Hírek

2013.05.14. 07:44

Nem váltotta be a reményeket a galamboki romatelep-felszámolás

Galambok - Ha még egyszer adódna ilyen lehetőség, én eltanácsolnám tőle a képviselő-testületet - így fogalmaz Kiss Tóth László, a település polgármestere a 7 évvel ezelőtt lezajlott romatelep-felszámolás kapcsán, a betelepített lakók ugyanis jelentős tartozásokat halmoztak fel.

Horváth-Balogh Attila

A projekttel kapcsolatban gondok vannak, amire Vajda László, a megyei önkormányzat nemzetiségi tanácsnoka és a faluban élő Bogdán Sándor hívta fel a figyelmünket.

- A program keretében a Dózsa utcában kialakított lakások egyikében élő Bogdán Györgyöt két hete az utcára tették - magyarázta a helyszínen utóbbi. - Pedig arról a kezdetekkor nem volt szó, hogy ezeket az embereket ki is rakhatják az ingatlanokból. A régi vityillóik, vályogviskóik nem voltak szépek, igaz, de legalább az övék voltak. Azokat azonban ledózerolták, és egykori tulajdonosaiknak most nincs út visszafelé, ha az utcára kerülnek.

Bogdán György a Dózsa utcai ház előtt, ahonnét mennie kellett. A csatorna szétcsúszott, a fő nagyra nőtt, a hátsó udvarban szeméthalom. Fotó: Szakony Attila

Sándor hívására odajött a házhoz a korábban benne lakó Bogdán György is.

- Csak szociális segélyt kapok, próbáltam én elmenni dolgozni, de sehova nem kellettem - fejtegette. - A víz-, meg a villanyszámlával maradtam el, ez igaz, de kérdem én, hogy létezik az, hogy engem kiraktak a házból, a többi, szintén tartozásokat felhalmozó érintett családot pedig nem?

A ház egyébként vigasztalan képet mutat: szétcsúszott az ereszcsatorna, a fű 25-30 centis, az épület mögött pedig kisebbfajta szemétdombra bukkantunk.

Bogdán Sándor szerint a többi kedvezményezett is hasonló problémákkal küszködik. Mint mondta, korábban az volt az ígéret, hogy az érintetteknek az önkormányzat a közfoglalkoztatásban ad munkát, hogy abból tudják finanszírozni a költségeiket - ám erre csak kis ideig nyílt mód. Vajda László nemzetiségi tanácsnok szintén úgy véli: a telepfelszámolási program önmagában is értelmetlen volt, úgy meg főleg, hogy a falu nem tudta biztosítani az érintetteknek a közfoglalkoztatást.

Meglátogattuk a telepfelszámolás másik galamboki helyszínén, a Kossuth utcában élő romákat is, akik megerősítették: több család is elmaradt közüzemi díjakkal, s Bogdán György esete után félnek a kilakoltatástól.

- Volt már arról szó, hogy ha nem rendeződik a lakbérrel, víz-, illetve áramdíjjal kapcsolatos elmaradások ügye, akkor mennünk kell a lakásokból - mondta el Bogdán Szilvia, aki élettársával, Bogdán Balázzsal és 5 gyermekükkel él a házban. Azt is elárulta, Balázs hosszú idő után most tudott elhelyezkedni közfoglalkoztatottként a keszthelyi vízi társulatnál. - A lakbér a nagy lakásoknál 12 ezer, a kicsiknél meg hat, erre jönnek rá még a közműdíjak. Csak a szociális segélyből nem lehet ennyit kifizetni, a mi vízdíj-elmaradásunk is 144 ezer forint.

A Kossuth utcai érintettek közül Bogdán Aranka, Bogdán Zsuzsanna, Bogdán Csaba és Bogdán Szilvia. Fotó: Szakony Attila

Bogdán Arankáék kártyás szolgáltatást kértek az e.on-tól, mert már nem bírták fizetni a villanyszámlát. S ők is tartoznak vízdíjjal a szolgáltatónak, több mint 100 ezer forinttal. Egy másik lakó, Bogdán Csaba ugyancsak azt sérelmezte, hogy nem férnek be a közfoglalkoztatási programba. Kérdésünkre, hogy miért csak közmunkában gondolkodnak, azt mondta azért, mert nincsen más.

- Termelhetnének zöldségeket, vagy tarthatnának nyulakat is... - vetettük közbe, mire a férfi azt válaszolta: drágán adnák bérbe a földeket, s különben sem éri meg.

De mi a helyzet Bogdán György konkrét ügyével? Kiss Tóth László polgármester szerint a férfi nem tudott élni a neki felkínált lehetőséggel, ezért kellett eltávolítaniuk a lakásból.

- Az ő 5 éves szerződése már tavaly novemberben lejárt, ám a kilakoltatási moratórium miatt nem tettük az utcára egészen két héttel ezelőttig - magyarázta. - Elrohant valami érdekvédőhöz, aki telefonon felhívott, hogy áprilisig nem lakoltathatunk ki, amit tudomásul vettem, de kértem, jöjjön el hozzánk és nézze meg, mi lett abból a lakásból. Azóta is várom.

A polgármester elmondta: a házban áldatlan állapotok uralkodtak, az udvart a férfi nem tartotta karban, a lakberendezési tárgyak pedig eltűntek - azt nem tudni, ki vitte el őket, de rendőrségi jegyzőkönyv nincs az esetről.

- Az ingatlant már átadtuk egy másik rászoruló családnak, és 77 ezret fizettünk azért, hogy a vízellátást maradéktalanul visszaállítsa a szolgáltató - tette hozzá a településvezető.

Kiss Tóth László azt is elmondta, nem hajlandók tovább kifizetni a programban résztvevő romák adósságait, mert akkor jogosan várnák ezt el azok a cigányok is, akik szintén a falu lakói. Ráadásul szerinte a közfoglalkoztatás sem megoldás, ugyanis nem egyszer előfordult, hogy amikor dolgozni kellett volna, nem jelentek meg az érintettek.

Teleki László, a nagykanizsai cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke, korábbi romaügyi államtitkár szerint viszont a történtek még nem jelentik azt, hogy a romatelep-felszámolási programok elhibázottak lettek volna. Ugyanakkor tagadhatatlan: a folytatásban nem minden teljesült úgy, ahogy annak idején elgondolták.

- Abból, hogy egy családdal voltak, egy másik lakóval pedig most vannak problémák, nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, főleg nem azt, hogy sikertelen lett volna a program - mondta. - Annál is inkább, hiszen a többi család azóta is talpon van még, s azt lehet mondani, ők igyekeznek vigyázni otthonaikra. Az viszont tagadhatatlan: a családok helyzetét nehezíti, hogy azóta a világ alaposan megváltozott. Mi az induláskor komplex programban gondolkodtunk, azt mondtuk, a romák számára az oktatásban és a foglalkoztatásban kell támogatást biztosítani, hogy bizonyos idő után önellátóvá váljanak. Talán működött is volna a dolog, ha nem szól közbe 2008-ban a válság, melynek hatására nem csak a roma, hanem még a többségi társadalom képviselői közül is sokan kerültek adósságcsapdába, s nőtt a munkanélküliség. Ennélfogva azok az emberek sem találnak munkát, akik annak idején beköltöztek a galamboki lakásokba.

Teleki László hozzátette, sokat javítana a helyzeten, ha a lakók segítésére korábban létrehozott mentorhálózat működne. Míg az létezett (3 évig), a munkatársak ellenőrizték, hogy a lakók eleget tesznek-e kötelezettségeiknek, így nem volt probléma. Ám a pályázati pénz elfogyott és azóta nincs kontroll.

2008-ban az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi civil- és vallásügyi bizottságának tagjai Galambokon jártak, akiknek Kiss Tóth László polgármester bemutatta a projektet, mely során 64,7 millió forintból épült meg a hat család, összesen 24 ember otthona, további 15 millió forintot szociális integrációt segítő programokra költöttek, 3 millió forintot pedig szociális munkások közreműködésével beilleszkedést segítő programokra. A polgármester akkor az MTI tudósítása szerint azt is elmondta, hogy amikor van munkalehetőség, azt ugyan nem mindenki fogadja el, de összességében jól sikerültnek értékelte a romák beilleszkedését segítő programot.

Ezek is érdekelhetik