A műtőasztalon történt a tragédia?

Később mégis akadt gond. Sápadt volt, rosszul evett. Aortaszűkületet állapítottak meg. Ami gyógyítható. Országos hírű szakintézményben műtötték két és fél hónaposan. Egy aprónak tűnő szövődmény miatt újra átesett a sok-sok óráig tartó operáción. A második alkalommal szenvedett súlyos oxigénhiányt az agy, annak minden következményével. A szíve rendben, de a többi...

A szülők biztosak benne, a beavatkozások következménye a súlyos fogyatékosság. A soha nem múló fájdalmon túl a történtek után másfél évvel indítottak nem vagyoni kártérítési pert. Eddig már háromszor utasították el a keresetüket, ma már a Legfelsőbb Bíróságon van az ügy.

Muszáj, hogy végigvigyük, mondja Péter, az édesapa, aki nem is haragszik igazán, csak szeretné, ha egyszer, egyetlenegyszer elismerné az orvosteam, ő szülőként nem kapott kimerítő tájékoztatást, nem úgy végezték el a műtétet, ahogy ígérték, nem szóltak, amikor hazabocsátották őket, nagy a baj.


- Évente 4-500 orvosi műhibapert tárgyalnak, a megítélt kártérítés 1-2 milliárd forintra rúg, számolt be nemrég a Világgazdaság című lap. Ok? Az orvosok túlterheltek, a betegek viszont öntudatosabbak.

Akad fiatalember, akinek húszévesen nem a sérült, hanem a jó térdét műtötték meg, majd másutt mindként lábát újra kellett műteni. Kisgyerek, akinek a légcsövébe esett a lecsípett mandula, megfulladt. Egy férfi azért halt meg a kórház folyosóján, mert késett a betegszállító, hogy a megfelelő osztályra vigye.

- Úgy véljük, a Zala Megyei Kórház az országos összehasonlításban jó mutatókkal rendelkezik, ami az orvosi műhibapereket illeti. Az esetek tanulságait minden évben összegezzük, ez a jogi irodánk feladata, de a főorvosi értekezleteken is elemezzük a történteket - tájékoztat dr. Csidei Irén, a Zala Megyei Kórház főigazgatója és dr. Nagy Erzsébet, a kórház jogi és ügyfélszolgálati irodájának a vezetője.

A Zala Megyei Kórház legutóbb a költségvetése módosításakor 50 millió forintot különített el az esetlegesen elvesztett orvosi műhibaperek, kártérítési perek kifizetésére.

Ez nem kis összeg, azonban az államháztartási törvény kötelezi az intézményt arra, hogy forrást biztosítson a kiadásokra. Tehát nem jelenti azt, hogy ennyit ki kell fizetni, csupán tartalékról van szó.


A múlt évben a megyei kórházzal szemben egy pert sem nyert meg az ellenérdekű fél, 12 per van folyamatban, idén 3 új kereset érkezett. A perek száma 10 év távlatában nem nő. Ezzel szemben a múlt évben 38900 fekvő- és 776863 járóbeteget láttak el. Magyarán a betegelégedettség jónak mondható.

- Vannak jellemző területek?

- Belgyógyászat, neurológia, infektológia, szívsebészet, traumatológia, szülészet.

- Nőnek a kárigények?

- Csak egy-egy eset tételei. Idén 80 milliónyi igény elbírálása van folyamatban.

Nem lehet általánosítani arra nézve, hogy a bíróságok a kárigényhez képest mennyit ítélnek majd meg. A megyei kórház legnagyobb tétele eddig 24 millió forint volt.

Tanulságos, miért is lett ennyi. A kamat miatt. Ugyanis öt éven belül lehet a kárigényt bejelenteni. Ha valakit 2005-ben műtöttek, 2010-ben is indíthat eljárást. A perek akár 7-8 évig is húzódhatnak. Ekkor már 10-14 év is eltelhet, s ha a kórház veszít, a kamatokat 2005-től számítják. Az egészségügyi intézmények mögött persze ott áll a felelősségbiztosítás. (A működési engedély feltétele ennek megléte.) A biztosítók a megelőző évek tapasztalatai alapján kötnek szerződést a kórházakkal, közösen megállapított díjtételről és kifizetendő biztosítási összegről. A peren kívüli egyezséghez is kell a biztosító véleménye.


Múlt évben négyszer egyezett meg peren kívül a megyei kórház. Jelenleg 8 esetben folyik peren kívüli egyezségi tárgyalás a felekkel, abból a bizonyos 50 millióból erre is kell tartalékolni. Ha sikerül megegyezni, 15 napon belül fizetni kell.

- Felel-e az orvos vagy a dolgozó?

- A közalkalmazotti törvény rendelkezéseinek megfelelően a kollektív szerződésben szabályozott a kártérítési felelősség. A közalkalmazott a jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősségel tartozik.

- Volt erre példa?

- Volt.

- Nehéz az intézmény igazát megvédeni?

- A bulvármédia nem kedvez nekünk. Míg bennünket köt a titoktartás, az ellenérdekű fél bármit mondhat. Volt esetünk, amikor mi kértük a beteget, mentsen fel minket a titoktartás alól, hogy nyilvánosan védekezhessük, ha már ők is ott beszélnek. Nem kaptuk meg.

A Zala Megyei Kórház tapasztalata szerint a pernyertesség az intézmény és a betegek között jelenleg fele-fele arányú.

- Dr. Soltész Beatrix ügyvéd korábban bíróként dolgozott, így két nézőpontot is meg tud osztani velünk, amikor az orvosi műhibaperekről, illetve a polgári peres eljárásban megvalósuló kártérítésekről kérdezem.

- Az előzetes mérlegelést szeretném hangsúlyozni - mondja a zalaegerszegi ügyvéd, aki a beteg és a kórház vagy az orvos helyzetéből nézve is bír tapasztalattal, mivel mindkét körből van ügyfele. - Mielőtt pert fontolgatnánk, a szakértői vizsgálatot célszerű megejteni. Noha ennek is van anyagi vonzata, de még mindig kevesebb, mintha a végén mégsem végződik kedvezően a per az indítója számára. A kilátások felmérésén túl a perben is szerepe lehet az orvosi dokumentáció beszerzésének és a szakértői véleménynek. Erre mindig felhívom a figyelmet, általában el is fogadják.

Tehát, ha úgy érezzük, volt vagy jelenlegi betegként, hogy orvosi mulasztás, tévedés, hiba miatt hátrányt, maradandó vagy időleges egészségkárosodást szenvedtünk, a fent vázoltak legyen a kiindulópont.

- Tapasztalatból mondom, az ügyfeleink nem mindenáron akarnak perelni, elfogadják a felelősségteljes körültekintő tájékozódást - folytatta az ügyvéd, hozzátéve, a kártérítési peren kívül más, alternatív lehetőségek is vannak, ám azok az erkölcsi elégtételen túl nem biztosítanak egyéb természetű kárenyhítést.

- A nem vagyoni kártérítési pert csak az ellátó intézmény ellen lehet indítani. A büntetőjogi felelősségre vonás más kategória, annál is inkább, mivel a kártérítésre okot adó orvosi mulasztás nem minden esetben bűncselekményt megvalósító magatartás.

- A bíróság először a mulasztás tényét kell, hogy megállapítsa, azután következik az, hogy a mulasztás és a bekövetkezett kár közti ok-okozati összefüggés bebizonyosodjon, ami jogalapot ad a kártérítésre. Ez nagyon fontos. Az egészségügyi intézmény azt bizonyíthatja, hogy a szakmai szabályok betartásával a lehető leggondosabban járt el.

A jogalap közbenső ítélettel is megállapítható, de azt a bíróság dönti el, hogy hoz-e közbenső ítéletet a felelősség megállapítása kérdésében. A vagyoni, nem vagyoni kár mértékéhez ugyanis megint szakértőkre lesz szükség, amely hosszú időt vehet igénybe.

A kártérítés kompenzáció, noha teljes mértékben nyilván nem tudja betölteni a szerepet.

Faggatom, érzékel-e orvosellenességet, szaporodnak-e a perek. Praxisa nem igazolja a feltevést, úgy érzi, az emberek alapvetően bíznak az orvosaikban. Akad-e ügyvéd, aki belehajszolja az ügyfelét a perbe? Valószínűleg előfordul, a bírói pályafutása alatt észlelt ilyen helyzetet.

Előfordul, hogy nem lehet lebeszélni az ügyfelet többmilliós tételekről, holott jól látszik, a töredékére sincs esély. Ha azonban maradandó egészségkárosodás következik be, netán egész életében gondozásra szorul valaki, akkor inflációkövető életjáradék is megállapítható.

Dr. Soltész Beatrix a peren kívüli egyezségről elmondja, a megkeresésre nem túl szorgalmasan válaszolnak az intézmények, ám, ha a pert kilátásba helyezik, többnyire felgyorsulnak az események.

- Gyermekünk egész életében gondoskodásra szorul, a feleségem nem dolgozhat, én mindent pénzzé tettem már, 28 ezer a gyes, 23 ezret kapunk Zsombi után - sorolta a férfi, aki a családjáért él.

Csoda-e, a nagylányuk orvosi egyetemre jár?

Talán azért, ami az öccsével történt, talán annak ellenére...


Kockázatközösség lehet a megoldás
A nemzetközi tapasztalatok alapján itthon is számítani lehet a perek számának és a kártérítések összegének növekedésére a szakemberek szerint. A betegek panaszainak körülbelül egyharmada volt jogos a tavaly megszűnt Egészségbiztosítási Felügyelet korábbi adatai szerint. Ezek java is a bánásmóddal és a dokumentációval kapcsolatosak. A kártérítések kifizetésére a kórházak kockázatközössége, közös felelősségbiztosítási alapjának a létrehozása lehet a megoldás.