Kevesebbért dolgozunk: 109 ezer forintot viszünk haza

- Az idei első negyedévben 159 ezer 500 forint volt Zala megyében a bruttó átlagkereset. Ugyanebben az időszakban az országos átlag 195 ezer 313 forint volt - bocsátja előre Szekeres Jánosné, a KSH Győri Igazgatósága Zalaegerszegi Osztályának vezetője, hozzátéve: megyénkben a versenyszférában az előző év azonos időszakához képest 6,7 százalékkal emelkedtek, míg a költségvetésiben 11 százalékkal csökkentek a bruttó bérek.

A bruttó bérnél persze mindig érdekesebb a nettó. Nos, a zalai átlag - ugyancsak az idei első negyedévben - 109 ezer 500 forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozású zalaiak 86 ezer 800 forintot vittek haza átlagosan, míg a szellemi munkát űzők 141 ezer 100 forinttal gyarapították a család havi költségvetését. (Az idevágó országos adatokat grafikonunkban találják.)

- A zalai keresetek nemzetgazdasági átlagtól való elmaradásának elsődleges oka az átütő ipari termelőtevékenység hiánya, hiszen megyénkben az országos átlagot jócskán meghaladja az egyéni (sok esetben kényszer-) vállalkozók száma, a nagyobb cégeknél pedig nagy tömegben jellemzően betanított dolgozókat foglalkoztatnak, kvalifikált munkaerőre jóval kisebb az igény. S Zalában nincsenek olyan közigazgatási centrumok sem, amelyek felfelé húznák az átlagot - ad magyarázatot a keresetbeli eltérésekre Szekeres Jánosné.

Abban viszont megegyezünk az országossal, hogy a legjobban fizető gazdasági ág nálunk is a pénzügyi, biztosítási tevékenység, amivel művelői átlagosan bruttó 500 ezer forintot keresnek havonta. A képzeletbeli dobogó második helyét - az országos statisztika szerint - az információ és kommunikáció terén dolgozók keresete nyerte el, ami 403 ezer 900 forint volt az idei év első négy hónapjában, ezt pedig a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás területén tevékenykedők 364 ezer forintos fizetése követte. A legkevesebbet a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a halászati ágban dolgozók, illetve a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban munkálkodók keresték. Előbbiek bruttó fizetése 143 ezer 600, utóbbiaké 124 ezer 500 forint volt. A borravalós szakmákban azonban ennél valószínűleg magasabbak a fizetések, hívja fel a figyelmet az osztályvezető, arra utalva, hogy a dolgozó bevétele sok esetben magasabb a bevallottnál, ami a vállalkozói szféra egy részére is igaz.

Szekeres Jánosné a foglalkoztatással kapcsolatban is érdekes adatokkal szolgál: a 15-74 év közötti zalai népességből 124 ezer 500 fő az aktívak száma, amelyből az év első három hónapjában 112 ezer 500 főt foglalkoztattak. Az aktivitási arány 55,5 százalék, ami fél százalékkal nagyobb az országosnál, ám az 56,8 százalékos régiós átlagtól elmarad.

- Az elmúlt év előző időszakához képest az első negyedében ezer fővel emelkedett Zalában a foglalkoztatottak száma, a munkaügyi központ nyilvántartásában szereplő regisztrált munkanélkülieké pedig 3200-zal csökkent - sorolja az osztályvezető, hozzátéve: a nemzeti foglalkoztatási szolgálat adatai szerint idén március végén 18 ezer 530 álláskeresőt tartottak nyilván a megyében, ami 6,7 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.


Növekedés és csökkenés
Áprilisban országosan 5,9 százalékkal voltak magasabbak a havi bruttó átlagkeresetek az egy évvel korábbinál, s így elérték a 214 ezer 731 forintot. Ezen belül a versenyszférában 4, a költségvetés területén pedig 10,8 százalékos volt a növekedés. Előbbi területen így 219 ezer 941 forint, utóbbiban pedig 204 ezer 894 forint volt a bruttó átlagkereset. Ha az év első négy hónapját nézzük, akkor viszont a versenyszférában 5,3 százalékkal nőttek a bérek, a költségvetés területén viszont 4,5 százalékkal elmaradtak a tavalyi év azonos időszakához képest.