Gyermekvédelmi szakmai nap a Zala megyei kórházban

A program a Zala Megyei Kórházban zajlott, ahol gyermekorvosok, gyermekháziorvosok és szakdolgozók nyerhettek betekintést meghívott szakemberek jóvoltából a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgálatok hatósági és egyéb tevékenységébe, megkönnyítve ezzel a közös munkát.

- Az utóbbi évtizedekben egyre erőszakosabbá vált a világ, aminek eredményével néha a kórházak gyermekosztályain is szembesülünk - vetette fel dr. Gárdos László, a megyei kórház gyermekosztályának vezetője. - Ráadásul bizonyítani is nehéz a bántalmazást, hiszen gyakorta két tanú van, a szülő és a gyermek. A gondatlanság extrém formáival is találkozunk, amikor az "alternatív gondolkodású" szülők nem engedélyezik a gyermek kezelését vagy bizonyos vizsgálatok elvégzését, s ezzel az egészségét, szélsőséges esetben az életét veszélyeztetik. Az egészségügy amolyan alarmírozó rendszerként működik az ilyen esetekben, de hogy jól láthassuk el ezt a feladatot, szükségünk van a friss ismeretekre és gyermekvédelmi szakemberek segítségére.

Dr. Németh Gyöngyi főorvos (balról) és Karakai Klára szakápoló adatokat egyeztet a gyermekintenzíven.Néha az egészségügyiek is szembesülnek munkájuk közben a gyermekbántalmazás jeleivel. Fotó: Katona Tibor

A programot a kórház jogi és ügyfélszolgálati irodája szervezte. Mint Albrecht Annamária szociális munkás elmondta, a kórház már 2006-ban együttműködési megállapodást kötött a Zalaegerszegi Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központtal, amelyben rögzítették és szabályozták a veszélyeztetett, illetve krízishelyzetben lévő kiskorúak és várandós anyák ügyében történő intézkedések folyamatát.

- Törvény szabályozza, hogy az egészségügy miként vesz részt a gyermekvédelemben, ám az elmúlt évek tapasztalatai azt jelzik, hogy ez nem fedi le azokat a problémákat, amelyekkel a gyermekorvosok és az őket segítő szakdolgozók a mindennapi munkavégzés során szembesülnek. Az osztályon hosszabb ideig kezelt gyermekek óhatatlanul részévé válnak az ott dolgozók életének, akik szakmai és emberi okokból is szeretnék minél nagyobb biztonságban tudni az otthonába bocsájtott kis pácienst. Fontos tisztában lenniük azzal, mit kell és mit szabad tenniük, ha a gyermek bántalmazás miatt került be, vagy egyéb veszélyeztető magatartást, helyzetet észlelnek a környezetében.

Az élet nem fekete-fehér, a túlzott beavatkozástól is óvakodni kell.

- Nem minden esetre gyógyír a hivatalos eljárás megindítása -  árnyalja a képet negyvenéves tapasztalata alapján dr. Batka Jenő gyermekorvos. -  Rendes családban történt, hogy az apuka maradt otthon a háromhónapos csecsemővel. Olimpia volt, a férfi focimeccset nézett. A gyerek sírt, zavarta az apát, aki úgy megragadta, hogy ottmaradtak az ujjnyomai. Gyalázatos dolog. Fontolgattam mit tegyek, beszéltem az apával, persze ígérte, hogy soha többé. Nem sokkal később az anyuka meghalt súlyos rákbetegségben, az apa pedig tisztességgel felnevelte mindkét gyermeküket. Mi lett volna, ha akkor másként döntök? De azt sem tartom feltétlenül súlyos gyermekbántalmazásnak, ha egy eszközeiből végképp kifogyott anya lekever egy pofont a teljességgel kezelhetetlen tizenévesnek. Természetesen egészen más kérdés, ha rendszeres és durva verésről van szó. Akkor nincs más megoldás, a gyereket ki kell emelni, mert a szülő alkalmatlan a feladatai ellátására. A hanyagság, fegyelmezetlenség, az italozás vagy a drog miatt veszélyeztetett gyerekek oltalma az egész társadalom ügye kell hogy legyen, mi, egészségügyiek csak egy szeletét adhatjuk ennek.

A szakmai nap keretében számos előadás hangzott el a gyermekvédelmi jelzőrendszerről, a gyámhivatali  munkáról, az örökbefogadásról, a védőnők feladatairól, továbbá a gyermekjogok érvényesüléséről az egészségügyben. A meghívott előadók a szociális és gyámhivatal és egyéb gyermekvédelmi intézmények szakemberei voltak.