Védelmi gyakorlat az M70-es autóúton

Az M70-es autóúton olyan tömeges, halálos áldozattal és különböző fokú személyi sérülésekkel is járó, közlekedési balesetet szimuláltak, amelynek mentésében és elhárításában hivatásos szervek – földi és légimentők, tűzoltók, rendőrök, speciális műszaki alakulatok továbbá a közútkezelő egybehangolt tevékenysége vált szükségessé –, míg a kisváros belterületén, a Béci-patak mellett tartott árvízvédelmi beavatkozás során a Zala területi rendeltetésű mentőcsoport úgynevezett rendszerben tartó, míg a nagykanizsai Thury, valamint a helyi Mura járási önkéntes mentőszervezet rendszerbeállító gyakorlatára került sor. Mindkét helyszínen hazai és külföldi megfigyelők előtt zajlottak a beavatkozások, melyeket részben már a helyszíneken is értékeltek.

Az M70-es autóút Letenye és Murarátka közti szakaszán csütörtök reggel egy klórt, tehát veszélyes anyagot szállító ukrán rendszámú tartálykocsi és egy utasokkal zsúfolásig telt román busz ütközött. Ez utóbbi a baleset következtében rádőlt az éppen arra közlekedő bolgár rendszámú személyautóra. Mindez csupán szimulációs gyakorlat volt, de az említett út mellett élők, illetve az azon gyakran közlekedők számára még eleven emlék lehet az az időszak, amikor egymás után következtek be – még ha nem is tömeges, de olykor halálos áldozattal is járó – tényleges balesetek.

– Ez a helyszín azért került kiválasztásra, mert 2011-ben itt számos igen komoly baleset történt, szinte az ország figyelme ráirányult az M70-es autóútra, amit joggal emlegettek halálútként – mondta Rigó Csaba kormánymegbízott, a mentés irányítója. – A 2011 nyarán bekövetkezett, hat halálos áldozatot követelő és 26 sérüléssel járó baleset mindenkit gondolkodásra késztetett.

Rigó Csaba arról is beszélt, hogy azóta jelentősen javult az érintett szakaszon a közlekedésbiztonság, hiszen a kormány az említett tragédiát követően, heteken belül közel százmillió forintot biztosított az út műszaki biztonságának a megnövelésére, aminek lett is eredménye. Ezen a szakaszon jelentősen lecsökkent a balesetek száma, ám a végső megoldást a kormánymegbízott szerint is a kétszer két sávos út kiépítése jelenti.

Gyakorlatra azonban mégis szükség van, hiszen a megyében akadnak még balesetveszélyes útszakaszok. A kormánymegbízott úgy fogalmazott: a rendelkezésre álló erőforrások egy nagyon jelentős részét azért kell gyakorlatokra fordítani, hogy éles helyzetek során összehangoltabban tudják majd a feladatukat végezni a mentésben részt vevők.

– Ez évben tíz gyakorlatot tartottunk, közülük az Együttműködés 2013 komplex mentési gyakorlat a legnagyobb – folytatta Rigó Csaba. – Ilyen nagyságrendűt az elmúlt évek során sem tartottunk. A mentésben részt vevőkön túl képviselteti magát a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara is, hiszen készül egy film is, amely révén nemcsak a mentésben részt vevők értékelhetik ki a munkájukat, de oktatási célokra is használni lehet majd azt.

– A gyakorlatnak résztvevői voltak a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egységei, a megyei rendőrfőkapitányság kijelölt állománya, a lenti műszaki mentők, a Pécsi Tudományegyetemről az Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási Tanszék munkacsoportja, az Országos Mentőszolgálat egységei, a légimentő szolgálat helikoptere, valamint a Magyar Közút Nzrt. munkatársai – sorolta Egri Gyula tűzoltó ezredes, Zala megyei katasztrófavédelmi igazgató. – Mi nyolc eszközzel vonultunk a helyszínre, ebből három volt gépjárműfecskendő, míg a többi különleges eszköz vagy szakfelszerelés.

A gyakorlat közel két órát vett igénybe. A szimulált baleset délelőtt 10 órakor történt, s déli 12-re a helyszínen elsődlegesen ellátott, majd kórházba juttatott sérülteket szállították el, de az utat is felszabadították, így azt az előzetesen jelzett délután egy óránál valamivel hamarabb is visszaadhatták a forgalomnak.

Közben a Béci-pataknál is zajlott a gyakorlat

Az árvízvédelmi munkában részt vevő mentőcsapatok tagjai nyúlgátat építettek ki, illetve a helyi általános iskolában az esetleges kitelepítések miatt ideiglenes befogadóhelyet is kialakítottak. Ezeket a munkálatokat ünnepélyes eskütétel előzte meg, hiszen a három csapat közül a Thury és a Mura tagjai most első alkalommal vették részt bevetésen. Az árvízvédelmi gyakorlatot a katasztrófavédelem létszámtöbbszörözési képességének a begyakorlása indokolta, mert – mint azt Egri Gyula mondta – a hivatásos állomány mellett olykor önkéntes mentőszervezetek beavatkozására is szükség lehet, mint ahogy azt az idei dunai árvízi helyzet is bebizonyította, ahol több tízezer ember, köztük számos civil személy működött a védekezésben.