Kikből legyen földbirtokos?

Gazdálkodókat, politikusokat kérdeztünk mi a véleményük róla? Az egyik gazdaság vezetője elmondta, azzal egyetért, hogy helyben lakó földműves vásárolhasson termőföldet. A földbizottságoktól viszont tart.

– Ezek hozzájárulása nélkül nem lehet majd termőföldet vásárolni, mert vétójoguk lesz. Kérdéses előttem az objektivitásuk. Jobban megbíznék valamilyen objektív norma ellenőrizhető érvényesülésében. A mintegy ezer hektáron gazdálkodó személy nem járult hozzá neve közléséhez.

A gazdálkodók közül sokan elutasították érdeklődésünket, mintha tartani kellene ma valamitől. Egy korszerű üzem vezetője azt mondta, nem beszél, mert a véleményével ártana az általa vezetett cégnek

Igen nagy manapság a termőföld iránti kereslet, az árak is ehhez igazodnak. Mindez azt mutatja, meg lehet élni a mezőgazdaságból (Forrás: OTP Ingatlanpont)

Bécs Róbert lenti családi gazdálkodó 300 hektár földet művel, ennek többsége bérlemény. Érdeklődésünkre elmondta, kissé nyugtalanítja, hogy jövőre letelik a külföldiek földvásárlási moratóriuma, és az új törvény nem zár ki a tulajdonszerzésből más országból érkező uniós állampolgárokat.

- Ha idejön egy osztrák vagy német állampolgár, vesz egy házat Magyarországon, mert azt vehet, bérbe vesz egy kisebb területet. Három évig ott él, műveli a földet, és három év után ugyanúgy vásárolhat már termőföldet, mint én. Számomra ez hosszú távon nem megnyugtató osztotta meg aggályát a lenti gazdálkodó, nem titkolva, olyan törvénynek örült volna jobban, amely csak magyar tulajdonosok földhöz jutását engedné meg.

Ez azonban megkérdőjelezné Magyarország uniós tagként vállalt integrációs kötelezettségeit. Tulajdonképpen az uniós tagságunkat, hiszen ellentétes az alapjogokkal. A tőke, a termékek szabad áramlásának elvével.

- Tudom, sok kiegészítő rendelet szabályozza majd a földtörvényt, ami gyakorlatilag nagyon megnehezíti a külföldiek földhöz jutását, ezért nem zárom ki, hogy végül jó dolog sül ki belőle. A törvény hatása szerintem majd csak három-négy év múlva válik láthatóvá. Végülis optimista vagyok, de szeretném felhívni a figyelmet a hazai jogászok felelősségére is. Ugyanis képesek minden törvényben kiskapukat találni, ez régebben is így volt.

A gazdálkodó elmondta még: ő is bővítené újabb területekkel a gazdaságát, de akkora a kereslet, és a földárak úgy megemelkedtek, hogy családi gazdálkodóként ezt anyagilag nem bírná. Viszont a sokkal tőkeerősebb külföldieknek van, vagy lesz erre pénze. Példát említett, miszerint a térségben az állattartáshoz kapcsolódó támogatási pályázatok döntő részét is külföldi tulajdonú gazdasági társaságok nyerték el. Érdeklődésünkre, hogy ez miért baj, a következőket fejtette ki:

- Meg kellene nézni, hol adóznak. Nincs vámhatár, a termékét mindenki szabadon oda viszi, ahová akarja. Az általam említett mezőgazdasági vállalkozások többségének külföldön is van vállalkozása, a terméket kiviszi, és ott adózik. Szeretném, ha a pályázatok odaítélésénél azt is megnéznék, ki mennyit adózik Magyarországon - fűzte hozzá.

- Más, ha a hatékonyság, vagy a foglalkoztatás, illetve a vidéki turizmus szempontjából nézi az ember a földtörényt. A leglényegesebbnek a következőket tartom. Magyarországon a szegény emberek nem a városokban, hanem a kis falvakban élnek. Sok városi munkanélküli vesz 50 ezerért egy vidéki házat, leköltözik vidékre, és semmit sem tud csinálni ott sem. Azok a fiatalok pedig, akik meg tudnak kapaszkodni Budapesten, a megyeszékhelyeken, vagy külföldön, elmennek a vidékről. A vidéki embereknek az állam nem tud munkával segíteni. Az egyetlen megoldás az lenne, ha fölaprózná közöttük azt a földet, amire hatalmas támogatást fizet az EU. Tulajdonképpen az uniós támogatásból él az egész mezőgazdaság, a hektáronkénti 60-70 ezer forintos földalapú és egyéb támogatásokból. Hatékonyság szempontjából azonban a tömeges földhöz juttatás egy halott dolog. Ezek a kistermelők sohasem lesznek profi gazdálkodók, állandóan kínlódnak, és támogatásra szorulnak. A másik vonal a profi nagyüzemek világa, ahol képzett szakemberek dolgoznak, világszínvonalú technológiákat alkalmazva. Ezek fizetik az adót, náluk van az állatállomány nagy része, ők termelik meg a mezőgazdaság termékeinek nagy részét. Ha az érvényesül, ami a törvényben van, a nagyon szegényeken nem fog segíteni, azt a célt, amit kitűztek, nem fogja elérni. Véleményem szerint az 1200-1500 hektáron gazdálkodó nagyságrend lesz a meghatározó, kevés kisüzemmel. De problémát látok abban is, hogy a földbérlet sorrendjében a gazdasági társaságok hátul vannak. Hogyan tartják majd meg a családi gazdálkodókkal szemben a földjeiket? Ha lejárnak a haszonbérleti szerződések, nem tudják visszabérelni a földjeiket. Szerintem akkor lenne jó a vidéki élet, ha harminc kilométeres körzetekben lennének ipari munkahelyek. Ahol azokat az embereket lehetne foglalkoztatni, akiknek szakmunkás bizonyítványuk sincs, és otthon esetleg egy kis kertjük lenne. Ebben több rációt látnék, mint a földön trenírozni őket. Mert a mezőgazdaság nem az a terület, ahol alulképzett emberek eredményt tudnának elérni - mondta dr. Szabó Balázs, egy a mezőgazdasági termelést szervező, zalaszentgróti integrátor cég vezetője.

Dr. Szabó Balázs: A kistermelő nem lesz profi gazdálkodó

- Számomra az az elsődleges, hogy a föld megművelt legyen, és hasznot hozzon. Mindegy, hogy egyéni, családi gazda, vagy társas vállalkozás, magyar, külföldi. Ellenpéldának hozom, hogy a kárpótláskor nagyon sok magánember lett kárpótolva úgy, hogy még húsz év múlva is parlagon vannak földek, nem tudták vagy akarták megművelni. A másik szempont, hogy munkát adjon a termőföld és piacképes terméket tudjon előállítani. Az agráriumban sem kerülhető meg a hatékonyság kérdése, a fogyasztó oldaláról pedig a folyamatos ellátás bocsátja előre Göndör István MSZP-s országgyűlési képviselő azokat a szempontokat, amelyeket a törvénytől elsődlegesen vár, majd így folytatja:

- Semmiféle hatástanulmány nem készült, hogy a változások hány kis és nagy gazdaságot érintenek, milyen következményei lesznek? A következmények között értem a foglalkoztatásra, és az ország gazdaságára (GDP-re) gyakorolt hatását is. Fontos a helyi földbizottságok kérdése. Ez még nem tisztázott, mert úgy rendelkezik, hogy külön törvény fog szólni róla. Ami viszont benne van az új földtörvényben, az, hogy az árba, a helyi birtokpolitika alakításába beleszólhatnak majd, és a földvásárlás engedélyezését megtagadhatják majd a bizottság véleményezése alapján. Ez, attól tartok, egyfajta önkényes kijelölés, amely korlátozza a tulajdonosi jogok gyakorlását. Vagy más: az is benne van a földtörvényben, hogy miközben az állam, az önkormányzat és az egyházjogi személy korlátlanul lehet földtulajdonos, az oktatási intézmény még haszonbérlet formájában sem. Akkor mi lesz például a nagy múltú keszthelyi Georgikonnal? - sorolta fenntartásait Göndör István.

Göndör István: Védik a földet,elvesztik az élelmiszerpiacot

Hozzátette, bár ez nem szorosan a törvényhez kapcsolódik, hanem ahhoz, hogy a kormányzat deklaráltan 20 százalékra akarja leszorítani a hatékony nagyüzemek, és 80 százalékra emelni a kisbirtok, a családi gazdaságok arányát: Sajnos attól kell tartani, hogy miközben a magyar földet akarják védeni, ezzel a magyar élelmiszerpiacot dobják majd oda a külföldnek. Ugyanis a magyar mezőgazdasági árualap, benne az export döntő részét az agrár nagyüzemek termelik meg ma Magyarországon - közölte Göndör István.

Vigh László: Szeretnénk, ha többen élnének a mezőgazdaságból

Vigh László országgyűlési képviselő (FIDESZ) közleményben juttatta el véleményét a napokban szerkesztőségünknek. Mint írja, szinte az utolsó pillanatban született meg az új földtörvény, azért, hogy megvédje a magyar földet, a magyar embereket attól a kiszolgáltatottságtól, amely 10 hónap múlva bekövetkezik, amikoris vége lesz a külföldiek földvásárlási moratóriumának. A képviselővel telefonon ismertettük az elhangzott aggályokat, ő így reagált: Alaptalanok a félelmek, hiszen óriási figyelem kíséri a termőfölddel való bánásmódot, és a földbizottságok leendő tevékenységét. Nem tudom, miről beszélnek azok, akik azt hangoztatják, hogy nem tudják, hogyan s mint lesz majd a földdel. Zala megyében például nem lehet földet kapni, nem is lesz földmozgás. Nincs már szabadon felhasználható termőföld. Minden magántulajdonban van, óriási a kereslet, és nincs olyan földtulajdonos, aki eladná a birtokát. 93-ban tagja voltam a földkiadó bizottságnak, igaz, teljesen más szisztéma volt az, de tapasztalatból mondom, most sem kell majd tartani a helyi gazdáktól, akik tagjai lesznek a földbizottságoknak. Hogy lesznek majd köztük, akiknek a döntésében szubjektív szempontok is megjelennek? Nem lehet száz százalékig kizárni, hiszen emberek, nem gépek. De rosszat sem kell róluk előre feltételezni. Az ellenvélemények, a kritikák véleményem szerint teljesen politikai indíttatásúak. Valóban meg akarjuk változtatni a kis és nagyüzemi arányokat, de ez egy hosszú folyamat lesz, nem máról holnapra játszódik le. Azt szeretnénk, ha minél többen élnének meg a mezőgazdaságból, a faluból, vidékből  - reagált a felvetésekre Vigh László.