Griff: mesék a padlás mélyéről

Egyrészt, mert az előadás hangulata rendkívül bensőséges, oldott, olyan, mintha otthon bolondozna egy gyerekcsapat. Másrészt mert az alkotógárdát a valóságban is szoros rokoni kötelék fűzi össze. A szálak a múlt század elejéig nyúlnak vissza...

Valamikor a harmincas évek közepén élt három testvér Kunhegyes mellett, egy aprócska tanyán. A kamasz Bátyus, valamint két húga a 7 éves Zsuzsó és a 8 éves Juci. A gyerekek maguk költötte verses mesékkel szórakoztatták egymást, a rímek faragásában a kis Zsuzsó járt az élen, bátyja pedig egy filléres irkába mókás rajzokat készített a kiagyalt történetekhez. A meséket, rajzokat őrző füzetek évtizedekig lapultak fiókokban, padlások mélyén, kész csoda, hogy nem lettek semmivé a történelem viharaiban.

Aztán 2006-ban, az akkor már 77 éves Zsuzsó, azaz Jámbor Zsuzsánna elővette és újraírta, kibővítette a meséket. Az elmaszatolódott, rongyos rajzokat grafikus gyógyítgatta, s könyvként született újjá a gyerekkori játék. Történetünk azonban itt nem ért véget, hiszen a rajzokat készítő bátyus, azaz Jámbor József fia rendező, aki már korábban is dolgozott a Griff Bábszínházban. If. Jámbor József felvetette, bábszínpadra alkalmazná a mesés családi legendárium néhány fejezetét. Ötlete kedvező fogadtatásra talált, ennek lehettünk tanúi az ősbemutatón.

Meg kell hagyni, a dolog kitűnően működik. Az előadás megeleveníti a harmincas évek beli valóságot, látjuk a kis Zsuzsót (Benkő Zsuzsanna), amint nagy izgalommal olvassa fel meséit, s kamasz bátyját (Szilinyi Arnold), akinek rajzai a vetített hátteret adják. S jönnek a korabeli tanyasi életből merítő mesék, amelyekhez nagyszerű kerettörténet szolgál. Nagyapó (Farkas Attila) ugyanis nem volt mindig kék, csakhogy fuvaros lévén egyszer tintát szállított. A lovak megvadultak, emberünkre rádőlt egy hordó tinta, amit semmi módon nem lehetett lesúrolni a bőréről. Kapott azonban a falu bábájától (B. Szolnok Ágnes) egy varázsos lúdtollat, amivel ha meséket vet papírra, lassan kifut belőle a kékség. Így is lett. S míg nagyapó visszanyeri természetes arcszínét, mi igen jól szórakozunk. Sokat tesz ehhez hozzá a többi karakter, Tapló szomszéd (Balázs László), Kék nagyanyó (Medgyesi Anna) és a négyszerepben is feltűnő Báthory Gábor is. Különleges ízeket csempész a produkcióba a nagykunsági í"-zős tájszólás, hiszen az egísz kun környík így beszíl... A díszletet, a bábokat és jelmezeket Matyi Ágota tervezte, a népdalokra építkező fülbemászó muzsikát pedig Arany Zoltán jegyzi.