Tipikus hibák az adóbevallásokban

– Beadhatok-e egyszerűsített adóbevallást, ha tavaly ingatlant is értékesítettem? – tette fel a kérdést egy hölgy, amire igen volt a válasz. Egyúttal felhívták a figyelmét az egyszerűsített bevallásról szóló nyilatkozat február 17-i határidejére, majd kiderült, hogy az említett ingatlant ugyanannyiért adták el, mint amekkora értéken hozzájutott. Így az adószakértők válasza kiegészült: mivel nem származott jövedelem az értékesítésből, nem kell utána adót fizetni, sőt a bevallásban sem kell szerepeltetni ezt a tételt.

A baktüttősi Sipos Róbert a nyugdíj előtakarékossági számlája (NYESZ) kapcsán érdeklődött, kell-e utána adót fizetni. Kérdésekre elmondta, nem vett még igénybe a számlájáról nyugdíj jellegű kifizetést. Megnyugtatták, hogy ebben az esetben semmi teendő nincs, nincs mit bevallani.

– Nyugdíjasként őstermelői igazolvánnyal növénytermesztéssel foglalkozom, és a bruttó árbevételem 550 ezer forint volt tavaly. Az iránt érdeklődöm, hogy ez adóköteles-e, és hogyan kell elkészítenem a bevallást – érdeklődött egy férfi. Miután a viszont kérdésre elmondta, hogy a nyugdíján és az említett 550 ezer forinton kívül nem volt más jövedelme, megnyugtató választ kapott, bevallást sem kell tennie, mert az őstermelők 600 ezer forint alatt adómentesek.

Néha gyász is vegyül az adóhivatali tájékoztatásba, mint a tavaly óta özvegy Körmendi Lajosné kérdése nyomán is. – Tavaly szeptemberben elhunyt a férjem, de a munkája után még honoráriumot kapott. Hogyan kell az elhunyt adózását rendezni? – kérdezte az özvegy.

Ilyen esetben ki kell tölteni egy elhalálozás-bejelentő lapot, amivel együtt az ügyfélszolgálatra be kell vinni az elhunyt adókártyáját, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a létező jövedelemigazolásokat, valamint a jogerős hagyatéki végzés másolatát is csatolni kell, és a hivatal ezek birtokában soron kívüli megállapítja az adót.

Hasonló ügyben kért felvilágosítást egy anya, akinek a fia halt meg tavaly év végén, és az adócsomagja idén megérkezett a családhoz. A hagyatéki tárgyalás után lehet bármit tenni, s majd az előbbi esethez hasonló iratokkal együtt felkeresni az adóhatóságot.

– Azt hallottam, hogy a cukrosok visszaigényelhetnek a személyi jövedelemadóból, igaz-e ez, és hogyan lehet megtenni – kérdezte a zalalövői Varga Sándor. Mint a válaszban elhangzott, ez részben igaz. A 335/2009-es kormányrendelet sorolja fel azokat a betegségeket, amelyek a személyi jövedelemadóban kedvezményre jogosító fogyatékosságnak minősülnek. A cukorbetegség bizonyos kategóriája is szerepel e körben, s ennek igazolásához szakorvoshoz kell fordulni, az igazolás birtokában lehet a kedvezményt érvényesíteni a bevallásban.

Mátai Dezsőné egy ismerőse számára kért információt, ugyancsak a cukorbetegséggel, mint adócsökkentő fogyatékossággal kapcsolatban.

– Ismerősömnek, aki 2006-tól igazoltan cukorbeteg, 2013-ban jutott tudomására, hogy ez kedvezményre jogosító fogyatékosság. Visszamenőleg lehet-e érvényesíteni a kedvezményt? A válasz szerint lehet, de az elévülési határidőn, öt éven belüli időtartamra kérhető.

Többen is érdeklődtek ingatlan értékesítéssel kapcsolatban. Egy férfi elmondta például, hogy a tíz éven belül örökölt termőföldjét eladja. Tavaly azonban a föld értékének harmadát fizette ki számára a vevő, előlegként. Az adószakértők válasza szerint ebben az esetben 2013-ra még nincs adóbevallási kötelezettsége, az majd csak akkor keletkezik, ha az érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Addig nem kell tenni semmit. A földhivatalhoz beadott értékesítés után kell adózni. Az örökölt földről szóló hagyatéki leltárban szereplő forgalmi érték és az értékesítés összege különbözetének a 16 százaléka lesz az adó.

Simonfi László zalaegerszegi olvasónkat nyugdíjasként munkaviszonyban foglalkoztatják, az iránt érdeklődött, hogy tehet-e nyilatkozatot egyszerűsített adóbevallásról? Természetesen igen, ehhez a 1353NY nyomtatványon lehet nyilatkozni, amit február 17-ig kell eljuttatni az adóhivatalba.

– Ötven éves jubileumi jutalmat kaptam, 30 ezer forintot. Milyen formában kell ezt bevallani? – kérdezte a NAV munkatársaitól Tóth Ferencné nyugdíjas pedagógus. Kiegészítésként elmondta, az összegből az adóelőleg és a járulékok levonása után 21 ezer forintot kapott, erről kapott igazolást az önkormányzattól. Sajnos az aranydiploma után kapott jutalom összege is bevallásköteles, amit egy hagyományos adóbevallásban az egyéb jövedelmek között kell feltüntetni.

Egy fityeházi férfi egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka keretében dolgozott. Hogyan kell ezt bevallani? – érdeklődött. A NAV munkatársai több kérdés után arról tájékoztatták, tisztázni kell, hány napot dolgozott így, és mekkora összeget igazoltak számára. Ugyanis a keresetének van mentesített része, amit nem kell a bevallásba beállítani. Az átlagosan napi 4510 forintig terjedő összeg a mentesített rész, azt nem kell szerepeltetni az szja bevallásban. Ha annál többet kapott, akkor a mentesített rész feletti összeget kell feltüntetni. A törvény szerint heti 5 napot, havonta 15 napot, és egy évben 90 napot lehet ebben a foglalkoztatási formában dolgozni ugyanannál a foglalkoztatónál.

– Júliustól dolgozott a férjem a jelenlegi munkahelyén, és a munkáltatója év közben a bérfizetésnél nem vette figyelembe a három gyermekünk utáni családi kedvezményt. Hogyan juthatunk hozzá? – tudakolta egy asszony.

Megnyugtatták, ettől nem veszik el az elmaradt kedvezmény, most utólag kell szerepeltetni a férje személyi jövedelemadó bevallásában. Kiegészítésként arról is felvilágosították a hölgyet, hogy havonta gyermekenként 206.250 forint családi kedvezményt lehet figyelembe venni, és ezzel az adóalapját csökkenteni. De kiderült, a férjet minimálbérért foglalkoztatták, így a kedvezménynek csak kis részét, a minimálbér után figyelembe vehetőt tudják érvényesíteni.

Az életbiztosítás is előkerült a telefonon érdeklődők kérdései között. Egy férfi a 10 éves futamidejű életbiztosítását a határidő lejárta előtt vette ki tavaly. Annak adóvonzata iránt érdeklődve megtudta, nem kell semmit visszafizetnie. 2009-ig létezett az életbiztosításokhoz érvényesíthető adókedvezmény. Miután az megszűnt, nem vett igénybe adókedvezményt, így visszafizetési kötelezettsége sincs.

– Úgy tudom, aki a kisvállalkozók tételes adója szerint volt bejelentkezve tavaly, annak nyilatkozatot kell benyújtani, és a bevételt feltüntetni. Azt nem tudom, hogy az időközben kapott táppénzt hová kell beírni? A kata nyomtatványon sehová, hanem külön, a személyi jövedelemadó bevallásban kell feltüntetni, mivel a táppénz összevonás alá eső jövedelem, ezért az 1353-as jelű nyomtatványban kell szerepeltetni.

Vas István felesége adóbevallásával kapcsolatban érdeklődött, aki korábban szobakiadással foglalkozott, de 2012-ben ezt megszüntette. Tavaly csak ápolási díj képezte az összes jövedelmét, amit leányuk ápolásáért kapott. Megnyugtató választ kapott, mivel az ápolási díj adómentes, és azon kívül más jövedelme nem volt, semmi teendője nincs, nyilatkoznia sem kell semmiről.

– Adóbevallással kapcsolatban szeretném tudni, hogy a 16 éve külföldön élő és dolgozó, de Magyarországi állandó lakcímmel rendelkező magánszemélynek, akinek bérbeadás után van szja-bevallási kötelezettsége, kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni? – tudakolta írásban beküldött kérdésében a magát Somogyinéként megnevező olvasónk. A bérbeadás utáni jövedelem egyébként meghaladja az egymillió forintot

Az adóhivatali válasz szerint abban az esetben, ha a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egymillió forintot, a bérbeadó magánszemélynek egészségügyi hozzájárulást (eho-t) kell fizetnie. Ugyanakkor, az érintett személynek nem kell megfizetni az egészségügyi hozzájárulást, ha valamely EGT tagállamban biztosított, és rendelkezik a külföldi biztosító által kiállított A1/E104 jelű igazolással.

Amennyiben igazolással nem rendelkezik, vagy nem EGT tagállamban dolgozik, és a bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot, kötelezett a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére.

Németh Ferencné, mint kérdésében jelezte, egy örökség adóvonzatára volt kíváncsi.

– Kell-e nyugdíjas édesanyámnak adóbevallást készítenie édesapám után örökölt értékpapírról? A szüleim 1962 óta házasok voltak. Van-e esetleg valamilyen értékhatára, hogyha igen, mennyi?

A magánszemély által örökség címén megszerzett vagyoni érték adómentesnek minősül, ezért, ha édesanyjának más, bevallási kötelezettség alá tartozó jövedelme nem volt, nem kell bevallást készítenie – kapott olvasónk választ a hivatal munkatársaitól.

Olvasóink közül sokan írásban küldték be kérdéseiket, melyek a válaszokkal együtt itt következik.

– Tisztelt szakértő! Két kérdésem van. Nyugdíj előtakarékossági számlámra egy összeget befizettem, aminek a 20 százalékát visszaigényelhetem. Ha készítek adóbevallást megkapom-e a visszaigényelhető összeget? Póthagyatékon megörököltem egy kisebb erdőt, amit eladtam magasabb összegért mint amennyi a hagyatéki jegyzőkönyvben áll. Kell-e róla adóbevallást készíteni? Ha kell,  az adásvételi szerződés elég-e hozzá. 2012-óta nyugdíjas vagyok. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Zsován Lajosné.

– 1) Abban az esetben, ha Önnek az összevonás alá eső jövedelme után van adókötelezettsége (1353-B. lap 38. sor), adóbevallásában a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 20 % százalékának, legfeljebb 100.000 forintnak (ha az Önre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1. előtt tölti be, 130.000 forintnak) az átutalásáról rendelkezhet. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezmények levonása után fennmaradó részét. A rendelkezést a számlavezető igazolása alapján tudja megtenni.

A rendelkezés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Ön által megjelölt összeget az állami adóhatóság a nyugdíj-előtakarékossági számláját vezető számlavezetőhöz utalja át, amely azt az Ön számláján jóváírja.

Az Ön részére akkor kerülhet közvetlenül kiutalásra a rendelkezett összeg, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlája nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már a nyilatkozattétel (rendelkezés) időpontjára, vagy a nyilatkozattétel után a számlavezető felé történő utalás időpontjáig megszűnt.

2) A kérdésében nem közölte az eredeti örökség megszerzésének időpontját, így az adózási szabályokról általánosságban tudjuk tájékoztatni, feltételezve, hogy az értékesítés 2013-ban történt.

Abban az esetben, ha az örökhagyó 1998-ban, vagy azt megelőzően hunyt el, az erdő értékesítése után nem keletkezik adókötelezettsége, azaz ezt az értékesítést a bevallásban sem kell szerepeltetnie.

Ugyanakkor, ha az örökhagyó 1999-ben vagy  később hunyt el, az alábbiakra kell figyelemmel lennie:

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet a bevételből kiindulva a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni.

A bevételből le tudja vonni az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett értéket, illetve, ha nem történt illeték-kiszabás, a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett összeget.

Költségként veheti figyelembe továbbá az ingatlan megszerzésével összefüggő egyéb költségeket, úgymint az Ön által megfizetett illetéket, a közjegyzői díj Önre jutó részét, illetve az Önt terhelő bejegyzési költséget.

Az örökhagyó halálának időpontjától függően az így kiszámított jövedelmét 2007-től évi 10 százalékkal csökkentheti. Például, ha az örökhagyó 2004-ben hunyt el, a fentiek alapján kiszámított összeget 40 százalékkal tudja csökkenteni, és az így keletkező adóalap után kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetni.

A bevalláshoz nem kell csatolni a szerződéseket, számlákat, stb., azokat meg kell őrizni.

Felhívjuk a figyelmét arra, ha az erdő (amely a személyi jövedelemadóban termőföldnek minősül) értékesítéséből származó jövedelem összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész adómentes, ha az értékesítés regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemély részére történik, aki azt legalább 5 évig egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosítja, vagy az értékesítés regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás alkalmazottja részére történik, és az alkalmazott a munkáltatójának a termőföldet legalább 10 évre bérbe adja azzal, hogy amennyiben ez a részarány-tulajdon megszüntetését is eredményezi, akkor a teljes jövedelem mentes az adó alól.

– Örömmel olvastam a kezdeményezést a Zalai Hírlapban, mely szerint adózási kérdésekben megpróbálnak segítséget nyújtani. 2009. júliusában meghalt édesapám, a testvéremmel együtt fele-fele arányban örököltünk egy ingatlant, mely értéke a hagyatéki leltárban 15 millió Ft-ban lett meghatározva (tehát a rám eső rész 7,5 millió Ft). 2013. áprilisában ez az ingatlan értékesítve lett 18 millió Ft-ért. Az lenne a kérdésem, hogy a 9 millió Ft (mivel a testvéremmel együtt örököltünk) rám nézve milyen összegű adó vonzattal jár, ill. van-e adócsökkentő tényező? Pl.: a lehetséges tényezők közül (a felsorolásban szereplő tételek már felezett összegek): közjegyzői díj: 37.910,- Ft, földhivatali bejezési költség: 24.000,- Ft, temetési költség (hagyatéki teherként közjegyzővel számlával igazolva) 126.325,- Ft. Tehát összesen: 188.235,- Ft. Segítő közreműködését előre is köszönöm! Fábián Istvánné

– Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet a bevételből kiindulva a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni.

Az Önre jutó bevételrészből (9 millió forint) le tudja vonni az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett értéket, illetve, ha nem történt illeték-kiszabás, a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett összeget. Költségként veheti figyelembe továbbá az ingatlan megszerzésével összefüggő egyéb költségeket, úgymint az Ön által megfizetett illetéket, a közjegyzői díj Önre jutó részét, illetve a az Önt terhelő bejegyzési költséget.

Abban az esetben, ha lakásnak nem minősülő egyéb ingatlant értékesített – figyelemmel arra, hogy a kérdésben szereplő információ szerint 2009-ben szerezte az ingatlant - az előzőek szerint kiszámított jövedelem után kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetni.

Ugyanakkor, ha a kérdéses ingatlan lakás, a fentiek szerint kiszámított összeg 30%-a minősül jövedelemnek( adóalapnak) és ezután kell 16% személyi jövedelemadót  fizetni.

– Azt szeretném kérdezni, hogy adószámos, ÁFA-s őstermelő 2013.05. hónaptól családi gazdálkodó lett, a család két tagjával bővült, és 2014.04.30-ig csak Területalapú támogatás volt a bevétele, az értékesítés árbevétele csak az őszi hónapokban volt, amikor már kibővült. A családtagok adóbevallását jól készítettem-e el, hogy év végén háromfelé osztottam el a bevételt, és a költségeket. Előző évekről veszteségelhatárolást nem számoltam el, csak értékcsökkenést, azok után a gépek után, amelyek már 2012-ben is megvoltak. Így jól készítettem el a bevallásukat? Köszönöm: Sándorné.

– A kérdése alapján a családi gazdaságot 2013. május hónapban alapították. A családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok a közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint állapítják meg a jövedelmüket.

Családi gazdaság esetén az adóév utolsó napján fennálló létszám figyelembevételével kell felosztaniuk a bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket.

Amennyiben a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatában, amelyek után korábban az őstermelői vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükben értékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás (a teljes leírásig) folytatható.

A családi gazdaság létrejöttétől az adóév végig a fentiek alapján kell meghatározni a jövedelmet.

Az a személy, aki korábban egyéni őstermelő volt, az ebből az időszakból származó bevételét, költségét egyénileg veszi figyelembe.

Amennyiben az említett szempontok szerint készítette el a személyi jövedelemadó bevallásokat, akkor helyesen járt el.

– Párom 2013-ban örökölt egy lakóingatlant, melyet aztán el is adott a hagyatékban becsült értéknél alacsonyabb áron. Kérdéseim: Kell-e adóbevallást beadnia? Kell-e jövedelemadót fizetne? Másik kérdésem nem az idei bevallásra vonatkozik: Több, mint 15 éve szereztünk egy ingatlant, amelyet az idei (2014) évben értékesítettünk.  Kell-e erről bevallást készítenünk a következő adóévben? Válaszát előre is köszönöm.

– a./ Abban az esetben, ha a 2013. évben örökölt ingatlan értékesítéséből származó bevétele kevesebb, mint az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, illetve, ha nem történt illeték-kiszabás, a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett összeg, úgy ezen bevételét az adóbevallásban nem kell feltüntetnie és természetesen adót sem kell fizetnie utána.

b./ A 2014-ben értékesített ingatlan esetén abban az esetben nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, amennyiben az ingatlant 1999-ben vagy azt megelőzően szerezte.

Lakás esetében a 2009-ben vagy korábban szerzett lakások 2014. évi értékesítése után nem keletkezik adókötelezettsége.

– Tisztelt Szerkesztő Úr! Élve az Önök által felajánlott lehetőséggel kérdezni szeretnék. 2012. decemberben menten öregségi nyugdíjba 40 év jogosultsági idővel, közalkalmazotti jogviszonyból. Nyugdíj mellett dolgoztam 2013. 06. 31.-ig. Munkabérem nem érte el a legkisebb munkabér tizennyolcszorosát. Visszaigényelhetem-e a 6 havi munkabér után levont adóelőleget, ha igen, melyik nyomtatványon? Segítségüket köszönöm: Horváth Istvánné.

– A nyugdíj adómentes jövedelem, ezért azt a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapításánál nem kell figyelembe venni.

A munkaviszonyból származó jövedelem utáni adózást nem befolyásolja az a tényt, hogy Ön öregségi nyugdíj mellett dolgozott. A munkabére után ebben az esetben is az általános szabályok szerint kell megállapítani az adókötelezettséget, azaz a munkabére után személyi jövedelemadót kell fizetnie, amelyet a munkáltató év közben adóelőlegként von le Öntől.

Mindezek alapján a nyugdíj melletti munkavégzés kapcsán levont adóelőleget év végén nem lehet visszaigényelni.

A kérdésében hivatkozott 18 hónapos szabálynak a nyugdíj folyósításának szüneteltetésénél van jelentősége, a nyugdíj melletti munkavégzés utáni személyi jövedelemadó kötelezettséget nem befolyásolja.

– Az adóbevallással kapcsolatban kérdezném, hogy ha a munkáltatómtól kértem az adóbevallás elkészítését és utána kaptam meg az igazolást, hogy máshonnét is volt adóköteles jövedelmem /erről megfeledkeztem/ mi a teendőm, ha ezt nem tudom visszavonni? Köszönettel: Horváth Tamásné

– Elsősorban a munkáltatójával kell felvenni a kapcsolatot, és amennyiben a munkáltatónál vissza tudja vonni a nyilatkozatát, 2014. május 20-ig Önnek kell elkészíteni a bevallását.

Ugyanakkor, ha a munkáltatónál nem tudja korrigálni a nyilatkozatát, akkor meg kell várnia a munkáltatói adómegállapítást, és azt utólag önellenőrzéssel tudja módosítani. Az önellenőrzést  a 1353 számú nyomtatványon tudja megtenni, amelyen meg kell jelölnie, hogy önellenőrzéssel érintett bevallás típusa 13M29 munkáltatói adó-megállapítás. Továbbiakban úgy kell kitöltenie a bevallást, ahogy eredetileg kellett volna, majd a 1353-16. lapon (önellenőrzési lap) kötelezettség-csökkenésként/növekedésként jelöli meg a korrekció különbözeteként mutatkozó összeget.

– Tisztelt Szakértők! Kérdéseim ingatlan eladásból származó jövedelem adózásával kapcsolatosak. Röviden leírom az előzményeket is . Édesanyám 2012-ben örökölt egy távoli gyermektelen rokon után. A bácsi 2011 decemberében hunyt el, miután lakásában rátaláltak a szomszédok. Közel 1 évbe telt mire felderítették a hatóságok a rokoni kapcsolatokat, így jutottak el édesanyámhoz mint lehetséges örököshöz. (A bácsi édesanyám anyjának az unokatestvére volt, a család egy másik távoli ága sosem találkoztak személyesen, nem tartották a kapcsolatot.) Hozzátartozók híján az illetékes hatóságok intézték a hagyatéki ügyeket, felértékelték a hagyatékot (kis komfort nélküli lakás, hétvégi telek, bankbetét) felkutatták édesanyámat, miután édesanyám elfogadta az örökséget, be kellett fizetni a meghatározott illetéket ami 406.000 Ft volt a fent említett 3 tétel után. Mivel szüleim mindketten rokkantnyugdíjasok, nagy megterhelést jelentett a távoli lakás rendben tartása, ügyintézése, ezért 2013 júniusában eladták a kis lakást, amely hatóságilag 2.900.000 Ft-ra volt értékelve, viszont kedvezőtlen tulajdonságai miatt csak 2.250.000 Ft-ért kelt el. A kapott vételár nagy részét szüleim saját lakásuk tetőszerkezetének felújítására költötték, amelyről hivatalos számlával rendelkeznek . Édesanyámnak a rokkantnyugdíján kívül más jövedelme nincsen (64.300 Ft/ hó). Kérdéseink a következőek lennének: Kell-e adóbevallást készíteni az eladásból származó jövedelem után? Ha kell készíteni adóbevallást, melyik jelű nyomtatványon kell benyújtani a bevallást ? Hogyan kell kiszámolni / határozzák meg a fizetendő adó összegét? Milyen hivatalos dokumentumokat, igazolásokat kell mellékelni a bevalláshoz? Ha a hétvégi telek  is eladásra kerül, akkor annak az ügyintézése adózás szempontjából ugyanúgy történik majd, mint a lakásé? Nagyon megköszönném és sokat jelentene a szüleimnek, ha tudnának információt, felvilágosítást adni a fenti kérdésekben, mert nem szeretnék, ha tudatlanságuk miatt később jelentős büntetést kapnának az esetleges mulasztásukért az adóhatóságtól. Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségüket és a lehetőséget, hogy kérdéseinket feltehettem!

– Az ingatlanértékesítés után akkor van adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettsége, ha az átruházásból származó bevétele meghaladja az elszámolható költségeit. Az Ön által megadott információ alapján 2.250.000,- Ft bevétellel szemben 2.900.000,- Ft a szerzési érték, így mivel a szerzési értéknél kevesebbért adta el, nem keletkezik adófizetési és adóbevallási kötelezettsége. Amennyiben a hétvégi telek is eladásra kerül, a jövedelmet hasonló módon kell meghatároznia. A bevétel az az összeg, amelyet az ingatlanért kap, a költség pedig az, amely után megfizette az illetéket, továbbá a megfizetett illeték is. Amennyiben a szerzési értéknél kevesebbért adja el, nem keletkezik sem jövedelme, sem bevallási kötelezettsége. Ugyanakkor, ha többért értékesíti, a különbözet után 16 % személyi jövedelemadót kell fizetni. A bevalláshoz nem kell semmilyen iratot csatolni, azokat az elévülési idő végéig (öt év) meg kell őrizni.

– Nyugdíjas vagyok, azonban 2013-as  évben adóköteles jövedelmem  is volt. Az adóbevallásban nem találtam olyan sort, amelyben a nyugdíjat is be kell vallani. Tudom, hogy a nyugdíj nem adóköteles, de mégis be kellett vallani, mert a jövedelem összevontan a nyugdíjjal, magasabb sávban adózott. Most az az oka, hogy nem találok erre rovatot, hogy egy kulcsos adónál nincs jelentősége az összevonásnak? Kérdésem: A nyugdíjat nem kell bevallani, csak a jövedelmet? Várom válaszát! Köszönettel: Nagy Istvánné.

– A nyugdíj adómentes jövedelem, ezért azt a személyi jövedelemadó bevallásban nem kell szerepeltetni. A személyi jövedelemadó bevallásába csak a 2013. évben szerzett, adóköteles jövedelmét kell feltüntetni. (Pl.: munkabérből származó jövedelem 1353-A. 1. sora)

– Kérdésem: 2012-ben nem vettem igénybe 7 hónapra a súlyos fogyatékosság kedvezményt, milyen nyomtatványon kell az önellenőrzést elvégeznem, és mennyi ennek az összege? Kell a külföldi munkavégzés után nálunk adózni? Előre is köszönöm válaszát. Üdv. Márta.

– A súlyos fogyatékosság után 2012-re járó személyi kedvezményt utólag, önellenőrzés keretében tudja érvényesíteni, melynek összege havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százaléka, azaz havi 4.650 forint. Az önellenőrzést a 1253. számú bevalláson kell beadnia. A nyomtatvány első oldalán ki kell választania az önellenőrzéssel érintett bevallás típusát, majd a bevallás helyes adataival kitöltve, teljes adattartalommal meg kell ismételnie a 2012. évi bevallását. Az önellenőrzéshez ne felejtse el csatolni a 1253-16. lapot (önellenőrzési lap), amelyen kötelezettség-csökkenésként tudja megjelölni az összeget előjel helyesen.