Hírek

2012.11.29. 07:36

A stressz olyan, mint a tűz

Zalaegerszeg - Az életünk nagy részét munkahelyen töltjük, és ha ott stresszhelyzet alakul ki, az valószínűleg hosszú távon kihat az életünkre. Mi okozza, s kell-e, lehet-e tenni ellene, érdeklődtünk Czilinger Évától, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának egészségfejlesztési szakpszichológusától.

Hajdu Péter

– A stresszről mindig csak negatív értelemben beszélünk, mondhatjuk, hogy rossz a sajtója. Pedig létezik hasznos változata is. Selye János kutató szerint a stressz az élet sava borsa. Olyan ez, mint a tűz. A kordában tartott tűzre szükségünk van, de ha elszabadul, pusztít. Ez igaz a stresszre, stressz nélküli élet nem létezik. De ha egy bizonyos szintet meghalad, károssá válik. Ez azonban függ az egyéntől. Ugyanaz a szituáció az egyik embernek mást jelent, mint a másiknak. Mivel elsősorban álláskeresőkkel, munkanélküliekkel foglalkozom, példát is ezzel kapcsolatban említek. Egészen másként éli meg a munkanélkülivé válást a három nyelvet beszélő, kétdiplomás, 25 éves fiatalember, és ez egészen más helyzetet teremt egy 52 éves, érettségivel rendelkező, falun élő hölgy számára. A szituáció ugyanaz, és mégsem ugyanaz – igyekszik a pszichológus képbe hozni a laikus érdeklődőt a stresszről, a stresszhelyzetek többarcúságáról és bonyolultságáról.

A stressz okai között szerepetjátszhat a túlterhelés ésaz alulterhelés, továbbá avisszajelzés hiánya – mondta Czilinger Éva egészségfejlesztési szakpszichológus. Fotó: Katona Tibor


Végül is témánkban most a negatív értelemben vett (distressz) munkahelyi stressznél maradunk, annál is inkább, mivel ez utóbbival küzdők szorulnak segítségre, s ők vannak többségben. Uniós tanulmányokra hivatkozva említi, hogy az EU-ban az egyik legjelentősebb foglalkozásegészségügyi problémává vált a munkahelyi stressz, amely egyes felmérések szerint minden harmadik munkavállalót érint. Arra a kérdésre, mik lehetnek a stresszt kiváltó okok, a szakember a következőket említi. Egyrészt a munkakörülményekből adódó hatások, mint a zaj, a nem megfelelő megvilágítás, a hőmérsékletnek való kitettség, és még sok más külső, munkahelyi hatás. A stressz oka lehet túlterhelés, ezen belül mennyiségi, vagy minőségi túlterhelés. A munka mennyisége miatt fellépő stressz egyértelmű, valaki naponta többet dolgozik, mint kellene, régebben ezt a menedzserekkel hoztuk kapcsolatba. Ha a feladatok folyamatos döntéshelyzetbe állítanak valakit, esetleg ezek közelítik a képességei határát, már minőségi okokról beszélünk. Stresszhelyzetet teremt az alulterhelés is, például a monotónia. Többre lennék képes, mégis kevesebb és unalmas feladatot kapok.

– Léteznek egyéb körülmények is, melyeket az utóbbi időben kezdtek kutatni. Például a gazdasági válság hatására keletkező munkaügyi gondok, helyzetek. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 2009-ben kutatást folytatott, melynek során 361 embert kérdeztek meg többek között arról, szerintük melyek a munkahelyi stresszt kiváltó fő okok. A válaszok 78 százalékában a munkával kapcsolatos visszajelzés, elsősorban a pozitív visszajelzés hiányát jelölték meg az emberek.

Mint Czilinger Éva elmondja, az említett munkaügyi kutatásban a mennyiségi, minőségi szempontok mellett a nem megfelelő munkahelyi kapcsolatok is képbe kerültek.

– Sok emberrel találkozom, akik elmondják, annyira nem becsülik őket, hogy néha viszszajeleznének nekik, ez szép volt, vagy jól csináltátok. A stressz kezelése, ha komolyan veszik, anyagi áldozattal is jár. De egy dicséret semmibe sem kerülne. És van, ahol ez mégsem érdekel senkit. Nagyon sok múlik azon is, hogyan viszonyulnak egymáshoz a munkatársak. Támogatják egymást, vagy egymás ellen dolgoznak? A támogató munkahelyi légkör, az úgynevezett társas támasz az egyik legfontosabb cooping-mechanizmus, jelentősen segíti a stressz leküzdését. Már az is jó, ha egyvalaki van a munkahelyen, akiben bízhatok, aki támogat. Szemben azzal a szemlélettel, ami ugyancsak létezik. Ha nekem rossz, másnak is legyen az.

Érdeklődésünkre a szakértő elmondta, ma szerepet játszik a stressz kialakulásában az állásféltés, a bizonytalanság. Egy létszámleépítéskor a munkahelyen megmaradtakat is fokozott stressz éri, mert szétosztják közöttük a pluszmunkát.

Lehet választani, ki mit vél felismerni saját tapasztalataiból. Arra a kérdésre, hogyan védekezhetünk a stressz ellen, Czilinger Éva azt mondja, a legrosszabb tanács, hogy éljünk stresszmentesen, mert ez lehetetlen. Meg kell keresni az okát, egyéntől is függ, mit lehet tanácsolni, de ehhez szakember segítsége szükséges. Van néhány jó módszer. Jó hatású a testmozgás, a rendszeres sport. Léteznek frissítő masszírozásiés relaxációs technikák, de érdemes megismerkedni az autogén tréninggel is. A legjobb azonban az lenne, ha az egyéni stresszkezelés és a munkahelyi egészségfejlesztés együttesen valósulna meg. És a munkáltatók felismernék, hogy a stressz gazdaságossági szempontból sem jó.

Meg kell kérdezni a dolgozót, mi bántja

Idei uniós kezdeményezés is a pszichoszociális kockázatok felmérésére

Az Európai Unió idei célkitűzései közé tartozik a munkahelyi pszichoszociális kóroki tényezők kezelése. Ajánlásokat adtak a tagországoknak, köztük Magyarországnak is e témában, melyek végrehajtásába bekapcsolódott a Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve is.

A munkaügyi felügyelőség munkáltatóknál tájékozódott arról, ismerik-e, s felmérték-e a dolgozóikra ható pszichoszociális tényezőket. Mint Dávidné Gergál Rozália munkavédelmi felügyelő, a felmérés egyik résztvevője elmondta, októberben minden más jellegű ellenőrzésükön is megkérdezték, értékelték-e a kockázatelemzésükben a pszichoszociális tényezőket a munkáltatók. Ugyanis ilyen okok is közrehathatnak baleset bekövetkezésében, betegség kialakulásában, ha nem fedik fel ezeket, s nem tesznek ellenük.

Nyílt napot tartottak a munkavédelmi felügyelőségen, a munkahelyi stresszről beszélt Dávidné Gergál Róza. Mellette dr. Babati Szabolcs igazgató és Nagy Vid László igazgatóhelyettes. Fotó: Katona Tibor

– Uniós ajánlás alapján három területen végeztünk részletesebb felmérést ez ügyben. A szállodai szolgáltató- és vendéglátóiparban, az egészségügyben és a szállítás területén. Vizsgáltunk egy rehabilitációs jellegű kórházat, több nagy szállodát, és két szállítási céget – mondta a felügyelő.

A szakterületek kiválasztását európai felmérések eredményei indokolták, a szállodaés vendéglátóiparban például az európai munkaképes lakosság 10 százaléka dolgozik, és a munkavállalók nagy része nő.

– Az elmúlt két évben uniós szinten a vállalatok 58 százalékánál volt érzékelhető a pszichoszociális kockázati tényezők jelenléte, és a munkavállalók 30 százaléka kitett valamilyen pszichés stressznek. Ennek rengeteg oka lehet, akkor juthatunk csak előbbre e kérdésben, ha ezt mindenhol felismerik, és fellépnek ellene. A munkavédelmi törvény is kötelezettséget ír elő a munkáltatók számára erre vonatkozóan. Mi azt tapasztaltuk, hogy a hat munkáltató közül egy volt olyan, ahol tervszerűen foglalkoztak már a pszichoszociális kockázatokkal. A többiek még nem igazán értették a feladat lényegét – mondta a munkavédelmi felügyelő. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyébként számos jóléti intézkedés létezett az ellenőrzött munkáltatóknál, melyekkel csökkenteni lehet a stresszhatásokat.

Elmenne táppénzre?

Munkahelyféltés, megbetegedés, táppénzes napok, néha összefüggő dolgok. Mit tapasztalni e téren? – érdeklődtünk dr. Schindler Györgytől, több évtizede praktizáló, jelenleg 1710 személyt ellátó háziorvostól.

Dr. Schindler György: –Kevesebb a táppénz,de a munkahely is. Fotó: Katona Tibor

– Előfordulnak olyan esetek, hogy látom, otthon kellene maradnia a betegnek, de nem fogadja el. Például egy kampánymunka megy éppen a cégnél, és e jól fizető munkából maradna ki. Aztán később, amikor kevesebb a munka, megjelenik kisebb bajjal is. A jövedelem utáni hajsza, illetve a munkahely féltése is szerepet játszik. Kevesebb a táppénzes napok száma, mint évtizedekkel ezelőtt, de véleményem szerint azért, mert kevesebb a munkahely, nincs honnan táppénzre menni. Azok az emberek, akik régen szerettek elmenni táppénzre, most is szeretnek. De van egy kör, amelyik egészség rovására sem él a lehetőséggel. Ha viszont megbetegedik, azt kéri, gyorsan gyógyítsam meg, mert nincs ideje betegeskedésre. Ez jellemző például a vállalkozókra, akiknek az első tizenöt napot maguknak kellene fizetniük, és nem éri meg távol lenniük a munkától.

Készült a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által a munkaügyi bírságok felhasználása keretében nyújtott támogatásból