Földhöz ragadt légifotózás

A kanizsai Maros Sándor ismert alakja a hazai fotóstársadalomnak. Képei több kiadványban is megjelentek már, sőt egy komplett természetfilmet is készített már a mórichelyi halastavak gazdag állatvilágáról.

– Korábban a Kanizsa TV vezetőjeként is sokat gondolkodtam azon, hogyan lehetne minél jobban bemutatni egy-egy helyszínt – kezdte Maros Sándor, aki hozzátette: az operatőrők általában szemmagasságból, esetleg alsó kameraállásból tudnak snitteket készíteni, kivéve ha van a közelben egy magas épület, ahonnét egészen más perspektíva nyílik. – A közelmúltban kaptam egy megbízást, miszerint művészi igényességgel kellene bemutatnom a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének műtárgyait, illetve az egész szabályozás alá vont természetvédelmi területet. Körbejárva a vidéket jöttem rá, hogy számos olyan terület van, ahová lehetetlen bejutni lábon vagy azért, mert mocsaras a környék vagy azért, mert megzavarnám az ott fészkelő madarakat egyéb állatokat.

Maros Sándor ezzel a quadrocopterrel készíti a légifelvételeket. Fotó: Szakony Attila

Maros Sándor bújni kezdte az internetet, s közben felvette a kapcsolatot régi fotós barátaival is. Nem telt bele sok idő, ráakadt egy érdekes repülő szerkezetre, amit quadrocopter néven hirdettek.

– Maga a quadrocopter tulajdonképpen egy játék, a távirányítású gépet négy propeller emeli a magasba – magyarázta a kanizsai fotós, aki elárulta: hetekbe telt, mire nagy biztonsággal tudta irányítani a repülő eszközt. – A légifelvételekhez egy jó kamerára is szükség volt, amit a quadrocopterhez kellett aztán rögzíteni. Kipróbáltam a szerkezetet, de nem voltam elégedett, a légáramlatok miatt ugyanis nagyon remegett a kamera által rögzített kép.

Maros Sándor újabb heteket töltött az internet böngészésével, mire ráakadt egy apró stabilizátorra, amit aztán saját maga fabrikál rá a repülő szerkezetre.

– A felvett anyagok most már egészen jó minőségűek lettek, jóllehet egy problémám még mindig akadt, jelesül az, hogy lentről fogalmam sem volt, mit vesz fel odafönt a kamera – folytatta Maros Sándor, aki rövid úton beszerzett egy, az autókban is használt tolató radar monitort, melyet a quarocopter távirányítójára szerelt. – Hogy mit tud a szerkezet? A távirányító hatósugara 300 méter. Ha a szerkezet kikerül a látómezőmből – egy gombnyomással – visszahívhatom a felszállási pontra, a quadrocopter ugyanis GPS-vezérléssel van ellátva. Az egyetlen probléma a repülési idő rövidsége, feltöltött telepekkel is csak 5-10 perc a repülési idő, így aztán mindent előre meg kell tervezni.

Maros Sándor szerint a quadrocopteres fényképezés és videózás még újszerű idehaza, éppen ezért rengeteg lehetőség van benne, még akkor is, ha a technológiának gyerekbetegségei is vannak.