Bertók Ferenc öszvérei a világot jelentő "deszkákon" is feltűntek

- A nagyapám marhakereskedő volt, és bár a szüleim nem foglalkoztak hivatásszerűen állattartással, gyermekkoromban mindig egy rakás kutya, lovak és más házi kedvenc bóklászott az udvaron - mesélte a 41 éves Bertók Ferenc. - Például nagy haverom, a szamár, vagyis, ahogy mi hívtuk: Rudi, a sztárügyvéd. Végtelenül okos volt, a haverokkal együtt bandáztuk, sőt be lehetett fogni fogatba, de a nyergelés ellen sem emelt kifogást soha. Akkor már éreztem, hogy ugyan lehet élni szamár nélkül, csak nem érdemes.

Ferenccel fiatalkorában előfordult, hogy az összes zsebpénzét képes volt a lovakra költeni. Persze az édesapja óva intette ettől a megoldástól, ugyanis ha az embernek kettőnél több lova van, akkor lemondhat a pirosbetűs ünnepekről. De az akkor 15 éves fiút ez nem érdekelte, szorgalmas csutakolta a lovakat, s szinte megtanult az ápolásukról mindent. Persze az atyai intelem is bejött: karácsonykor és húsvétkor ellettek az állatok.

- Mindenkinek, akinek az életben van valami célja, az "fejlövéssel" születik - vallja Bertók Ferenc. Bár azt gyorsan leszögezte: elképzelhető, hogy neki eggyel több jutott.

A kanizsai Batthyány-gimnáziumban tett érettségit követően Bertók Ferenc a kaposvári egyetemre került, ahol az állattenyésztési karon szerzett diplomát, majd később lótenyésztő oklevelet is kapott. Ekkor ismerte meg a feleségét, akitől három gyermeke született: Dániel 17, Sára 14, Izsák pedig 3 éves. A családi békét az új állatok érkezése soha nem borította fel, a férfi élete párja rendszerint csak annyit mondott: "hát te tudod drágám".

Utóbbi megállapítás először az első öszvérvásárlás után hangzott el. Bertók Ferenc évekkel korábban egy western filmben pillantotta meg ezeket az érdekes állatokat, melyek fáradhatatlanul húzták a kettes fogatot. Kalandos körülmények között jutott az első öszvérhez, hisz az egyik helyen két lóval együtt levágásra vártak. A galamboki férfi viszont nem teketóriázott sokat, megmentette az életüket.

- A ló és a szamár keresztezéséből, általában mesterségesen született öszvér "elnyűhetetlen konstrukció" - folytatta Ferenc.  - Egy riportfilmben láttam, hogy például Amerikában a Grand Canyonban ilyen állatokkal szállítják a turistákat a meredek sziklákra, s ezeknek a hibrideknek ez meg sem kottyan.

Az öszvérekben, abban az esetben, ha jó génállományt örökölnek, akkor a szamár és a ló pozitív tulajdonságai jelennek meg. A szamár főbb jellemvonásai, hogy kitartó, nyugodt és a szélsőséges körülményeket is elviseli. Ezzel szemben a ló temperamentumos, lendületes és nem utolsósorban esztétikai élményt nyújt.

- E kettőnek a keresztezésből egy elég zömök testű, viszonylag nagy fülű, alapvetően barátságos öszvér születik, mely kitűnően veszi a dimbes-dombos zalai vidék akadályait, a vízmosásokon, a meredek kapatókon is gond nélkül átmegy - sorolta az előnyöket Ferenc. - Így kalandozni szórakoztató mulatság, s ami a legfontosabb, a városi bentondzsungelben nevelkedett gyerekek is rajonganak értük.

A gyermekkori jóbarát, a fent említett Rudi szamár hatására a galamboki állattenyésztő kinézett magának két tökéletes példányt, nevezetesen Apukát és Ferikét. Az üzletnek egyetlen szépséghibája az volt, hogy a gazdájuk, Marika néni nem akarta eladni őket. Bertók Ferenc nem tágított, hosszas alkudozást követően egy nap arra ébredt, eladja az állatokat. A galamboki szakembernek ugyan órákba telt, míg egyáltalán megmozdította az állatokat, de végül felterelte az utánfutóra őket. Azóta Apuka és Ferike egy lovas világkupán is szerepelt, most a "nyugdíjas" éveiket töltik.

Még ennél is nagyobb karriert futottak be a galamboki öszvérek. Mivel Bertók Ferenc egyik kaposszerdahelyi jóbarátjával, Ernst Mihállyal közösen 2002-ben megalapította a mostanra 75 tagot számláló Magyar Szamártenyésztők Egyesületét, az országban is híre ment annak a bizonyos "fejlövéses" fickónak.

- Budapestről egy állatkoordinátor hívott fel, hogy egy filmforgatáshoz három erős, dolgozó öszvérre lenne szüksége - folytatta Ferenc. - Másnap a szakemberek a helyszínen voltak, újabb egy nap múlva Töki, Szotyi és Mogyi málhákkal a hátukon "felvételiztek" a hátsó kertben. 2009-ben Donald Sutherland főszereplésével a Pilisben forgattuk A kilencedik légió sasmadara című mozit, ahol az öszvérek kőmalomban dolgoztak és málhát hordtak, s szó szerint  felépítettek egy középkori földvárat. Természetesen végig ott voltam velük, bár a főszereplővel nem volt közös jelenetünk, mi a mozivásznon azonnal kiszúrtuk őket.

Alig telt el egy év, s a megbízható öszvéreiről ismert galamboki tenyésztőt a veresegyházi "farkasembernek" becézett Horkai Zoltán kereste fel. A farkasok és medvék között élő Horkai elmondta, hogy az Oscar-díjas Anthony Hopkins főszereplésével a fővárosban forgatják a Rítus című pszichothrillert, melyhez külön kérésre fekete öszvért keresnek. Bertók Ferenc Gusztit választotta a feladatra, akinek a filmben minden emberi segítség nélkül egy bizonyos külső jelre kettőt előre kellett lépnie és balra néznie, majd visszafordítania a fejét. Mindezt éjszaka, félelmetes téli, műhóval megspékelt díszletek között, de nem volt gond, s a színészek, rendező és a producer szerint okosan dolgozott az állat.

A galamboki Charles Bronson tényleg nem mindennapi fickó. A férfi szerint a mai gyerekek többségének fogalma sincs arról, milyen egy szamár, hogy néz ki a ló, az öszvérről pedig még csak nem is hallottak. Az már jó kiindulási pont lehet, ha valamelyik lurkó ismeri a Micimackó című meséből a Füles figuráját. A bánatos, szürke mesehős után megismerni az igazi jámbor szamarat valódi felüdülés. Persze az lenne a legjobb, ha a fiatalok - főleg vidéken - közelebb éreznék magukhoz a természetet, megismernék legalább a háziállatokat és tisztában lennének azok viselkedési szokásaival.