Mit tegyünk, ha összetörik a féltett autónkat?

– A legtöbb embernek fogalma sincs arról, kinek is szóljon, ha összetöri az autóját– állítja Lakatos István nagykanizsai autómentő vállalkozó. – Arra még emlékeznek, hogy van az az ember, aki elszállítja a mozgásképtelen autókat és ennyi. Aztán hívják a rokonokat, ismerősöket, akik megkérdezik a haverokat, s végül így, ilyen kacskaringós úton jutnak el hozzám vagy épp valaki máshoz. Pedig az lenne a helyes, ha magában mindenki „lejátszaná”, mihez kezdene, ha baleseti szituációba kerülne.

Érdemes számba venni előre, hogy baj esetén melyik autómentőt hívnánk, hová, melyik szervizbe kellene beszállítani az autót, és így tovább. Nem nagy dolog ez, de ha a szükséges telefonszámok ott vannak a zsebünkben, nem csak időt, hanem bizony, pénzt is megtakaríthatunk.

Lakatos István azt is elárulta, avval sincsenek tisztában a legtöbben, hogy mikor kell vagy legalábbis nem árt rendőrt hívni. Pedig ezzel elkerülhetők lennének a vitás esetek, melyekből nem kevés van. A kérdéssel a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetőjét, Pintér László rendőr alezredest kerestük meg.

– Mindenképpen értesíteni kell a rendőrséget, ha a baleset során halál vagy személyi sérülés történt. Persze, életszerűen ilyenkor mindenki először a mentőket hívja, de ez nem probléma, hiszen azonnal értesítik egymást a hatóságok, így teljesen mindegy, hogy a rendőröknek, mentőknek vagy a tűzoltóknak szólunk- e először. Anyagi káros balesetnél előfordult, hogy az egyik fél rendőrt hívott, a másik pedig közben távozott a helyszínről. Ez szabálysértés, az érintettek kötelesek megvárni a rendőrt és csak akkor mehetnek el, ha az erre engedélyt adott. Akkor pedig, ha a károkozó megállás nélkül továbbhajt, feltétlenül értesítsük a rendőrséget.

Nem kötelező, de akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nincs személyi sérülés, ám jelentős az anyagi kár, esetleg a felek másképp látják a történteket, vagy külföldi, netalántán közüzemi (például Volán) járművel ütköztünk – fűzte hozzá az osztályvezető. Azt is jelezte: amennyiben egyáltalán nem szükséges rendőri intézkedés,  az érdekeltek kötelesek a helyszínen személyazonosságukat és a felelősségbiztosítás fennállását igazolni egymás előtt. Egyébként sokak számára megnyugvást jelent, ha anyagi káros balesetnél rendőri intézkedés történik, de általános tapasztalat, hogy a biztosító a rendőrségi eljárás jogerős lezárásáig nem dönt a kártérítés ügyében, mi több, a döntéssel ellentétes eredményre is juthat saját eljárása során. Mindez a kártérítési folyamatot jelentősen lassíthatja. Ha van kárigényünk, a másik fél biztosítójához kell benyújtani a kétlapos, indigós kék-sárga európai baleseti bejelentőből a mi példányunkat. Igencsak segíthetjük az ügyünkben eljárók munkáját, ha van kéznél fényképezőgép, fotóképes telefon, amivel rögzíteni tudjuk a pillanatnyi állapotot.

Speciális helyzet, ha egy parkolóban tolatnak neki az autónak és a tulajdonos nincs ott. Ilyenkor a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, a történteket pedig utóbbinak bejelenteni. Ezen ügyekben sajnos, sok a negatív tapasztalat, mire az ember visszamegy, már sérült a jármű, az okozó pedig sehol. Az ismeretlen által okozott kárról 30 napon belül kell tájékoztatni a MABISZ kárrendezési irodáját.

Talán ennyi is elég ahhoz, hogy mindenki előtt világossá váljon: már-már közlekedési szakértőnek kell lennünk ahhoz, hogy ne kövessünk el az ügyünk kimenetelét befolyásoló hibákat. S akkor még nem is ejtettünk szót arról a tortúráról, ami aztán várhat ránk, miután elhagytuk a baleseti helyszínt... Szerencsére, ma már vannak olyan szolgáltatók, melyek egy kézben tartják az ügyünket, elvégzik a javítást, javíttatást, s adott esetben tárgyalnak a biztosítókkal, bankokkal is.

– Az a tapasztalatunk, hogy a biztosítók egyre nehezebben, szűkmarkúan fizetik ki a kártérítéseket, tekintve, hogy a pár éves autókat már nagyon hamar gazdasági totálkárosnak minősítik, mert drága a javítás. Ha ennek költsége meghaladja az autó értékének 60 százalékát, akkor elkerülhetetlen ez a szituáció – tudtuk meg Weisz Attilától, a nagykanizsai Biztospont Kárrendező Iroda és Járműszerviz ügyvezető igazgatójától. – Bonyolítja a helyzetet, hogy ilyenkor a márkaszervizek gyakran széttárják a karjukat, s azt mondják: uram vagy hölgyem, így járt, azaz nem tesznek meg mindent azért, hogy javítható legyen az autó. A bank pedig felmondja a hitelszerződést és egy összegben kéri a pénzét. Az ilyen helyzetekre ma már különféle szolgáltatók kínálnak megoldást, melyek ha kell, a pénzintézetekkel is egyeztetnek, s számos esetben sikerül elérniük, hogy ne szűnjön meg a hitelszerződés. További problémaként még felmerülhet az is: új vagy használt alkatrészt használjunk fel autónk javíttatásához?  A szakember szerint ha a biztosító kártérítése fedezi a költségeket, akkor nem kérdés, hogy új alkatrészekkel érdemes dolgozni – elsősorban gyáriakkal. Ha teljes egészében saját zsebből finanszírozzuk a javítást, jó az öszvérmegoldás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos alkatrészekből (például a futómű) mindenképpen szerezzünk be újakat, de mondjuk egy karosszériaelem cseréjéhez tökéletesen megfelel a bontott is.

Weisz Attila arra is felhívta a figyelmet: azok többségének, akik autóban utasként vagy vétlen sofőrként szenvednek balesetet és megsérülnek, eszükbe sem jut, hogy a kárt okozó gépjárművezető kötelezőjének terhére kérjenek kártérítést. Megelégednek a saját élet- vagy balesetbiztosításukra kapott összeggel, holott az előbb vázolt módon magas összegű nem vagyoni kártérítés is igényelhető. 



Lóerő