Drogpolitika: a cél a drogmentes Magyarország 2020-ra

Kábítószerügyi szakmai napot tartott szerdán az önkormányzat és a Zalaegerszegi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A Drogambulancián kezdődött fórumot Balaicz Zoltán alpolgármester nyitotta meg, majd Kiss Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériumának drogpolitikáért is felelős helyettes államtitkára tartott előadást a tavaly elfogadott drogstratégiáról.

Az alapelveket érintve világossá tette, hogy a kormányzat elutasítja a drogliberalizációt, s leszögezte, hogy a kábítószer elleni küzdelem legfontosabb terepének a közösségeket, elsősorban a családot tekintik. A fiatalok rémisztgetése a droghasználat káros hatásaival nem segít, sem pedig a szankcióval fenyegetés, jelezte. (

Ehelyett azt kell tolmácsolni a fiataloknak, hogy találjanak értelmet az életüknek. Másfajta, „pozitív” szenvedélyeket kell kínálni nekik, legyen az sport, zene vagy néptánc, sorolta, hozzátéve, hogy országos kampányt indítanak ennek jegyében.

Kiss Norbert helyettes államtitkár a fórumon az új drogstratégia alapelveiről tartott előadást (Fotó: Katona Tibor)

Burszki Mónika, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Nemzeti Drogmegelőzési Irodájának megbízott főosztályvezetője az új drogstratégiát a korábbiakkal összevetve hangsúlyozta: a fő cél az egészség és a józanság, míg korábban a betegség kezelése volt, az új szemlélet pedig felépülés-központú. Fontos az ártalomcsökkentés is (például a tűcsere), de a stratégia azt hangsúlyozza, hogy nincs reménytelen eset, hangzott el. A droghasználat visszaszorításában a közösség szerepét erősítik az intézményekkel szemben, jövőképként pedig megfogalmazták: Magyarország 2020-ra legyen kábítószermentes. Ez a cél irreálisnak tűnhet - ezt maga a stratégia is elismeri. Kiss Norbert ugyanakkor úgy fogalmazott: ha jól dolgoznak, 2020-ra visszaszorulhat a kábítószer fogyasztás.

)

A hallgatóság köréből felszólalt szakemberek (dunántúli városok kábítószerügyi koordinációs bizottságainak tagjai) úgy vélték, az elhangzottaknak ellentmond számos kormányzati intézkedés. Például az iskolákban az ifjúságvédelmi felelősök munkakörének megszüntetése. Kérték, hogy állítsák vissza ezeket a munkaköröket, illetve tegyék lehetővé, hogy szociális munkások dolgozhassanak az iskolákban. Felvetődött, hogy bár előírás az iskolapszichológusok alkalmazása, szakemberek és anyagiak hiányában az idei tanév nélkülük telik el. A drogfüggőséget meg lehetne előzni, ha a mentális problémákkal küzdő tanulók időben gyermek- és ifjúsági pszichiátriai ellátást kapnának, de ez a terület is szakemberhiánnyal küzd, említette az egyik felszólaló. A helyettes államtitkár közölte: mindezt ő is tapasztalja, s „addig ütik a vasat, míg megfelelő megoldást nem találnak”.

A kormányzat gyakran kap olyan kritikát, hogy kivonta a pénzt a kábítószer-probléma kezeléséből. Kiss Norbert szerint akik így látják, kihagyják számításaikból a területre fordított uniós forrásokat. Közölte: a magyar költségvetési forrás kiugróan nem lesz több, de az európai igen.

A szakmai nap délután a ZTV-ben folytatódott, ahol dr. Farkas Tibor rendőr alezredes, zalaegerszegi rendőrkapitány beszélt a városi droghelyzetről, majd dr. Nagy Tamás, a Zala Megyei Kórház sürgősségi osztályának osztályvezető főorvosa a náluk megjelenő problémákról, Csesztregi Tamás igazságügyi szakértő pedig a designer drogok terjedéséről és a feketepiaci tendenciákról.

A JÉGHEGY CSÚCSA

Dr. Nagy Tamás, a megyei kórház sürgősségi osztályának osztályvezető főorvosa elmondta: tavaly hét kábítószeres esettel találkoztak, de ez csak a jéghegy csúcsa. A 18 éven aluliak nem hozzájuk kerülnek, és sokan nem hívnak mentőt, félve a lebukástól. Alkoholmérgezést több mint 500 esetben kezeltek, 15 százalékban fiatalkorú volt a páciens. Ha beleszámolják a gyermekosztályra kerülőket is, 25-30 százalékos lehet az arány. A 25 év éven felüli alkoholbetegek zöme visszatérő, ugyanabból a 15-20 fős körből kerül ki.