Törvénykezés sok hibával

Ezt a megállapítást dr. Tilk Péter, a pécsi egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője tette. A legutóbbi Deák Ferenc jogásznap előtt fejtette ki véleményét érdeklődésünkre.

- Rengeteg a törvény és a gyors jogalkotás nem teszi lehetővé az egyeztetést, az átgondolt munkát fogalmazott. Például legutóbb az önkormányzatok költségvetését érintő módosítással találkoztam. A települések pénzügyi tervét a központi költségvetés elfogadását követő 45 napon belül kell megalkotni. Mivel a központi költségvetési törvényt hatályba léptették decemberben, emiatt 10-12 nappal hamarabb kell az önkormányzatoknak ezt a munkát elvégezni. Erre nem gondolt a jogalkotó, pedig nem mindegy, hány nap áll rendelkezésre például egy megyei jogú város pénzügyi tervének megalkotására. Ez sajnos nem egyedi eset, hanem az a jellemző, hogy a jogalkotás folyamatában nem vesznek számba minden következményt - mondta.

A hibák kiküszöbölésében, a korrekciók terén lehet szerepe az Alkotmánybíróságnak, tette hozzá dr. Tilk Péter, aki úgy látja, a taláros testületet érintő változtatások után is meg tudja őrizni függetlenségét, ám sokkal nehezebb megközelíteni, mert az Alkotmánybíróság elérése az átlagpolgárok számára jelentősen megnehezült.

- Korábban bárki indítványozhatott, ma már komoly feltételeket támasztanak, erős szűrőt iktattak be. Szerintem ez hátrányos változás, jobb lett volna hagyni a régi rendet, mert most sem kevesebb a vizsgálandó ügy, csak nem jut el hozzájuk. A törvény kimondja: csak alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdéssel foglalkozik az Alkotmánybíróság, ám hogy mi az, azt az Alkotmánybíróság maga dönti el. Ezzel szemben mindenkinek a saját sérelme a legfontosabb, tehát ez nem kedvez a polgároknak. Aztán: a törvény úgy fogalmaz, hogy az Alkotmánybíróság ésszerű időn belül hoz döntést. Ilyet olvasni nagyon furcsa, mert azt viszont nem határozták meg, mi az ésszerű idő? Tíz nap vagy hat év, ez egyáltalán nem mindegy - mondta.

Dr. Tilk Péter: –Korábban bárki indítványozhatott, ma már komoly feltételeket támasztanak, erős szűrőt iktattak be (Fotó: A szerző)

Tilk Péter úgy látja, az Alkotmánybíróság megváltoztatása létszámában és összetételében nem befolyásolja a testület működését.

- Az eredeti elképzelés szerint is 15 tagú lett volna az Alkotmánybíróság, ebből lett aztán 11 fő, most tehát visszatértek az első elképzeléshez. Ez alapvetően nem befolyásolja a működését. A hatáskörük korlátozása viszont egyértelműen negatívan érinti. Például pénzügyi tárgyú törvényeket nem vizsgálhatnak, illetve csak alapjoggal összefüggésben. Tehát csak akor, ha emberi méltósággal, gondolat-, lelkiismereti-, vallásszabsággal kerül kapcsolatba a pénzügyi törvény. Ilyen szinte sosem fordul jellemezte az átalakítás eredményét

Tilk Péter elmondta véleményét az alkotmánybírák mandátumával kapcsolatban is. Mint ismeretes, az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő törvénycsomag részeként elfogadott változtatás az Alkotmánybíróság már hivatalban lévő tagjaira is vonatkozik. Az új szabályozás mindössze azt köti ki, hogy 70 éven felüli jogász nem választható az Ab tagjává. Az addig érvényes szabályok szerint az Ab tagjainak megbízatási ideje tizenkét év, de ha betöltötték a 70 éves kort, megszűnik mandátumuk. Ez most megszűnt, ami sokakban keltett furcsa érzést, hiszen nemrég a bírói kar 65 évnél idősebb tagjait sietve, minden átmenet nélkül akarták nyugdíjba küldeni.

- Sokszor volt olyan ötlet korábban, hogy addig tartson a megbízatás, amíg nem választják meg az utódját. Úgy gondolom, ez egyéntől függ. Ha saját fejében rendet tud tenni, és úgy érzi, feladatát el tudja korrektül, függetlenül akkor nem probléma a korhatár megemelése. Az Alkotmánybíróság csak nevében bíróság, nem hasonlítható a többi bírósághoz, nem polgári vagy büntetőügyekben dönt, hanem jogot joggal vet össze - fejtette ki.

Megkérdeztük: szerinte kell-e egyáltalán alkotmánybíróság, hiszen sok országban nincs is. Létrehozásakor, a rendszerváltás idején többek nézete szerint csak a jogállamiság kiépítésének szakaszában van rá szükség, ezt követően pedig funkcióját átveheti a bírósági szervezet.

- Alkotmánybíróságra normális országban szükség van, mert fontos garanciális intézmény, amelyik nem enged bizonyos határokat átlépni. A jogalkotás ugyanis elsősorban politikai tevékenység, nem szakmai munka és ebben kell a fék, akár az autóban - szögezte le.