Eltérő a zalai iskolások pályaválasztási iránya és a cégek munkaerőigénye

Rigó Csaba elmondta: a szlovén-magyar határon átnyúló program keretében azt vizsgálták, hogy mi az oka a határ mindkét oldalán jellemző magas munkanélküliségnek, az alacsony képzettségi szintnek és a magas elvándorlási aránynak. Az első eredmény az a felmérés, amely 102 zalai általános iskola 1372 tanulójának, illetve 200 zalai vállalkozás vezetőinek válaszait összegzi, rávilágítva a pályaválasztás és a valós munkaerőigény közötti távolságra.
   
A felmérés alapján látható, hogy a térségben működő cégek milyen szakembereket várnak, melyek a most jellemző hiányszakmák, ezzel szemben a 7-8. osztályos diákok más területeken szeretnének továbbtanulni. Ezért is tartanak idén és jövőre a gyerekek és szüleik számára képzési börzéket, pályaorientációs tréningeket, hogy közeledjenek egymáshoz az igények és az elvárások.
   
Borsos József, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetője a 140 millió forintos - 85 százalékban uniós forrásból támogatott - projekt részleteit ismertetve kifejtette: az ezzel ellentétes vélekedéssel szemben a gyerekek több mint harmada szakmát kíván tanulni, s csak egyharmadnyi azoknak az aránya, akik nem tudják, mit tanulnának. A tanulók majdnem háromnegyede a pedagógusoktól szerzi információit a pályaválasztáshoz, holott a kamarák vagy a pályaválasztási szakemberek szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek, ezért nagyobb szükség van az ő részvételükre.
   
A pályaválasztók többsége a munkahelyi légkör és szakmával kapcsolatos "jó érzésük" alapján próbálnak választani, azt már kevésbé ismerik, hogy milyen az adott szakma háttere. Több mint 40 százalék gondolja magáról, hogy saját véleménye alapján dönt a pályaválasztásról és ugyanekkora arányban jelölték meg a szülők szerepét, ezért is tartják fontosnak a gyerekek és a szülők együttes felkészítését.
   
A szakember örvendetesnek tartja, hogy majdnem 40 százaléka a megkérdezetteknek fizikai munkát szeretne végezni. A fiatalok alapvetően a szolgáltatás típusú szakmákat választják, a vendéglátóipart, az egészségügyet és egyéb szolgáltatási területeket jelölték meg a legtöbben, s nyilvánvalóvá vált, hogy a hiányszakmákról igencsak hiányosak az ismereteik.
   
Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, hogy a vizsgált 200 zalai cégnél csaknem 50 százalékban szakmunkásokat foglalkoztatnak, a középfokú végzettséget igénylőkkel együtt is mintegy 75 százalék a nem diplomások aránya. A válaszokból kitűnik, hogy a következő években leginkább asztalos, gépész és fémformáló szakemberekre lenne igényük, mert a megyében a gépipar és az építőipar számít húzóágazatnak, de ezen a területen munkaerőhiány van.
   
Az utóbbi 12 hónapban a vállalatok 40 százaléka tapasztalta, hogy nehezen talál megfelelő szakembert, elsősorban önálló munkavégzésre alkalmas és szakmai idegen nyelvet ismerő dolgozókat. Éppen ezért a vállalkozások több mint 56 százaléka együttműködik a szakterületéhez kapcsolódó oktatási intézménnyel.
   
Szólt arról is, hogy a vállalatok legnagyobb részt személyes kapcsolatok alapján keresnek új munkaerőt, de látható, hogy ezzel a módszerrel nem lehet kielégíteni a cégek igényeit.