Európa vezető lovasbarát turisztikai régiójává válhatnánk

- A lovaságazat - hasonlóan az egész állattenyésztéshez - legalább két évtized súlyos mulasztásainak okán a mélynél is mélyebb pontra került - vélekedik Lázár Vilmos, többszörös fogathajtó világbajnok, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke. - Elég csak utalni az egyre fogyó állatállományra: napjainkban alig 70 ezer lovunk van. Míg Magyarországon 6-7, addig Hollandiában 27 ló jut ezer lakosra, az uniós átlag pedig tizenkettő.

Hazánkban valamikor milliót is számláltak ebből a csodálatos állatból, de például Zala megyében is már évek óta kétezer körül stagnál a lóállomány.


A kormány eltökélt szándéka azonban, hogy az ágazat régi fényét visszahozza, ezért dolgozta ki a szakma bevonásával a XIX. század legyőzhetetlen versenylováról, a csodakancáról , Kincsemről elnevezett nemzeti lovas programot. Az elképzelések szerint többek közt bevonják a lovaskultúra oktatását a köznevelésbe, megvizsgálják a szabad terephasználat jogszabályi biztosításának lehetőségeit, elkészül az ország lovastúra-hálózata és annak digitális térképe, továbbá az állami ménesekről szóló törvény.

- Két sarokpontot emelnék ki a programból, az egyik a lovassport társadalmi bázisának bővítése, a másik pedig jó hírének, presztízsének erősítése - folytatja Lázár Vilmos. - Előbbi legfontosabb eleme a tantervbe iktatott, államilag támogatott és szervezett lovaskultúra-oktatás bevezetése. Utóbbit pedig olyan érdekes, látványos és nemzetközi színvonalú rendezvényekkel érhetjük el, mint például a Nemzeti Vágta vagy a Lovas Világkupa.

Megyénkben mindkettőre van jó és követendő példa. A Palini Általános Iskolában például már 2004 óta lovagolhatnak a gyerekek sportfoglalkozások keretében, a nagykanizsai Dobri család pedig évről évre nívós díjugrató, illetve military-versenyekkel örvendezteti meg a közönséget.

- A sportorientált órákból fordítunk e célra heti 6 órát a Toledo Lovasegyesület segítségével - tudjuk meg Magyar Ferenctől, az oktatási intézmény igazgatójától. - A magam részéről nemcsak sport szempontjából tartom fontosnak ezeket a foglalkozásokat, hanem mert itt a gyerekek elsajátítják, hogy az állattal törődni kell. Megtanulnak alkalmazkodni, ami elengedhetetlen az életben.

Dobri Lajos, a Zala Megyei Lovas Szövetség elnöke viszont úgy véli: nem mindegy, hogy a gyermekek oktatása milyen körülmények közt és szakmai felkészültséggel, háttérrel zajlik.

- Az első, hogy megteremtődjenek a kellően magas nívóhoz szükséges infrastrukturális feltételek - szögezi le a szakember. - Nagykanizsának a lehető legrövidebb időn belül fel kell építenie egy fedeles lovardát, ha térségi szerepet akar betölteni a lovasoktatásban. Azt gondolom, ennek a legjobb helye a Csónakázó-tónál lenne, ahol adott a pálya, az erdei iskolában pedig el is szállásolhatnák a gyerekeket.


Az, hogy végre született egy konkrét lovas program, nagyon helyes és dicsérendő, ám a sikerhez összefogás is szükséges - vélekedik dr. Török László, a rádiházi Kabala Ménes Kft. tulajdonos-igazgatója.

- Ahhoz elég, hogy biztosítsa a feltételeket a lovaságazat szereplőinek a megmaradáshoz - mondja az 1912-ben Bartha László földbirtokos által alapított, fennállásának 100. jubileumát idén ünneplő Kabala Ménes tulajdonosa. - A program lépéseket tesz afelé is, hogy a magyar lovat, mint márkát , koncentráltan jelenítse meg a piacokon. És ez alatt a hazai piacokat is értem, mert nélkülük sem a lovassportnak, sem a túralovaglásnak nincs jövője. Talán nem is hinnénk, hogy például a jól megszervezett lóversenyzésben ugyancsak komoly munkalehetőségek rejlenek, az ugyanis minden, a lóhoz kapcsolódó kiszolgáló-tevékenységet húz magával, a nyeregkészítéstől a patkógyártásig. E helyett most külföldről vásároljuk ezeket az eszközöket, és akkor még nem is beszéltünk olyan munkahelyteremtő alternatívákról, mint a fogadás... Szó, ami szó, mára sajnos, félig-meddig elveszítettük lovaskultúránkat, és bár mellbevágóan hangzik, de nagy túlzás lovas nemzetként meghatározni önmagunkat.

A stratégia céljai közt az is szerepel, hogy Magyarország Európa vezető lovasbarát turisztikai régiójává váljon. Ha az elképzelések megvalósulnak, kialakulhat a Kárpát- medencét hálózatszerűen átszövő lovastúra útvonal.Főfoglalkozása mellett túralovagoltatással, illetve falusi szállásadással szeretne foglalkozni a magyarszerdahelyi Gál János is, aki hobbiból az ősi magyar fajtához tartozó hidegvérű lovakat tart.

- A lótartást apósomtól örököltem meg 6 évvel ezelőtt, s most már 3 gyönyörű lovam van - beszél az állatokról látható szeretettel. - Vállalkozó vagyok, mindennap máshol dolgozom és ezek a gyönyörű lovak megnyugtatnak. Még egy csikós öltözéket is vettem, mert azt gondolom, hogy a szép lovakhoz normális viselet illik. Sajnos, ma már egyre kevesebb falun is az állat, a ló, aminek talán az lehet az oka, hogy türelem kell hozzá, állandó elfoglaltságot ad és az embereknek erre már nincs idejük. Ennek ellenére ha kihajtatok, sokan megbámulnak, és fel akarnak ülni mellém a kocsira. Az érdeklődés szikrája tehát megmaradt - remélem, ennél többre is jutunk majd, ha a politika tényleg nagyobb figyelmet fordít az ágazatra.


Szerintem (Horváth-Balogh Attila jegyzete)
A ló kiemelt helyet foglal el a magyarság kultúrtörténetében. Gondoljunk csak a hunokra, akik szőrén ülték meg a lovat és vágta közben hátrafelé nyilazva hozták rá a szívbajt az ellenséges csapatokra. Vagy a Szvatopluk fejedelemnek ajándékozott lóra, amiért cserébe egy kulacs Duna-víz, maroknyi föld és némi fű révén, ősi keleti jogszokás alapján „megkaptuk” az országot. Vagy a bivalyerős Fehérlófiára, akit anyja, egy hószín kanca 7 éven át szoptatott, és aztán semmi nem állhatta útját. Továbbá ott van még János vitéz, aki huszárnak áll, majd lóháton megy Franciaországba a törökök ellen. Mi több, Horthy Miklós is fehér lovon lovagolt be 1919-ben Budapestre. És a paripa napjainkban is jelen van a magyar köztudatban, e helyütt csak egy híressé vált dakota közmondást idéznék: „Ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, akkor szállj le róla.”