Hírek

2011.08.18. 05:34

Ki fizesse a tanárok bérét?

Politikai egyeztetés hiányában ismét tolódott az a megbeszélés, melyet a kormány az állami-önkormányzati feladatok sürgető szétválasztása miatt tervezett. Ismeretes, a hazai önkormányzati rendszer egyre komolyabb finanszírozási gondokkal küzd, a parlament ősszel törvénymódosításra készül.

Kelemen Valéria

- Nem hiszem, hogy a régi tanácsrendszert kellene újjáéleszteni, a központból meghatározott, elrendelt ukázokkal, márpedig, amit eddig sejteni lehet a Fidesz tervezeteiből, az ilyesmire enged következtetni - mondta Baracskai József (MSZP), Zalaszentgrót polgármestere. - Nem értek egyet a túlzott államosítással, szerintem a települések tudnak dönteni a saját sorsukról, arról, milyen iskolára, intézményre van szükség az adott községben, városban. Nem tartanám jónak, ha rájuk telepedne az állam, ragaszkodnék az önkormányzatiság fennmaradásához, természetesen a finanszírozási elvek újragondolása mellett. Látható például, hogy a közoktatás a jelenlegi normatívából nehezen biztosítható, annak ellenére, hogy 20 év alatt a legtöbb helyen majdnem felére csökkent a gyereklétszám. A közoktatási normatívát mindig ki kell pótolniuk a helyhatóságoknak. Egyelőre nem tudjuk, mit tervez a kormány, ezért, úgy hírlik, már a bankok is kivárnak, azaz nem nagyon adnak fejlesztési hitelt önkormányzatoknak, mert nem tudják, mi lesz a sorsa a struktúrának.

Zalaszentgrót amúgy takarékosan gazdálkodott eddig is, hitel nélkül működik, ezt elődjének (Császár József) ezúton is köszöni Baracskai József polgármester. A bérek kifizetése rendben zajlik, de a legtöbb kiadást ez a tétel okozza a városban.

- Őszintén szólva nagyon féltem a falvainkat - mondta Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, Felsőrajk polgármestere. Előbbi posztot a második, utóbbit az ötödik ciklusban látja el, továbbá tagja a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának, van tehát rálátása a helyzetre. - Pedig szerintem az önkormányzatiság alapvetően sikerágazat, mert azokon a településeken, ahol kreatívan, becsületesen dolgoztak az elöljárók, meg is látszik a munka eredménye. Sajnos a szektorból 20 év alatt folyamatosan és egyre több pénzt vontak ki, így nem csoda, hogy mára hatalmas adósságállományt görgetnek maguk előtt az önkormányzatok. Például az iskolák fenntartását az állam legfeljebb csak 40-50 százalékban támogatja a normatívával. De szerintem nem lenne olcsóbb a tisztán állami iskola sem, hiszen a szülők, a diákok és a pedagógusok manapság legalább harminc százalékot tesznek hozzá a működéshez különböző felajánlásaikkal. Járható út lenne, ha a béreket magára vállalná a központi költségvetés, a helyi adókat pedig többek között a községi, városi fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészhez használnánk fel.

Vigh László hangsúlyozta, mindezzel együtt főleg Zalában nem helyénvaló az általánosítás, a 258 település nagy része ugyanis takarékosan, de működik, s ez az ott dolgozóknak köszönhető. A képviselő azt is elmondta, felmerült, a közvilágítási díjtétel miatt együtt kellene tárgyalniuk a szolgáltatóval, egyelőre régiós vagy megyei összefogás képzelhető el.

- Nem hiszem, hogy a régi tanácsrendszert kellene újjáéleszteni, a központból meghatározott, elrendelt ukázokkal, márpedig, amit eddig sejteni lehet a Fidesz tervezeteiből, az ilyesmire enged következtetni - mondta Baracskai József (MSZP), Zalaszentgrót polgármestere. - Nem értek egyet a túlzott államosítással, szerintem a települések tudnak dönteni a saját sorsukról, arról, milyen iskolára, intézményre van szükség az adott községben, városban. Nem tartanám jónak, ha rájuk telepedne az állam, ragaszkodnék az önkormányzatiság fennmaradásához, természetesen a finanszírozási elvek újragondolása mellett. Látható például, hogy a közoktatás a jelenlegi normatívából nehezen biztosítható, annak ellenére, hogy 20 év alatt a legtöbb helyen majdnem felére csökkent a gyereklétszám. A közoktatási normatívát mindig ki kell pótolniuk a helyhatóságoknak. Egyelőre nem tudjuk, mit tervez a kormány, ezért, úgy hírlik, már a bankok is kivárnak, azaz nem nagyon adnak fejlesztési hitelt önkormányzatoknak, mert nem tudják, mi lesz a sorsa a struktúrának.

Zalaszentgrót amúgy takarékosan gazdálkodott eddig is, hitel nélkül működik, ezt elődjének (Császár József) ezúton is köszöni Baracskai József polgármester. A bérek kifizetése rendben zajlik, de a legtöbb kiadást ez a tétel okozza a városban.

- Őszintén szólva nagyon féltem a falvainkat - mondta Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, Felsőrajk polgármestere. Előbbi posztot a második, utóbbit az ötödik ciklusban látja el, továbbá tagja a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának, van tehát rálátása a helyzetre. - Pedig szerintem az önkormányzatiság alapvetően sikerágazat, mert azokon a településeken, ahol kreatívan, becsületesen dolgoztak az elöljárók, meg is látszik a munka eredménye. Sajnos a szektorból 20 év alatt folyamatosan és egyre több pénzt vontak ki, így nem csoda, hogy mára hatalmas adósságállományt görgetnek maguk előtt az önkormányzatok. Például az iskolák fenntartását az állam legfeljebb csak 40-50 százalékban támogatja a normatívával. De szerintem nem lenne olcsóbb a tisztán állami iskola sem, hiszen a szülők, a diákok és a pedagógusok manapság legalább harminc százalékot tesznek hozzá a működéshez különböző felajánlásaikkal. Járható út lenne, ha a béreket magára vállalná a központi költségvetés, a helyi adókat pedig többek között a községi, városi fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészhez használnánk fel.

Vigh László hangsúlyozta, mindezzel együtt főleg Zalában nem helyénvaló az általánosítás, a 258 település nagy része ugyanis takarékosan, de működik, s ez az ott dolgozóknak köszönhető. A képviselő azt is elmondta, felmerült, a közvilágítási díjtétel miatt együtt kellene tárgyalniuk a szolgáltatóval, egyelőre régiós vagy megyei összefogás képzelhető el.

Zalaszentgrót amúgy takarékosan gazdálkodott eddig is, hitel nélkül működik, ezt elődjének (Császár József) ezúton is köszöni Baracskai József polgármester. A bérek kifizetése rendben zajlik, de a legtöbb kiadást ez a tétel okozza a városban.

- Őszintén szólva nagyon féltem a falvainkat - mondta Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, Felsőrajk polgármestere. Előbbi posztot a második, utóbbit az ötödik ciklusban látja el, továbbá tagja a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának, van tehát rálátása a helyzetre. - Pedig szerintem az önkormányzatiság alapvetően sikerágazat, mert azokon a településeken, ahol kreatívan, becsületesen dolgoztak az elöljárók, meg is látszik a munka eredménye. Sajnos a szektorból 20 év alatt folyamatosan és egyre több pénzt vontak ki, így nem csoda, hogy mára hatalmas adósságállományt görgetnek maguk előtt az önkormányzatok. Például az iskolák fenntartását az állam legfeljebb csak 40-50 százalékban támogatja a normatívával. De szerintem nem lenne olcsóbb a tisztán állami iskola sem, hiszen a szülők, a diákok és a pedagógusok manapság legalább harminc százalékot tesznek hozzá a működéshez különböző felajánlásaikkal. Járható út lenne, ha a béreket magára vállalná a központi költségvetés, a helyi adókat pedig többek között a községi, városi fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészhez használnánk fel.

Vigh László hangsúlyozta, mindezzel együtt főleg Zalában nem helyénvaló az általánosítás, a 258 település nagy része ugyanis takarékosan, de működik, s ez az ott dolgozóknak köszönhető. A képviselő azt is elmondta, felmerült, a közvilágítási díjtétel miatt együtt kellene tárgyalniuk a szolgáltatóval, egyelőre régiós vagy megyei összefogás képzelhető el.

Zalaszentgrót amúgy takarékosan gazdálkodott eddig is, hitel nélkül működik, ezt elődjének (Császár József) ezúton is köszöni Baracskai József polgármester. A bérek kifizetése rendben zajlik, de a legtöbb kiadást ez a tétel okozza a városban.

- Őszintén szólva nagyon féltem a falvainkat - mondta Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, Felsőrajk polgármestere. Előbbi posztot a második, utóbbit az ötödik ciklusban látja el, továbbá tagja a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának, van tehát rálátása a helyzetre. - Pedig szerintem az önkormányzatiság alapvetően sikerágazat, mert azokon a településeken, ahol kreatívan, becsületesen dolgoztak az elöljárók, meg is látszik a munka eredménye. Sajnos a szektorból 20 év alatt folyamatosan és egyre több pénzt vontak ki, így nem csoda, hogy mára hatalmas adósságállományt görgetnek maguk előtt az önkormányzatok. Például az iskolák fenntartását az állam legfeljebb csak 40-50 százalékban támogatja a normatívával. De szerintem nem lenne olcsóbb a tisztán állami iskola sem, hiszen a szülők, a diákok és a pedagógusok manapság legalább harminc százalékot tesznek hozzá a működéshez különböző felajánlásaikkal. Járható út lenne, ha a béreket magára vállalná a központi költségvetés, a helyi adókat pedig többek között a községi, városi fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészhez használnánk fel.

Vigh László hangsúlyozta, mindezzel együtt főleg Zalában nem helyénvaló az általánosítás, a 258 település nagy része ugyanis takarékosan, de működik, s ez az ott dolgozóknak köszönhető. A képviselő azt is elmondta, felmerült, a közvilágítási díjtétel miatt együtt kellene tárgyalniuk a szolgáltatóval, egyelőre régiós vagy megyei összefogás képzelhető el.

- Őszintén szólva nagyon féltem a falvainkat - mondta Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, Felsőrajk polgármestere. Előbbi posztot a második, utóbbit az ötödik ciklusban látja el, továbbá tagja a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának, van tehát rálátása a helyzetre. - Pedig szerintem az önkormányzatiság alapvetően sikerágazat, mert azokon a településeken, ahol kreatívan, becsületesen dolgoztak az elöljárók, meg is látszik a munka eredménye. Sajnos a szektorból 20 év alatt folyamatosan és egyre több pénzt vontak ki, így nem csoda, hogy mára hatalmas adósságállományt görgetnek maguk előtt az önkormányzatok. Például az iskolák fenntartását az állam legfeljebb csak 40-50 százalékban támogatja a normatívával. De szerintem nem lenne olcsóbb a tisztán állami iskola sem, hiszen a szülők, a diákok és a pedagógusok manapság legalább harminc százalékot tesznek hozzá a működéshez különböző felajánlásaikkal. Járható út lenne, ha a béreket magára vállalná a központi költségvetés, a helyi adókat pedig többek között a községi, városi fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészhez használnánk fel.

Vigh László hangsúlyozta, mindezzel együtt főleg Zalában nem helyénvaló az általánosítás, a 258 település nagy része ugyanis takarékosan, de működik, s ez az ott dolgozóknak köszönhető. A képviselő azt is elmondta, felmerült, a közvilágítási díjtétel miatt együtt kellene tárgyalniuk a szolgáltatóval, egyelőre régiós vagy megyei összefogás képzelhető el.

- Őszintén szólva nagyon féltem a falvainkat - mondta Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, Felsőrajk polgármestere. Előbbi posztot a második, utóbbit az ötödik ciklusban látja el, továbbá tagja a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának, van tehát rálátása a helyzetre. - Pedig szerintem az önkormányzatiság alapvetően sikerágazat, mert azokon a településeken, ahol kreatívan, becsületesen dolgoztak az elöljárók, meg is látszik a munka eredménye. Sajnos a szektorból 20 év alatt folyamatosan és egyre több pénzt vontak ki, így nem csoda, hogy mára hatalmas adósságállományt görgetnek maguk előtt az önkormányzatok. Például az iskolák fenntartását az állam legfeljebb csak 40-50 százalékban támogatja a normatívával. De szerintem nem lenne olcsóbb a tisztán állami iskola sem, hiszen a szülők, a diákok és a pedagógusok manapság legalább harminc százalékot tesznek hozzá a működéshez különböző felajánlásaikkal. Járható út lenne, ha a béreket magára vállalná a központi költségvetés, a helyi adókat pedig többek között a községi, városi fejlesztésekhez szükséges pályázati önrészhez használnánk fel.

Vigh László hangsúlyozta, mindezzel együtt főleg Zalában nem helyénvaló az általánosítás, a 258 település nagy része ugyanis takarékosan, de működik, s ez az ott dolgozóknak köszönhető. A képviselő azt is elmondta, felmerült, a közvilágítási díjtétel miatt együtt kellene tárgyalniuk a szolgáltatóval, egyelőre régiós vagy megyei összefogás képzelhető el.

Vigh László hangsúlyozta, mindezzel együtt főleg Zalában nem helyénvaló az általánosítás, a 258 település nagy része ugyanis takarékosan, de működik, s ez az ott dolgozóknak köszönhető. A képviselő azt is elmondta, felmerült, a közvilágítási díjtétel miatt együtt kellene tárgyalniuk a szolgáltatóval, egyelőre régiós vagy megyei összefogás képzelhető el.

Vigh László hangsúlyozta, mindezzel együtt főleg Zalában nem helyénvaló az általánosítás, a 258 település nagy része ugyanis takarékosan, de működik, s ez az ott dolgozóknak köszönhető. A képviselő azt is elmondta, felmerült, a közvilágítási díjtétel miatt együtt kellene tárgyalniuk a szolgáltatóval, egyelőre régiós vagy megyei összefogás képzelhető el.

Ezek is érdekelhetik