Nem lesz csőd! A kormány bízik a jövő évi növekedésben

- A magyar gazdaság jövő évi növekedéséről nagyon sok adat látott napvilágot. Az Európai Bizottság prognózisa 0,5 százalék, míg a GKI 1 százalékos visszaesést prognosztizál. Önök a költségvetési törvényjavaslatban 1,5 százalékos bővüléssel számolnak. Biztosan tartható ez?

- Az elemzésekben plusz 1,7 és mínusz 1 százalék között minden létező szám előfordul. Ez is azt bizonyítja, hogy rendkívül nagy a bizonytalanság, egész Európában. Mi 1,5 százalékos növekedéssel számolunk, s várjuk a német kormány előrejelzését. Bizakodásra ad okot, hogy az idei harmadik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ami látva az európai folyamatokat, nagyon kedvező. Rendkívül fontos azonban, hogy a költségvetésben megteremtsük azokat a tartalékokat, amelyek révén a tervezettnél kisebb GDP-bővülés sem okoz problémát. Mostani számításaink szerint a 300 milliárdos tartalék elegendőnek tűnik ehhez. Ám, ami ennél is fontosabb: meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek erősebb növekedésre serkentik a gazdaságot. A növekedési fordulathoz egyebek mellett a kisvállalkozások további helyzetbe hozására van szükség, s arra, hogy az uniós forrásokat még hatékonyabban használjuk fel. Elengedhetetlen továbbá az erősebb külpiaci offenzíva, azaz még többet kell tennünk azért, hogy a befektetők Magyarországra jöjjenek. Ezen növekedési stratégiát a kormány még idén kidolgozza, jövőre pedig be is indítja.


- Az államadósság csökkentése mellett ugyancsak elkötelezett a kormány. Jelen gazdasági helyzetben lehetséges-e ez?

- 2010 nyarán, az akkori 280 forintos euróárfolyammal számolva, bruttó 81,3 százalékról indultunk, s idén év végéig 73 százalékig jutunk. A második félévben 1400 milliárd forintnyi állampapír került bevonásra, s a magyar állam év végéig még 3 milliárd eurót fizet vissza, és nem vesz fel helyette újat, a nettó adósság tehát ennyivel mindenképp csökken. Az elmúlt napokban azonban több érték is napvilágot látott, a jegybank például 82 százalékos államadósságról adott hírt. Ennek oka, hogy a 20 ezer milliárd forint adósságból 32 milliárdnyi euróban van, így például, ha az árfolyam csak egy forinttal is gyengül, az máris 32 milliárd forint pluszt jelent. Az évközbeni számolgatásnak tehát nincs sok értelme: év végén megtudjuk, az akkor aktuális árfolyamon számolva mekkora a pontos mérték.

- Nemrégiben két hitelminősítő is negatívra rontotta Magyarország államadós besorolását, amivel a lehető legközelebb kerültünk a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriához, a forint euróhoz viszonyított árfolyama pedig a héten ismét történelmi csúcsot döntött. A történéseket látva több elemző magyar államcsődöt vízionál...

- Az államcsőd azt jelenti, hogy egy ország képtelen a tartozásait fizetni. Ez Magyarország esetében nem áll fenn, tehát esetünkben erről nem célszerű, és nem is lehet beszélni.

- Belső viták során felmerült-e az egykulcsos, 16 százalékos szja módosítása, amely amellett, hogy rengeteg pénzt vesz ki a büdzséből, akkor, amikor minden fillérre szükség van, a hozzá fűzött reményeket sem váltotta be, hiszen nem indult be a fogyasztás?

- Az a majd 500 milliárd forint, amit kivett a büdzséből, nem veszett el, ott van az embereknél. S családbarát adórendszerünknek hála a két- és háromgyermekes keresőknél 9, illetve 17 százalékkal növekedett a reáljövedelem. Az pedig az ő szabad döntésük, mihez kezdenek a pénzzel: fogyasztásra költik, megtakarítják vagy meglévő devizaadósságaikat fizetik vissza belőle. Ha ezek az összegek nem maradtak volna a lakosságnál, a jelenleg stagnáló fogyasztásban jóval nagyobb visszaesés lett volna.

- Egyre többet hallani arról, hogy bizonyos pénzügyi-gazdasági körök addig gyengítik a forintot, amíg az Orbán-kormány bele nem bukik a kormányzásba.

- A forint árfolyamát alapvetően a romló külső körülmények, az eurózóna válsága húzza lefelé. Hazai fizetőeszközünk alapvetően együtt mozog a régiós valutákkal, a kis különbség abból adódik, hogy míg a lengyeleknél és cseheknél az államadósság szintje a GDP 50 százaléka körül van, mi csak most tornázzuk lefelé. Ami pedig a nemzetközi támadást illeti, én nem nagyon hiszek az ilyen összeesküvés-elméletekben.

- A napokban benzinkutakon készítettünk riportot az üzemanyagár-emelkedés kapcsán. A megszólított autósok közül szinte kivétel nélkül mindenki felvetette, hogy a Fidesz ellenzékből milyen vehemensen követelte az üzemanyag jövedéki adójának csökkentését, pedig akkor messze volt még a 400 forinttól a literenkénti ár. Most pedig a kormány nemhogy nem csökkentette, a gázolaj esetében emelte a jövedéki adót.

- A november elsejétől mindössze annyi történt, hogy a gázolajra rakódó jövedéki adó egyensúlyba került a benzinre rakódó adóteherrel. A benzin adótartalma változatlan maradt, annak árát kizárólag a világpiaci folyamatok mozgatják. A lépés egyébként része volt a 100 milliárdos államháztartási egyensúlyjavításnak, azért ugyanis mindig mindent el fogunk követni, hogy a hiányt kordában tartsuk. A kritika a múltban annak szólt, hogy az előző kormány úgy emelt jövedéki adót, hogy közben az államháztartási hiány 6-7-8 százalékra szaladt. Így pedig nem érte meg az áldozatot...


Biztonsági háló és tehercsökkentés
Cséfalvay Zoltán zalai látogatása napján robbant a hír: a kormány mégis hajlandó tárgyalni az IMF-fel. Az államtitkár meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott e kérdésben: „az eurózóna mélyülő válsága közepette Magyarországnak szüksége lehet egy biztonsági hálóra”, mondta. Azóta kiderült: olyan új típusú pénzügyi keretmegállapodásról van szó, melynek célja, hogy a magyar gazdaság növekedését pénzügyileg biztosítsa. Szívesen beszélt viszont az államtitkár arról a 114 intézkedést magában foglaló programról, amely 500 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terhét. Lehetővé válik például a teljes körű elektronikus ügyintézés, s felgyorsul a telephelyek létesítésének folyamata.