Filatélia földrengés után és alatt (fotókkal)

- Nem sokkal a március közepi fukushimai 8,9-es erősségű földrengés és szökőár után szinte napokkal kellett döntenem, hogy vállalom-e az utat - kezdte. - A bizonytalan helyzetet jellemezte, hogy nyolc európai ország lemondta részvételét, így végül 65 állam, négyszáz gyűjtője 2346 keretben mutatta be anyagát a 10 ezer négyzetméteres kongresszusi központban megrendezett Philanippon 2011 nevű világkiállításon, amely nyolc nap alatt 100 ezer látogatót vonzott. Ilyen szintű bemutatóból egyébként évente legfeljebb egy-kettőt tartanak, hosszas szervezés után -magyarázta.


A magyar anyagban ott lapult Czirók Dénes gyűjteménye, amely a XVIII.-XIX. századi postaszervezet fejlődését, a kocsipostát mutatta be. A zsűri az adható 100 pontból 88-ra értékelte, ezzel a nagy aranyozott ezüstérmet nyerte el, a többi magyar kollekció árnyalattal gyengébben szerepelt.


A fél évszázada a bélyegek bűvöletében élő gyűjtő elmondta, a kiállításokon kezdenek teret nyerni a tematikus anyagok. Például a szlovák Vojtek Jankovic a kerékpár történetét mutatta be bélyegeken, a japán Yukio Onuma Beethovenről készített anyagot, benne magyar kiadású bélyeggel is. Magyar vonatkozású darabot tartalmazott a japán Shoetsu Miura gyűjteménye is, ami az atom felfedezéséről és használatáról szólt, benne Teller Edével.


- Ez a feldolgozási mód elmélyült kutatást és bátor innovációt igényel, ezért egy-egy területen az egész világon még csak pár tucat megszállott dolgozik -  jellemezte az új trendet.

A városban eltöltött napokból leginkább azt a rendet, fegyelmezettséget emelte ki Czirók Dénes, ahogy a japán emberek élik életüket.


- Yokohama bő másfélszáz éve indult fejlődésnek az első amerikai kereskedelmi hajó kikötésével. Ma már hárommilliónál több a lakosa, gyakorlatilag összeépült a 40 kilométerre fekvő Tokióval. Sokfelé megfordultam már a világban, de ennyi magas épületet sehol nem láttam. A házak között kilométereket lehet sétálni a fedett utcákon, anélkül, hogy az időjárással törődnünk kellene - emelte ki.


Czirók Dénes tavasszal Indiában járt, ott a zsúfolt utcák, a káoszba hajló, de mégis valahogyan működő közlekedés ragadta meg. Japánban pedig az elképesztő precizitás, fegyelmezettség, ahogy a hatalmas forgalmat szervezik.


- A vonat, metró másodperc pontosan érkezik és ott áll meg, ahol az ajtókat a peronon jelölik. A beszálló utasok két oldalt várakoznak, a leszállók közöttük gyorsan hagyják el a szerelvényeket. Csúcsforgalom idején a nőknek külön kocsikat tartanak fenn, hogy ne kelljen összezsúfolódniuk és létezik telefonmentes szakasz is, a pihenni vágyóknak és mindenütt patikatisztaság  - említett néhány érdekességet.


Jutott ideje megtekinteni a modern városrészek mellett ősi templomokat, láthatta a Nagy Buddhát is. A 13,5 méter magas, 121 tonnás bronz szobor 1252-ben „született”, a felette álló templomot 1498-ban szökőár pusztította el. Nagy Buddha sértetlen maradt és azóta is rendületlenül áll, a föld meg rendszeresen mozog körülötte