisztinától megtudom, az oviban a Mazsola csoportba jár. Azt pedig már nevelőszülei árulják el a fekete hajú kislányról, hogy számára eddig nem okozott gondot a „megkettőzött család". Legalábbis erről árulkodik, hogy az egyik kapcsolattartás alkalmával – ezekre egyébként havonta egyszer és mindig az egerszegi gyerekotthonban kerül sor – megfogta Gubics János kezét és biztatta: apukám, beszélgess a másik apukámmal, idézik fel.

Anna után a tíz és fél hónapos Noémi érkezett 2008-ban és 2,5 fél évesen kerül haza, folytatják a sort. Őt követte az alig egyéves Laura 2011-ben és a kicsit fiatalabb Krisztina, aki most is Gubicsékkal él, míg Laura háromévesen került el tőlük. Bő fél éve érkezett hozzájuk Levente, majd Leila, jutunk el ezzel a sor végére és a jelen napokhoz..

– Fáradtak voltunk, de soha nem bántuk meg, hogy vállaltuk. Mindenkinek tudjuk ajánlani a nevelőszülőséget, mert amikor megnőnek a gyerekek, kirepülnek a fészekből, de még nincs unoka és hiányzik a gyerekzsivaj, akkor ezt így tudják átélni. Rengeteg szeretetet adnak, ha rájuk nézünk, látjuk, milyen jól érzik magukat, és amikor első szavaik között mondják: anya, apa, attól el lehet olvadni – néznek mosolyogva a gyerekekre.

Foglalkoztatási jogviszony

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony akár munkaviszony mellett is létesíthető. A nevelőszülő – függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket – alapdíjként 30.450 forintot kap. Ezen felül minden elhelyezett gyermek után kiegészítő díjként havi 20.300 (beteg vagy speciális ellátásra szoruló gyerek esetén 25.375) forint illeti meg. A gyermekek ellátására további pénzt biztosít az állam. A nevelésükre 34.200 forintot, az ellátmányukra 8.550 forintot havonta és gyermekenként. Ez az összeg 39.900, valamint 9.975 forint, ha a gyermek beteg, vagy speciális ellátásra szorul. Ezenkívül a nevelőszülőt illeti a gyermek utáni családi pótlék ami havi 14.800 forint. A nevelőszülő, ha nincs kiskorú gyermeke, öt gyereket gondozhat, ha van, akkor összesen hatot.