2014.10.29. 17:00
Nem akarnak több terhet
Nagykanizsa - Kedd este ismét nagy tömeg tüntetett a fővárosban az internetadó tervezett bevezetése ellen. A demonstrálók közt ott volt egy dél-zalai fiatalember is.
A budapesti demonstrációhoz egyébként az ország több városában is csatlakoztak. Nagykanizsán körülbelül ötvenen gyűltek össze az Erzsébet téren Tar Mihály kezdeményezésére.
A fővárosi demonstráción részt vett a dél-zalai Kósi Gábor is, aki nem mellesleg az egyik nagy mobilszolgáltató vállalat munkatársa, így van rálátása a témára. Véleményét meg is osztotta velünk, de mint mondta, csak magánemberként.
- A kollégáimmal nem értünk egyet az internetadó bevezetésével, mert az a mi munkahelyünket is veszélyezteti. Ezért döntöttünk úgy, hogy ott a helyünk a tüntetésen - bocsátotta előre. Ugyanis ma már a mobilszolgáltatók is a világháló segítségével nyújtják szolgáltatásaikat, tehát sokkal inkább vagyunk internetszolgáltatók, mint telefontársaságok.
- És mivel benne vagyok, tudom, hogy a csomagjainkat úgy áraztuk be, hogy nem keresünk sokat rajtuk - folytatta Kósi Gábor. - Amit pedig profitálunk, annak jelentős részét visszaforgatjuk a fejlesztésekbe, mert ha nem fejlesztünk, a világ elhúz mellettünk. Ez azt is jelenti, hogy így, vagy úgy, de végül a cégek mégis csak kénytelenek lesznek az ügyfelekre terhelni az internetadó kapcsán felmerülő költségeiket, annál is inkább, mert ezeket a vállalatokat már amúgy is sújtja a távközlési adó többi formája is. De tegyük fel, hogy valóban 70 milliárd volt tavaly a nyereségünk ám ez egyrészt már adózott nyereség, és azt gondolom, ha én már kifizetem az adót a jövedelmem után, ahhoz, hogy mennyi marad végül, senkinek semmi köze. Másrészt az a legfájóbb abban, amikor erre hivatkoznak, hogy voltak évek, amikor veszteséggel zártunk, mert minden pénzt visszaforgattunk, de az akkor persze, senkit nem érdekelt.
Kósi Gábor azt is leszögezte: azonban ez a demonstráció már nem csak a netadóról szólt, hanem annál sokkal többről. Arról, hogy az emberek már nem tudnak, nem akarnak több terhet viselni.
- Azért azt szeretném kérni az illetékesektől, magyarázzák már el, hogy az internet-, vagy távközlési adó, hívjuk bárhogy, hogyan illeszkedik a rezsicsökkentés politikájába? - tette fel a költői kérdést.
A tüntetők mobiltelefonjaikkal világítanak az internetadó bevezetése ellen meghirdetett demonstráción a belvárosi József nádor téren (MTI-fotó: Beliczay László)
A szakember hozzáfűzte még: az pedig meggyőződése, hogy a tüntetés nem politikai alapon szerveződött, hiszen azon egyszerű emberek, gyermekükkel érkező apukák, anyukák, fiatal egyetemisták vettek részt. De mondjuk azt, hogy mégis: akkor viszont adódik a kérdés, honnan szedtek ennyi elégedetlen embert? Becslése szerint ugyanis körülbelül negyvenezren voltak a demonstráción.
- Azt gondolom, az internetadó mindenkit egyformán sújt majd, magánszemélyeket és vállalatokat egyaránt - zárta mondandóját.
- Az internetadó nem érinti a magánszemélyeket, azt a Magyarországon működő 35 szolgáltatónak kell majd megfizetnie, - szögezte le elöljáróban Vigh László országgyűlési képviselő, hangsúlyozva: a díjat nem lehet átterhelni az előfizetőkre, mert aki ezt megteszi, annak, hasonlóan, mint a bankok esetében, súlyos, akár több száz milliós bírsággal kell szembenéznie.
Vigh László hozzátette: a fővárosban zajló tüntetéseken több ellenzéki párt prominens képviselői is jelen voltak, próbálva a kormány, a döntéshozók ellen hangolni a közvéleményt. Ugyanez volt az alkotmány, a média- és a földtörvény bevezetésekor. Hangsúlyozta: a netadó csak ürügy, a baloldal, immár harmadszor elszenvedett súlyos veresége miatt keletkezett feszültséget vezetik le ily módon.
A bevezetés okairól szólva elmondta: mivel az adatforgalom a telefonról egyre inkább az internetre tevődik át, csökkennek a telekommunikációs adóból származó bevételek, az iskolákat, óvodákat, kórházakat és egyéb intézményeket azonban ugyanúgy fenn kell tartani. A cél a közös teherviselés, amiből a távközlési cégeknek is ki kell venniük a részüket.
Az internetadóból egyébként az előzetes becslések szerint 20-30 milliárd forint közötti bevételre számít a kormány, amit a széles sávú internet kiterjesztésére forgat vissza. Így nagyobb lesz a hozzáférés, ami tovább növelheti az előfizetők számát.